KÓBORLÓ KÖTVÉNYHOZAMOK
Az elmúlt 19 hónapban a Bloomberg pénzügyi adatszolgáltató által követett 24 feltörekvő államokhoz tartozó devizából 19 zuhant a dollárral szemben. A startpisztolyt Ben Bernanke, a Fed kormányzója dörrentette el, amikor májusban megjegyezte, hogy a jegybank kötvényvásárlási akciója lehet, hogy végéhez közeledik. Ennek nyomán az irányadó amerikai tíz éves államkötvény hozama 1,6 százalékról 2,2 százalékra ugrott meg. A hozamok várható további emelkedése valószínűleg drágítja a dollárt. A befektetők a megemelkedő amerikai kötvényhozamok csábításának engedve kivonják tőkéjük egy részét a világ kockázatosabb tájékairól. A feltörekvő piacokon az elmúlt hónapban tapasztalt visszaesés ennek a trendnek a kezdetét jelezheti. Kemény válasz lenne ez egy elejtett megjegyzésre. Ben Bernanke ugyanis nem állította határozottan, hogy a Fed politikája azonnal megváltozna. A központi bank kötvényvásárlási programja folytatódik, mindössze arról van szó, hogy talán nem az eddigi, havi 85 milliárd dolláros mértékben. A jelenleg csaknem nullán álló amerikai irányadó kamat emelése még éveket várathat magára. A jegybanki kötvényvásárlások visszafogása oda vezethet, hogy a hozamok normálisabb szintekre álljanak be. „Nem lesz sima pálya" - mondta Kit Juckes, a Société Générale bankház egyik elemzője. A kötvényhozamok össze-vissza kóborolnak majd, keresve a reális árat. A volatilitás hiánya ezidáig kényelmes helyzetet teremtett.

A dollár alapú befektetőknek nem kellett ilyen kockázatot vállalniuk, ha a feltörekvő országokba vitték a pénzüket. Ha az amerikai kötvényhozamok elkezdenek ingadozni, akkor háromszor is meggondolják, hogy vállalják-e az ezzel járó rizikót. Szigorodnak a tőke megfelelési követelmények is, a bankok kereskedelmi részlege immár nem fogja olyan simán megvenni a befektetők által dobott kötvényeket. Ez további kockázatot visz a rendszerbe.
A leginkább sérülékeny országok azok, amelyek rá vannak utalva a külföldi tőkére. Devizára van szükségük ahhoz, hogy a fogyasztásuk és a megtermelt jövedelmük közötti különbséget fedezni tudják. Dél-Afrikának például jelentős GDP arányos folyó fizetési mérleghiánya van, szenved is ettől a rand. Ehhez hozzájárul az is, hogy a nyersanyagárak csökkennek, részben a gyengülő kínai kereslet miatt. Chile-től Brazíliáig számos feltörekvő, valamint a fejlett országok közül például Ausztrália is megszenvedi a nyersanyagpiacok esését a nagy folyó fizetési mérleghiányon és a gyengülő devizáján keresztül. Rosszul érint azonban a helyzet néhány nagyobb nyersanyag importáló államot is. India folyó fizetési mérlegének hiánya például a GDP 5,1 százaléka, a rúpia rekordmélységbe esett a dollárral szemben a múlt héten. Törökország nagyon erősen függ a beáramló külföldi tőkétől, s az isztambuli zavargások csak egy további okot szolgáltattak arra, hogy a befektetők folytassák líra eladásaikat.

A The Economist Newspaper Limited London cikkét keresse a Figyelő 25-dik számában.