Multinacionális óriásokat is lepipálva minden bizonnyal a tatabányai Erdélyi József dicsekedhet Magyarország legnagyobb cégcsoportjával, de a statisztika szerint egyben ő a legrosszabb vállalatvezető is. Napról napra bővülő Szpero cégcsoportjából, amely mintegy 400, többségében ilyen nevű társaságból áll, hozzávetőleg 60 ellen folyik felszámolás. A többi sincs jó passzban, ezeknél is csak idő kérdése az eljárás megkezdése. És akkor még nem is beszéltünk a körülbelül 200, hasonló előzmények után megszűnt vállalkozásáról.

Mindez persze nem csoda, Erdélyi József ugyanis foglalkozását tekintve diplomás cégtemető. Bedőlt társaságokat tüntet el, de nem tudni, meddig űzheti még a mesterségét. Éppen a cégtemetők ellen indított ugyanis hadjáratot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), közös nyomozócsoportot létrehozva a rendőrséggel, együttműködve az ügyészséggel.
<#zaras_figyelo#>
Két hete például egy Bács-Kiskun megyei cégtemetőre csaptak le. Egy dunafalvai házba 60 vállalat volt bejelentve, a NAV szerint a telephelyet használó bűnszervezet egyenként legalább félmillió forintért tüntette el a nagy adósságot felhalmozó cégeket, 110 millió forinttal megrövidítve az államot. Három embert, köztük egy fővárosi ügyvédet előzetes letartóztatásba helyeztek.

NAV-őrizetben. Célirányos fellépés. Fotó: MTI

MILLIÁRDOS KÁROK
Az offenzív hatósági fellépést az indokolja, hogy a cégeltüntetési ügyekben több bűncselekmény gyanúja is felmerül, amelyek egy része a NAV, más része a rendőrség nyomozati hatáskörébe esik. Eddig nehezítette a bizonyítást, hogy az ország különböző pontjain lévő ügyek más-más hatóságokhoz tartoztak, amelyek különböző szakmai álláspontot képviseltek. Az eredményes bizonyítás érdekében azonban nemrég nemcsak közös nyomozócsoport jött létre, de az ügyészségen is egy kézbe kerülnek az ilyen típusú ügyek.

Ideje volt a célirányos fellépésnek, mert már több száz bedöntő vállalkozás működik. Az általuk okozott adóhiányt cégtemetőnként is akár milliárdos nagyságrendűre becsüli Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője. A módszer annyira elter-jedt, hogy az adóhatóság több olyan ügyben is nyomoz, amelynél egy címre több száz cég van bejelentve. Önmagában persze nem jogellenes, ha valakinek több társasága van, de annak, aki rendszeresen ad-vesz cégeket abból a célból, hogy a korábbi tulajdonosok mentesüljenek valamilyen jogkövetkezmény alól, a szóvivő szerint számolnia kell a büntetőjogi következményekkel.

A cégtemetők ugyanis bűnsegédként járulhatnak hozzá különböző bűncselekményekhez, amelyek elkövetésében a vállalkozásokat eladók is érintettek lehetnek. Félreértés ugyanis, hogy a volt tulajdonosok, túladva a társaságon, mentesülnek a bűncselekmények jogkövetkezményei alól. A színlelt értékesítés már önmagában is bűncselekmény, közokirat-hamisítás. Azt azonban, hogy bűncselekményről van-e szó, minden egyes esetben bizonyítani kell. De még ha ez sikerül is, a bíróságok túlterheltsége miatt addig rengeteg idő telhet el.

„Már az adóregisztrációs eljárás bevezetését is úgy várták a hatóságok, mint a csodafegyvert, hogy a cégtemetőkkel végezhessenek” – idézi fel Erdélyi József. Ő maga azonban szemlátomást most sem aggódik amiatt, hogy a NAV és a rend-őrség nyomozócsoportja offenzívát indított az üzletága ellen. Vele szemben egyébként nyílt eljárásban lapzártánkig nem lépett fel célirányosan a NAV-kommandó, bár titkosszolgálati módszereket szerinte bevethettek.

NEM TALÁLNAK FOGÁST
Gigászi tatabányai cégcsoportja vezetőjeként ugyanakkor már őt is kérdésekkel bombázza a hatóság. Szerinte azonban, ha a cégvezető úgy járt el egy társaság fizetésképtelenségének megállapítása után, ahogyan az tőle elvárható, mindent megtett például a követelések behajtása, a hitelezők kártalanítása érdekében, akkor nem marasztalható el. Ha valamely cége körbetartozás miatt nem tud fizetni, akkor jogértelmezése szerint az ügyvezető nem vonható felelősségre. Nem le-hetne tehát a cégvezetéstől, újabb üres vállalkozások átvételétől eltiltani. A volt tulajdonos ugyanis aláírja a cég vagyontalanságát igazoló úgynevezett nullás mérleget, amely szerint nincs követelésállománya.

A felszámolók és az adóellenőrök persze mindezt másként ítélik meg. Amikor Erdélyi a felszámolónak elvisz egy-egy ilyen vagyontalanságot igazoló nullás mérleget, a felszámoló azonnal feljelenti.

„Több százszor kezdeményeztek ellenem ilyen büntetőeljárást, de mind úgy zárult le, hogy nem történt bűncselekmény. Ezt állapította meg minden ilyen esetről hozott határozat mint közokirat” – magyarázza Erdélyi József.

Amikor az adóhatóság kérte számon, miért vásárolt újabb, nyilvánvalóan halálra ítélt vállalkozást, amely ellen láthatóan előbb-utóbb felszámolás indul, a cégtemető azt tanácsolta a NAV illetékesének, próbálja meg megtámadni azokat a közok-iratokat, amelyeket a saját bűnügyi főigazgatósága által lefolytatott vizsgálatok lezárásakor állítottak ki.

Erdélyi magabiztosságát mutatja, hogy úgy véli, az adóregisztráció és a társaságokat bedöntők ellen indított offenzíva hatására előbb-utóbb kizárólagos cégtemetési joggal fog rendelkezni. A nemkívánatos, nagy adósságot felhalmozott vállal-kozások eltüntetésére ugyanis eddig hontalan strómanokat alkalmazó ügyvédi irodákat az adóregisztrációs rendszerrel ki lehet szűrni. De olyan, a törvényi előírások szerint működő cégtemető, mint amilyen az övé, szerinte nincs még egy a piacon. Ezt abból látja, hogy azok az ügyvédek, akik korábban maguk intézték a vállalkozáseltüntetést, most őt hívják.

ELSZÁMOLTATÁS
A számok is ezt tükrözik, csak az idén újabb 40-50 társaságot vett át. Lesz munkája cégalapítóként is – ezzel is foglalkozik, továbbadva a vadonatúj társaságokat –, mert ahány, jellemzően építőipari és őrző-védő céget hoznak megszüntetni, annyit alapítanak általában újonnan (lásd a grafikonokat).

A cégkivezetés, a felszámolási üzletág tisztításában az ellenőrzések mellett nagy előrelépést remél az egyik szakmai konferencián elhangzott bejelentéstől. E szerint a felszámolóknak proaktívan mindent meg kell tenni a hitelezők követelései-nek behajtása érdekében, személyesen is vizsgálódniuk kell a felszámolandó vállalkozás székhelyén.

Ez pedig sorsdöntő lehet, mert eddig az eljárások végén az akár több száz kilométerre lévő felszámoló cég székhelyére kellett elzarándokolniuk az érintetteknek a hitelezői értekezletekre, hogy egy esetleg távoli megye adóhatósága, illetve az önkormányzat illetékesei ellenőrizhessék a felszámolási eljárást lezáró mérleget, de ekkora utazásokra nem volt pénzük. Erdélyi József viszont Tatabányán már ki is alakította a tárgyalót a hitelezői értekezletekre, ahol a megyei adóhatóság és a társadalombiztosítás munkatársai el tudják számoltatni a néha indokolatlanul nagy telefon- és irodaszerköltséget a lezáró mérlegben szerepeltető felszámolókat.

Kapcsolódó cikkek