Aligha kerülhetett volna rosszabbkor nyilvánosságra a Blackberry céges repülőgép-vásárlása, amely szeptember végén nem sokkal azután borzolta a befektetők és a dolgozók kedélyeit, hogy a viharvert társaság dollármilliárdos veszteségére hivatkozva 4500 ember elbocsátását jelentette be. Ezek után magyarázhatnak a kanadai vállalat PR-osai a 20 millió dolláros géppel járó megtakarításról, rengetegen annak szimbólumát látják benne, hogy a mobilpiac több fordulatát is édesdeden átalvó vállalat vezetői még mindig nem ébredtek fel.
Ahogyan néhány hete egy másik hétalvó, a Nokia Microsoft általi felvásárlása, az elmúlt napokban a Blackberry vergődése állt napokig a fejlett világ gazdasági híreinek élén: a vállalatot 4,7 milliárd dollárra értékelő felvásárlási ajánlat volt a fő téma. A reménybeli vevő a cég 10 százalékos részvényese, a Fairfax alapkezelő, amelynek vezetője, Prem Watsa a kanadai Warren Buffet-nek számít.

A cég jelenlegi helyzetét jól mutatja, hogy az ajánlat részvényenként 9 dolláros árról szól, miközben két éve még 70, a válság előtt pedig 144 dolláron tetőzött a papír. A hanyatlás tehát igen gyors volt, ellentétben a felemelkedéssel. Az 1984-ben Research In Motion néven alapított cég 1999-ben, Münchenben rukkolt elő első, Blackberry névre keresztelt kütyüjével, egy egyszerű, de kétirányú rövid üzenetváltást lehetővé tévő való apró zsebgéppel. Első mobiltelefonját négy évvel később mutatta be, amely a maga korában teljesen egyedi volt abban, hogy a gyatra adatátviteli sávszélességek ellenére jól használható volt e-levelezésre. Teljes billentyűzete mellett különleges biztonsága és megbízhatósága miatt a pénzügyi szektor szinte összes nagy cége közt kvázi szabvánnyá emelte, első körben a vezetők közt.

További részletek és teljes elemzés a Figyelő hetilap 2013/40-es számában.