A Kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a Békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében szombaton ültették el az első tíz őshonos gyümölcsfát, a megőrzés szándékával. A nemzetgazdasági miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait idézve hangsúlyozta: a mezőgazdaságban használt növényfajták megóvása világméretű feladat, mivel a jelenleg termesztett és létező fajták - vagyis a fennmaradt 25 százalék - szintén veszélyeztetett.

Varga Mihály kiemelte, hogy a mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrások megőrzése kulcsfeladat Magyarország számára. Ezen belül fontos a helyi körülményekhez már alkalmazkodott fajták megőrzése, erre a kormány is kiemelt figyelmet fordít. Ezt szolgálja a "gyümölcsészeti" megállapodás is, amelyet a jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben kezdeményezett, és azóta több egyházi, szakmai és civil szervezet is csatlakozott hozzá - emlékeztetett.

A megállapodás célja, hogy a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat megőrizzék. Ezért a résztvevők a különböző térségek fajtagyűjteményeiből a régiókra jellemző tájfajták szaporító anyagait átadják egymásnak. A miniszter tájékoztatása szerint eddig 27 parókiakert és templomkert, óvoda- és iskolakert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz, és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfák, csemeték telepítését. Gallai Máté, az esemény házigazdája az MTI-nek elmondta: a Tündérkert mozgalom célja, hogy a Kárpát-medence kihalófélben lévő őshonos gyümölcsfáit megmentsék.

Emlékeztetett arra, hogy a Tündérkertek létrehozásának gondolata Ambrus Lajos írótól, Kovács Gyula erdésztől és Szarvas József színművésztől származik, akik a kezdeményezésnek közösségteremtő erőt is szántak.Gallai Máté jelezte: a rendezvényen elültetett fákat civil szervezetek és helyi családok fogadják örökbe. A Kárpát-medencében már több mint 50 Tündérkertet hoztak létre - tette hozzá.