Simon Gábor szocialista politikus igazán nagy nevek mellé zárkózott fel. Jerome Cahuzac volt francia költségvetési miniszter a szocialista elnök, Francois Hollande egyik legközelebbi bizalmasaként ugyanúgy megbukott, mint Jean-Jacques Augier volt pártpénztárnok. De hasonlóképpen járt Igor Szuvalov orosz miniszterelnök-helyettes, pontosabban a felesége, vagy éppen Ilham Alijev azeri elnök és családja. Mindannyian offshore cégekkel, és külföldi bankszámlákkal csalták el adófizetési kötelezettségeiket. Az természetesen politikai kultúra kérdése, hogy ki bukott bele és ki nem ezekbe az ügyletekbe. Franciaországban a közvetlen érintetteknek, ha nem is azonnal, de a sorozatos hazugságok miatt végül távozniuk kellett a közéletből. Igaz Hollande - mivel „nem tudott róluk" - ugyanúgy megúszta ezeket az ügyeket is, mint a „félremotorozásait", míg Alijevéknél Azerbajdzsában a diktatórikus rendszer miatt nincs elegendő nyomás az elkövetőkön a társadalom részéről.

2004 novemberében Jasszer Arafat palesztin vezető egy párizsi kórházban vívta haláltusáját. A sajtóban nyilatkozatháború indult a politikus vezetőtársai és Arafat felesége között. Eközben az érintettek azonnal Franciaországba utaztak, és mindannyian aggódva figyelték a már kómában lévő beteget. Az aggodalom oka a részvét helyett valójában az volt, hogy Arafat saját nevén lévő svájci bankszámlákon tartotta az általa vezetett Palesztin Felszabadítási Szervezet dollár-milliárdjait. A riválisok szerették volna megszerezni az irdatlan vagyont a felesége elől - mondván, hogy a támogatásokat nyújtó muszlim országok a segélyt a szervezetnek szánták, s nem a feleségének.

VIHARFELHŐK

A jelenlegi ügyészségi közleményeket tekintve nem valószínű Simon Gábor MSZP-s párt-alelnök esetében, hogy „a szervezet legális pénze ez, csak a magánszámlámon tartjuk" verzió lenne majd a védekezési stratégia a közel negyedmilliárdos „megtakarítás" kapcsán. Nem mintha esete egyedülálló lenne, ugyanis az elmúlt években egyre tornyosulnak a viharfelhők a titkos külföldi magánbankszámlák tulajdonosai, valamint az offshore-ozók bankszámlái fölött is. Nemzetközi offshore-bejegyző ügynökségektől nemrégiben 120 000 offshore-cég adatbázisa került nyilvánosságra egy összehangolt médiaakció keretében. Emellett a nagyobb országok hatóságai is időről időre lecsapnak a svájci privátbankokra. Nem kis tételről van szó, a McKinsey pénzügyi tanácsadócég úgy becsülte, hogy 32 ezer milliárd dollárt rejthetnek offshore paradicsomokban. A Bisnode adatai szerint az ilyen helyeken tevékenykedő cégtulajdonosok száma Magyarországon 2013-ban 3,1 százalékkal csökkent, míg 2011-ről 2012-re számuk 2,33 százalékkal még növekedett is.

Simon Gábor esetében nehezen képzelhető el tökéletesen jogszerű vagyonszerzés az ügyben. Ha így lett volna, akkor a képviselő nem hallgatta volna el ezt vagyonnyilatkozatában éveken keresztül. Annak jogilag semmi akadálya nem lenne, hogy egy magyar állampolgár adózott és legális jövedelmét egy külföldi, jelen esetben osztrák banknál tartsa. (A külföldi bankszámlákkal kapcsolatos kérdésekről lásd következő cikkünket.)

A jogsértő módon szerzett vagyonok rejtegetésének viszont lassan befellegzik, mégpedig leginkább az automatikus információcsere miatt, melynek folyamata az Egyesült Államok FATCA-nevű egyezményrendszere alapján gyorsult be igazán.

Minderről és az osztrák bankszámlákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról szól a Figyelő eheti címlapsztorija.