Védőoltással óvják a kisbabákat a fertőzésektől

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet, az alapellátásban dolgozó és az oltásokat végző gyermekorvosok üdvözlik az újabb védőoltás bevezetését, és tiltakoznak az oltásellenes nézetek terjesztése ellen. A most bevezetett pneumococcus elleni védőoltás azért fontos, mert az általa okozott fertőzés évente gyermekek millióinak haláláért felelős világszerte, pedig van lehetőség a hatékony specifikus prevencióra.

A cseppfertőzéssel terjedő betegség első lépése, a pneumococcustörzsek megtelepedése az orrgarat nyálkahártyáján már a születést követő napokban elkezdődhet. A tünetmentes pneumococcushordozásból később kialakulhat gennyes középfülgyulladás, mely jelenleg az antibiotikus kezelés leggyakoribb oka csecsemő- és kisgyermekkorban. A véráramba kerülő baktériumok invazív pneumococcus betegséget, vérmérgezést, tüdőgyulladást, gennyes agyhártyagyulladást okozhatnak.

Magyarországon a pneumococcus okozta agyhártyagyulladásról 2000 óta van hivatalos adatgyűjtés. 2001 és 2008 között 505 esetet regisztráltak, az érintettek harmada nem élte túl a betegségét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pneumococcusfertőzés okozta tüdőgyulladás az idegrendszeri, illetve a véráram-infekcióknál kb. 100-szor gyakoribb, ráadásul minden tüdőgyulladásra mintegy 100 gennyes középfülgyulladás előfordulása becsülhető. Az influenzajárványok során a tüdőgyulladás okozta halálozás emelkedik a két fertőzés szinergizmusa révén.

SIKERES VAKCINÁCIÓ
Jelenleg a pneumococcus okozta fertőzés megelőzésére kétféle vakcina áll rendelkezésre. A már évtizedek óta forgalomban lévő, a baktériumok tok polysaccharid darabját tartalmazó vakcina (23-PPS) kétévesnél fiatalabbakban az immunológiai éretlenségük miatt nem képes immunválaszt kiváltani. A modernebb, konjugált pneumococcus elleni vakcinát 2000-ben kezdték el életkorhoz kötött védőoltási programban alkalmazni az USA-ban, elsőként 2 hónapos csecsemőket oltva.

Már három évvel a vakcinációs program kezdete után jelentős csökkenést lehetett látni az invazív pneumococcus betegség miatti hospitalizációban és halálozásban az oltott korcsoportokban, ám az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kedvező hatás egyben minden korosztályban, az oltatlanokban is, kimutatható, tehát populációs hatás is létrejött. A kedvező eredmények nyomán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása értelmében a konjugált pneumococcus elleni vakcinát a nyugat-európai országok életkor szerinti oltási rendjébe is beillesztették.

Magyarországon a pneumococcusfertőzés elleni csecsemőkori védőoltásokat az országos program keretében 2008 októberében kezdték el alkalmazni a házi gyermekorvosok. Akár világszenzációnak is mondható és gyermekorvosaink munkáját dicséri, hogy 2012-ben már 95 százalék fölött mozgott a két éven aluli korosztály átoltottsága. Látványosan csökkent a pneumococcus okozta agyhártyagyulladások száma az oltott, két éven aluli korosztályban és az idősebb korcsoportokban. Az eredmények annak is köszönhetők, hogy az immunizációs program keretében a magyar állam a csecsemők, kisgyermekek számára a jelenleg elérhető legmagasabb szerotípus-lefedettséget nyújtó, a legtöbbféle baktériumtörzs okozta fertőzés ellen védő oltóanyagot biztosítja.

A pneumococcus elleni oltásnak a kötelező nemzeti vakcinációs programba történő beillesztésével az átoltottság további javulása és a pneumococcus okozta súlyos, nemegyszer tragikus kimenetelű betegségek további visszaszorulása várható, így ezt a döntést üdvözlendő lépésnek tartjuk, és messzemenően támogatjuk.


ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK
A védőoltásokkal megelőzhető betegségek gyakran magas halálozással és súlyos szövődményekkel járnak. Az oltások felvételének elutasítása igen veszélyes és felelőtlen választás. A beadást ellenzők tábora mégis bizonytalan vagy nemegyszer rosszindulatúan manipulált, hamis adatokra hivatkozva, forrásmegjelölés nélkül „idézve” kétes vizsgálatokat, ugyanakkor az egyes fertőző betegségek gyakran tragikus, máskor „csak” maradandó egészségkárosító hatását sokszor bagatellizálva próbálja a közvéleményt befolyásolni.

A gyermekkori védőoltások bevezetése a gyermekhalálozás és a súlyos betegségek előfordulásának csökkentése érdekében valaha tett leghatékonyabb lépés volt világszerte. A tömeges vakcinációs programok számos olyan rettegett fertőző betegség teljes vagy közel teljes „kiirtásához” vezettek, mint a himlő vagy a járványos gyermekbénulás, és drasztikusan csökkentették olyan, oltással megelőzhető betegségek előfordulását, mint a kanyaró, a torokgyík vagy a szamárköhögés. A védőoltások jelentik korunk egyik legnagyobb közegészségügyi-járványügyi sikertörténetét.

A fekete himlő volt az első betegség, amely a védőoltások következtében végleg eltűnt a földről, 1979 óta sehol a világon nem fordult elő ilyen megbetegedés. Védőoltásokkal sikerült megszüntetni a gyermekek ezreit vastüdőbe kényszerítő járványos gyermekbénulás betegségét a világ legnagyobb részén. A következő 5-10 év alatt egy jól szervezett, globális oltási programmal teljesen eradikálni lehetne a bolygóról ezt a betegséget is. A jelenleg még fel-felbukkanó megbetegedések Afganisztánban, Indiában, Nigériában, Pakisztánban és Szíriában elsősorban az átoltottság csökkenésével, az oltások elmaradásával függnek össze.

Hazánkban 20 éve nem fordult elő torokgyík és járványos gyermekbénulás. A kanyaró elleni védőoltás 1969-ben történt bevezetése előtt a legtöbb gyermek átesett morbillin, 1952 és 1961 között évente mintegy 40 ezer, 1962 és 1971 között 36 ezer eset fordult elő. 1992 óta a megbetegedések évi átlaga 10 alá csökkent, az utolsó hazai eredetűeket 2001-ben regisztrálták. 2002 óta csak külföldről behurcolt vagy ilyen esettel szorosan összefüggő megbetegedéseket diagnosztizáltak. A kanyaró behurcolható, de csak akkor terjed, ha erre fogékony személyeket talál.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet egyaránt elkötelezett a mellett, hogy az általános átoltottság társadalmi normaként váljon elfogadottá, és hangsúlyozza, hogy a védőoltások elutasítása társadalmilag elfogadhatatlan. Úgy gondoljuk, hogy a média véleményformáló szerepe különös felelősséget ró az abban dolgozókra. Ugyanúgy az orvos egészségnevelő szerepe is felelősséget ró az alapellátásban dolgozó gyermek- és családorvosokra.

Prof. dr. Mészner Zsófia,az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgató főorvosa 
Dr. Póta György,
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke