Gyerekkorom óta ide járok, de még egyszer sem láttam itt Orbán Viktort!- mondta azon a július eleji rendezvényen az Együtt PM társelnöke, amelyet a Margitsziget visszaszerzése érdekében tartottak a Sziget fái alatt pár száz fő előtt. Bródy János énekelt, a jogászok elmondták érveiket, ám igazából nem sokat lendítettek előre az ügyön. A miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester a lex Margitsziget elfogadásának kampányában végig azt hangsúlyozták, hogy a 13. kerület nem tud jó gazdája lenni a területnek. Azt erős központi irányítás alá kell vonni. Legutóbb az új szökőkút átadó ünnepségén szellemeskedett úgy Orbán Viktor, hogy a főváros irányításával végre a „gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigetévé válhat." Az országgyűlés elé terjesztett javaslat indoka is az volt, hogy a Margitsziget fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat lehetőségein. A sziget tulajdona mindig is a fővárosé volt, a mostani döntés az igazgatásról szól.

KONZULTÁCIÓ
A döntésbe azonban nemcsak a civilek, hanem maga az érintett, Angyalföld önkormányzata sem nyugszik bele. A Margitszigetről szóló második parlamenti szavazás előtt, pénteken délben levelet kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól Tóth József (MSZP), Angyalföld polgármestere, hogy hétfőn nyilvánítson véleményt a kerület. Tóth József azzal utasította vissza a kérést, hogy túl rövid az idő. A polgármester külön hangsúlyozta, hogy ezt a válaszát ne tekintsék véleménynyilvánításnak. A javaslatot másnap úgy terjesztették az illetékes parlamenti bizottság elé, hogy arról „megkérdezték a kerületet." A köztársasági elnök korábban azért küldte vissza a törvényt az országgyűlésnek, mert formai hibát talált benne. A döntés előtt ugyanis meg kellett volna kérdezni a helyieket. E kötelezettségét a törvényhozás ezzel a sebtében megírt és pénteken a polgármesternek kipostázott levéllel tudta le. A Figyelőt az önkormányzat arról tájékoztatta, a héten beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Azt remélik, hogy a testület még az ősz folyamán dönt, és megsemmisíti a jogszabályt. Ha ez nem történik meg, akkor készek továbbmenni, és nemzetközi fórumok elé terelni az ügyet.

A lapunk által megkérdezett kerületi szakemberek a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a szigetet az új rendezési terv miatt vették el a 13. kerülettől. Az ugyanis, mint építésügyi hatóság megvétózhatott volna néhány fejlesztést, s ezt nem akarták kockáztatni. Ezt azonban a kerület fals érvelésnek tartja, mert az elmúlt három évben a Fővárosi Önkormányzat egyetlen kérelmét sem utasították el. A Figyelőnek több kerületi forrásból is megerősítették, hogy nemcsak a Margitszigetet, hanem a Városligetet is elvették volna. Fideszes polgármesterek azonban kilobbizták, hogy ez lekerüljön a napirendről. A Városliget Zuglóhoz tartozik, ahol a fideszes Papcsák Ferenc a polgármester.

A kormányzati kommunikáció középpontjában az állt, hogy a Sziget fontos idegenforgalmi célpont. Ugyanakkor felmérések igazolják, hogy a főváros közepén lévő zöldterületet 70 százalékban helyiek látogatják, s csak 30 százalékban turisták. Ezen az alapon a Várat is el lehetne venni az I. kerülettől, mert azt 80-90 százalékban külföldiek látogatják, s csak tíz százalékban a fővárosiak. Második érvként a kormány és a főváros azt hozta fel, hogy csak központi irányítással lehet fejleszteni. Erre a 13. kerület válasza az volt, hogy elmúlt hónapokban megvalósított fejlesztések, mint például a nagyszínpad, a szökőkút, vagy a víztorony, éppen ennek az ellenkezőjét igazolják.

A civilek és a 13. kerületiek attól tartanak, hogy felparcelláznák a Margitszigetet, ezt viszont Tarlós István utasította vissza, s a büntetőjog határát súroló rágalomnak minősítette. Kerületi informátoraink szerint azonban a főváros által 2012-ben elfogadott szabályozási terv tervezete az eddigiektől eltérően megengedi a szigeten a telekalakítást. Az így létrejövő telkek ennek értelmében az állam az állam, vagy a főváros által eladhatóvá válhatnak. A kerületnek ebbe már nem lehet beleszólása. Felbukkant egy olyan érv is, amely szerint a fővárosnak Margitszigeten keletkezett adóbevételekre fájt a foguk. Ennek nincs sok valóságalapja. A főváros több százmilliárdos költségvetéséhez képest ugyanis elenyésző a szigeten keletkező évi 230 millió forint. A főváros kifogásolta azt is, hogy az elmúlt húsz évben az adóbevételekből semmit nem forgatott vissza a Margitszigetbe a kerület. Angyalföld úgy reagált, a tulajdonos kötelezettsége a fejlesztés, márpedig Budapest a Margitsziget tulajdonosa. Amúgy pedig a kerület számos közjót szolgáló fejlesztést hajtott végre, s jelentősen hozzájárul a főváros működéséhez is. A szigeten évi 25 milliárd forint iparűzési adó keletkezik, ennek nagy része azonban megy a közös kalapba, a forrásmegosztás révén a 13. kerület ebből csak 5,6 milliárd forintot kap vissza.