Fotó: MTI

Évente százezernél többen halnak meg Magyarországon keringési és daganatos betegségek miatt. E kórokban a világranglista dobogós helyén állunk, az elvesztettek jelentős része aktív korú. Pedig a drámai számok csökkentésében szerepük lehetne az új gyógyszeres terápiáknak. Elvileg. Hiszen a szűkülő pénzforrások miatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszer-befogadási listáján évek óta várakoznak az innovatív medicinák. „Eközben a parlament a múlt évihez képest megfelezni készül a 2013-as büdzsét. Pedig az OEP gyógyszerkasszája már az idén az 1994-es szintre esett vissza” – állítja Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző.
 <#zaras_figyelo#>
ÖRDÖGI KÖR
A kasszavagdosók szerint túl sok gyógyszert fogyaszt a magyar. Azonban ha górcső alá vesszük a 2010-es gyógyszerközkiadásokat, az derül ki, hogy az egészségügyi költségvetésből e célra fordított összeggel az OECD-országok középmezőnyében vagyunk (lásd a táblázatot). Az is tény, hogy amíg az Európai Unió tagállamaiban a GDP 1,1 százalékát költik gyógyszerre, addig hazánkban jelenleg 0,7 százalékát, s a 158 milliárdra tervezett jövő évi büdzsével a mérték 0,4 százalékra zsugorodik.

Ördögi kör: az alulkezelt betegek munkavégzési aktivitása romlik, nő a táppénzesek és a kórházban kezeltek száma, és borítékolható, hogy a születéskor várható élettartamot tekintve még sokáig a többi EU-országban élők mögött kullogunk. Az elmúlt két évtized jelentős javulása ellenére a 2009-es statisztikai adatok szerint Magyarországon 74,4 év volt a születéskor várható élettartam (3,1 évvel több a kilenc évvel korábbinál). A szlovákoknál 75,1, a németeknél 80,3, Japánban 83, de az OECD-átlag is jobb a miénknél, 79,5 év.

„A gyógyszerpiac alakulását természetes folyamatok határozzák meg, például az átlagéletkor és a gyógyszerkincs fejlődése, az egyre hatékonyabb orvosságok piacra kerülése, a gazdaság állapota. E tényezők átlagosan 3 százalékos forga-lomnövekedést eredményeznek a világpiacon” – mondja Fekete Tibor. Ezzel szemben nálunk a 2007-ben életbe lépő gyógyszer-gazdaságossági törvény megtörte a növekedési folyamatot. Így amíg az egy főre jutó fogyasztás a korábbi évek-ben 204–223 euró volt, 2011-ben ugyan 225-re bővült, ám ebben a vényköteles, javarészt társadalombiztosító által támogatott orvosságok részaránya mindössze 189 euró. Ez jóval elmarad az EU-országok átlagos egy főre jutó fogyasztásától, amely már 2002-ben közel 250 eurót taksált (forrás: Weborvos), miközben az itt élők egészségügyi állapota messze rosszabb az EU-s átlagnál.

Azzal mindenki egyetért, hogy az ország gazdasági helyzete miatt összébb kell húzni a nadrágszíjat, ám nagy kérdés, hogy a lakosság ellátásának veszélyeztetése nélkül van-e még tartalék a gyógyszerkasszában. Ha a betegek nem az állapo-tuknak legmegfelelőbb patikaszereket kapják meg, ha leül a nemzetgazdaság húzóágazatának aposztrofált gyógyszeripar, nagyobb lesz a kár, mint a gyógyszerkassza megfelezésével nyert megtakarítás.

Most úgy tűnik, hogy az ipar, a nagykereskedők, a patikák és a betegek is a teherbíró képességük végső határához jutottak. Az ágazatra kivetett 20 százalékos extra adó, az éves orvoslátogatói díj megduplázása (10 millió forint) miatt tavaly 73 milliárdnál többet fizettek be a cégek az egészségbiztosítónak a támogatott készítmények forgalma után. Ez a harmada a közbiztosító büdzséjének. Érthető hát, hogy a multinacionális cégek berzenkednek az extra adók és az innovatív készít-ményeik negligálása miatt, hiszen 10-15 évbe és 1-1,5 milliárd dollárba kerül egy új gyógyszer kifejlesztése. A generikus gyártókat is ugyanúgy sújtják az adók, őket elsősorban az időről időre meghirdetett árlicit nyomja padlóra. S míg eddig a kémiai úton előállított orvosságok másolatait versenyeztette egymással az OEP, hamarosan a jelentős számban lejáró biológiai készítmények hasonmásait piacra dobó cégek is erre a sorsra jutnak, pedig a biohasonló szerek előállítása is igen drága mulatság.

Az egészségpénztár szívesen kommunikálja, hogy a lakossági terhek akkor nem nőnek, ha a betegek áttérnek az olcsóbb gyógyszerekre, s ez irányban ösztönzik a patikákat is. Ám a fegyver fordítva is elsülhet, hiszen az olcsóbb orvosságok nem biztos, hogy ugyanolyan hatásosak. Másrészt az alacsonyabb árrés a 2400 patikát is keményen sújtja. „A 2007-ben bevezetett liberalizáció óta a gyógyszertárak negyede 7 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A saját tőkéjüket felélő gyógyszertári vállalkozások száma 350, ez további 8 milliárd forintot jelent” – mondta korábban lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Ezért is avatkozott közbe a kormány, így az idei év első három negyedét köve-tően arányosan felosztva 2,7 milliárd forint kompenzációra számíthatnak. A negyedik negyedévi juttatás fedezetét a 2013-as költségvetésben biztosítják számukra.

SZÖVETSÉGI JAVASLATOK
A gyógyszerkassza reális mértékű csökkentésére, no meg saját érdekeik védelmére különféle javaslatokat készített a két legnagyobb gyógyszergyártói szövetség. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tanulmánya szerint 70 milliárdot spórolhatna a tb úgy, ha a most eltérő százalékos kulccsal támogatott gyógyszercsoportokat eggyel lejjebb sorolná. Most 25, 50, 70 és 90 százalékkal járul hozzá a tb 4046 támogatott orvosság jelentős hányadához. Szóba került a 25 százalé-kos kulcs eltörlése és az is, hogy a nagy értékű, most 100 százalékkal támogatott készítményekhez jelenleg fizetett 300 forintos dobozdíjat duplázzák meg. Ám az innovatívok szakértői fontosnak tartják, hogy a 18 évnél fiatalabbak és a 62 év-nél idősebbek, valamint a hátrányos helyzetűek változatlan térítéssel kapják meg szükséges orvosságaikat. Óvatosabbnak tartja a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének javaslatát Fekete Tibor. A Magyosz ugyanis csak 500 forintra emelné a 100 százalékkal támogatott orvosságok betegek által fizetett térítési díját, s bizonyos készítményeknél a fogyasztói ár függvényében a térítési díj mellett 300–500 forint dobozdíjat vezetne be, a közgyógyellátottak díja pedig 300 forint lenne. A hazai cégek is változtatnának a támogatási kulcsokon: 80, 55, 25 százalékot javasolnak, ám ez nem vonatkozna a fix összeggel támogatott medicinákra.

Időközben az OEP számos takarékossági intézkedést tett már az idén, ám – lévén, hogy egyik évről a másikra nem javult a lakosság egészségi állapota – az első öt hónap 37,5 milliárdos túlköltést mutat a gyógyszerbüdzsében. Azaz az éves keret 60 százaléka elfogyott. Számításaik szerint év végére 15 milliárddal többre lesz szükség a kasszában az eredeti, 219 milliárdos előirányzathoz képest úgy, hogy nem számoltak a második Széll Kálmán-tervben áprilisban előírt további 10 milliárdos kasszavágással.

Kapcsolódó cikkek