A nagy felhajtással beharangozott törvényből egyelőre semmi nem lett. Abban lehet bízni, hogy ez a csúszás nem véletlen, és belátta a jogalkotás, hogy nem megfelelő eszközökkel tervezte rendezni a meteorológiai szektor működését - fogalmazott az egyik legnépszerűbb időjárási portál, a Köpönyeg alapítója, Krausz Miklós, infokommunikációs szakjogász. Más szakmai portálokat is megkerestünk, s mindenütt azt közölték, hogy semmit sem tudnak arról, hogy miért jegelik a meteorológiai törvényjavaslatot.

A jogszabálynak eredetileg július 1-én kellett volna hatályba lépnie. Áprilisban azonban már semmit sem lehetett hallani róla. Forrásaink szerint azért nem, mert „óriási öngól lett volna, ha a nagy televíziós társaságokra és internetes hírportálokra ráerőltetnek egy különadót". Első hallásra valóban nem tűnik számukra túl barátságosnak az a rendelkezés, hogy ha közölnek időjárás jelentést, ha nem, reklámbevételük fél százalékát meteorológiai szolgáltatási díjként kellett volna megfizetniük. A magánszolgáltatók is tiltakoztak a tervezet ellen, az ugyanis szigorú feltételekhez kötötte volna tevékenységüket.

Krausz Miklós megjegyezte, az EU-ban és nemzetközi szinten sokkal inkább támogatják a magán időjárás-előrejelzéssel foglalkozó társaságok tevékenységét, nem pedig korlátozzák. A riasztás, azaz a vészjelzés a nemzeti meteorológiai szolgáltatók kezében van, ám az összes többi tevékenységet a magáncégek szabadon végezhetik. Az Amerikai Egyesült Államokban például a nemzeti szolgálattal egyenrangú félként kezelik őket, mert a lakosság biztonságát az szolgálja, ha minél több forrásból tájékozódhat. A márciusi havazáskor túlterheltség miatt hosszabb időn át nehezen volt elérhető az OMSZ, és a katasztrófavédelem honlapja. A lakosság így többek között a Köpönyeg és az Időkép oldalairól tájékozódott. Sikeresen koordináltak mentőakciókat is ezeken az oldalakon, tehát állami feladatokat is átvállaltak önként.

További részletek a Figyelő 2013/31-es számában.