brusszel


Kié a főváros?

A budapesti fordulatok háttere
Figyelő Online - Figyelő
2011.05.16  22:44   
mail
nyomtatás
Tarlós István főpolgármester az elmúlt hetekben leginkább jelképes ügyekben exponálta magát. Vajon megtorpant-e a városüzemeltetési reform? A tervezett modell két fontos vezetője alig fél év után távozni kényszerült. A korábban oly határozottan elutasított jobboldali üzleti körök kérései értek célba? Vagy nem kell mindig minden történésben Simicska Lajosék üzleti érdekeit keresni?

Amikor egy társasházban éppen nem működik a lift, ömlik a gáz, ráadásul a tetőcserepek is megindultak, akkor elég különös, ha eközben a közös képviselő körbejár, és arról győzködi a lakókat: ideje lenne a fehér virágokat sárgákra cserélni. Ezt az abszurd párhuzamot használta egyik beszélgetőpartnerünk, amikor Tarlós István főpolgármester legújabbkori aktivitását értékelte. Ezen analógia alapján aligha kérdéses, hogy miközben súlyos megoldatlan feladatok és kezeletlen konfliktusok vannak a fővárosban, pótcselekvésnek számít, ha Tarlós olyan jelképes ügyekkel szerepel mostanában a médiában, mint Budapest zászlója, vagy a fővárosi közterületek névadása, átkeresztelése.

Fotó: Getty Images

PÓTCSELEKVÉS? Ez annál is szembetűnőbb, mert közben a sokkal lényegesebb városüzemeltetési reformban fél év után már törések és csúszások észlelhetők. Mint azzal a Figyelő is többször részletesen foglalkozott, a főváros két nagy holding, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. alá rendezve kívánja kialakítani a korrupciómentes, a szinergiákat jobban kihasználó és mindenekelőtt kevesebb közpénzt elnyelő fővárosi cégstruktúrát. Az eredeti terv szerint 2011 júliusától már mindkét holding alkalmas lehetett volna minden feladatának ellátására, de cégjogi nehézségek lassítják a folyamatot, legalábbis a hivatalos magyarázat szerint. György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a szándékok ugyan továbbra is töretlenek, de inkább csak őszre vagy az év végére állhat fel teljes körűen a modell. Az átalakítás megy tovább, igazán komoly eredmények a ciklus második felére várhatók. (A fővárosi közlekedés helyzetéről szóló cikkünket lásd a lap 25–27. oldalán.)

Az integrált városüzemeltetési  modell két pillére

1. BUDAPESTI VÁROSÜZEMELTETÉSI KÖZPONT ZRT.
A holdingba a tervezett menetrend szerint apportálnak hat társaságot; ezek: · Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. · Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. · Főkert Zrt. · Főtáv Zrt. · Fővárosi Kéményseprő-Ipari Kft. · Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.
- Valamivel később, feladatainak cégjogi szétválasztását követően várható a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. apportálása is, amelyből a hulladékgazdálkodást és a köztisztasági feladatokat tartják meg a társaságon belül.

2. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT ZRT.
· Ez a holding felel majd mindenért, ami közlekedés, legyen az közösségi, gyalogos, kerékpáros vagy autós közlekedés, illetve szállítás, parkolás, taxi vagy közútkezelés (ez utóbbit a Fővárosi Közterület-fenntartótól veszi majd át).
- Ha a törvényi keret is adott lesz, a mai Budapesti Közlekedési Vállalat háromfelé indulhat el: a modellben a holding irányít, szervez és megrendel; a kötöttpályás üzemeltetést végző cég viszi tovább a BKV nevet; a buszközlekedés pedig Budapesti Autóbusz Zrt. néven fut majd.



Ám a koncepciót, s főleg annak egyes vezetőit az első pillanattól kezdve intenzív támadások érték. Olyannyira, hogy immár nehéz megmondani, végül is meg tud-e valósulni az eltervezett működtetés.

A csütörtöktől kapható Figyelő címlapsztorijában további részleteket olvashat arról is, hogyan keveri a Budapest-kártyát a főpolgármester a kormány, a kerületek és a fideszes gazdasági lobbik szorításában.

<#zaras_figyelo#>György István februárban állt ki a sajtó elé azzal, hogy László György, a városüzemeltetési holding akkori vezérigazgatója és Tölgyesi Balázs, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója (korábbi vezér-helyettese) totális támadás alatt áll. A főpolgármester-helyettes akkor ezt azzal egészítette ki, hogy lövik már Szőke Lászlót, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetőjét és Pető Györgyöt, a Fővárosi Biztonsági Iroda főnökét is. (Ezzel az üggyel a Magyar Narancs két hete címlapsztori keretében foglalkozott).

A fenti ötösnek, vagyis a nyilatkozónak és a négy cégvezetőnek meghatározó szerepe volt az üzleti kérésektől deklaráltan mentes új holdingkoncepció kidolgozásában. Tarlós felkérésére György István vezetésével egy munkacsoport már két évvel a tavaly októberi választások előtt megkezdte az új városüzemeltetési modell kidolgozását. Az egyik kulcsszereplő László György volt, de részt vett a munkában Tölgyesi Balázs is. A felkészülés utolsó hónapjaiban – Tarlós bizalmasa, Pető György mellett – ellenszolgáltatás nélkül csatlakozott a munkacsoporthoz az önkormányzati szakértői tevékenységet is végző IFUA Horváth & Partners tanácsadócég néhány vezető munkatársa is. Úgy tudjuk, a szintén megtámadott Szőke László ebben a körben nem volt benne. Az egykori MDF-es politikus talán azzal vált célponttá, hogy sógora a legerősebben támadott László Györgynek.

A csapat arra készült, hogy amint helyzetbe kerül, a lehető leggyorsabban érdemi lépések születhessenek. Így is történt. Az októberi választás után egy hónapon belül, gyakorlatilag az első érdemi közgyűlésen, minden fővárosi cég alapító okirata módosult. A zrt.-ként működő társaságok igazgatósága megszűnt, felügyelőbizottsága átalakult, első számú vezetője – a BKV-t leszámítva – kicserélődött. És valóban megalakult a két holding, megkezdődött a múlt ügyeinek átnézése. Mindez rengeteg érdeket sértett. Ám úgy tudjuk, annak hátterében, hogy a céltáblává vált új vezetők közül László György és Tölgyesi Balázs április elsejétől már nincs a helyén, nem is elsősorban a pozíciókból kirobbantott baloldaliak, hanem jobboldali körök állnak.

Szimbolikus hatások

Budapesten 26 közterület kapott új nevet, és az eddigi negyedszázad helyett immár 5 esztendővel a haláluk után is el lehet nevezni közterületet a nagyjainkról – a főpolgármester erről szóló előterjesztéseit április 27-én fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Amikor korábban a Stadionok metrómegállót át akarták nevezni Puskás Ferenc Stadionra, úgy tudjuk, a BKV végigszámolta, hogy pusztán ez a változtatás több tízmillió forintos tétel, feltéve, ha valóban végrehajtják a térképek, menetrendek, információs táblák és brosúrák frissítését. (Egyébiránt közterületet még a rendeletmódosítás után sem lehet a neves futballistáról elnevezni, hiszen esetében 2011. november 17-én jár le az öt év.) A mostani átnevezések tehát jókora kiadásokkal járnak, nemcsak az államnak, a közlekedési cégnek, de nyilván a helyszíneken működő privát vállalkozásoknak, esetleg az ott lakó magánszemélyeknek is. György István főpolgármester-helyettes ezt elfogadja, de szerinte fontos az emlékállítás. „Ha rosszul megy a családnak, a névnapokat attól még meg szokták ünnepelni.”

Miért olyan lényeges Tarlós Istvánnak a sok jelképes intézkedés, mit jelent ez a politikus népszerűségére nézve? – erről kérdeztük a Városháza régi-új bennfenteseit. Abban forrásaink egyetértettek: Tarlós számára személyes ügy, hogy letegyen egy teljesen új jelképrendszert. Mindennel szakítani szeretne, ami Demszky Gábor húsz évét jelképezi. Demszky környezete ugyanakkor úgy emlékszik vissza, hogy a korábbi főpolgármester ezekkel a kérdésekkel nemigen foglalkozott. A szakemberek, így például az elmúlt két évtizedben is fontos ítésznek számító Ráday Mihály úgy gondolkodtak, hogy aminek volt régi neve, azt visszaadták, ezen belül is igyekeztek azt az elnevezést kiválasztani, amelyik a kommunizmus előtt a legtovább élt. A Moszkva tér Széll Kálmán térré történő átnevezése például azért bukott el e logikában, mert így csak másfél évtizedig hívták a tér egy részét (tehát nem is az egészet).

Tarlós jelképes intézkedései igazán népszerűséget sem hoznak, vagy legalábbis nem a bizonytalanok körében. Hiszen inkább a jobboldalon, esetleg a szélsőjobbon fontosak azok a topikok, miszerint Budapest zászlaja ne úgy nézzen ki, mint a román nemzeti lobogó, vagy hogy Roosevelt ne legyen kitüntetett tér névadója. (Utóbbiban persze az a tévedés is szerepet játszott, hogy összekevertek két amerikai elnököt: a trianoni béketárgyalások idején Magyarország ellen tevékeny – akkor már nem elnöki pozícióban lévő – Theodore Rooseveltet az 1933 és 1945 között a posztot betöltő Franklin D. Roosevelttel, akiről valójában a teret 1947-ben elnevezték.) Tarlós amúgy eddig inkább erős volt az oldalak közötti gesztus-politikában: a városházi cégek felügyelőbizottsági elnöki posztjainak kiosztása, illetve tanácsadói csapatának összetétele is egyfajta nyitottságot sugárzott. A jelképcseréknek azonban  forrásaink szerint inkább ellenzői lesznek a bizonytalan szavazók körében.




TISZTÁLDOZATOK
. Tölgyesi Balázst a főpolgármester mentette fel, László György pedig úgymond magánéleti okokkal indokolva távozott. Az utóbbi meghatározás azonban a több forrásból is megerősített történet szerint igencsak eufemisztikus leírása a történteknek. Csak annyiban igaz, hogy Lászlót egy, a számítógépéről vélhetően még előző munkahelyén, a Főtávnál lelopott magánfájl nyilvánosságra hozatalának fenyegetésével késztették lemondásra (a gyakorlatról lásd Mélyhűtött dossziék című keretes írásunkat). Egyébként Tarlós István maga sem hagyott kétséget a felől, hogy az a bizonyos magánok a közügyekhez is kötődik, hiszen a Magyar Nemzetnek azt mondta: László és Tölgyesi ellen „hat feljelentés van érvényben, amelyek még az előző ciklusban folytatott tevékenységüket érintik. Egyikük esetében hét-nyolc évvel ezelőtti ügyekről is szó van. A helyzetük tarthatatlanná vált.” Tény, mindketten előzőleg is fővárosi cégnél dolgozó vezető munkatársak voltak. E vállalatok, a közterület-fenntartó, illetve a Főtáv korábbi vezetőivel szemben induló eljárásokban főszerepet tulajdonít nekik a sajtó, ugyanakkor – okkal, vagy ok nélkül – több, ismeretlen tettes ellen zajló nyomozásban őket is betámadták. Tölgyesi Balázsnál neccesebbnek, László György esetében komolytalanabbnak tűnnek a vádak.

Tarlós István szokatlanul keményen és direkt stílusban tárgyalt a jobboldal csúcsfejeivel, a gazdasági háttér­emberek mellett vezető politikusokkal is.
Fotó: Hartyányi Norbert

A valódi indokokat illetően innentől csak a háttérbeszélgetésekből kirajzolódó következtetésekre és feltételezésekre lehet hagyatkozni. Tarlós István folyamatosan, minden belső fórumon azt hangoztatja: tőle személyesen Orbán Viktor kérte, hogy ne engedjen semmilyen üzleti lobbicsoport kéréseinek, s ő ehhez tartja magát. A vezetői leváltások történéseivel párhuzamosan ugyanakkor hallottunk Tarlós István és Simicska Lajos, de György István és Nyerges Zsolt közötti egyeztetésekről is. Simicska és Nyerges a jobboldali üzleti körök legbefolyásosabbnak tartott képviselői széles ágazati és földrajzi régiókon átívelő üzleti fókusszal. (Simicska Lajosról lásd Csányi vagy Simicska: Ki az úr a magyar gazdaságban? című írásunkat a Figyelő 2010/34. számában, Nyerges Zsoltról pedig Az irányító című elemzésünket a 2010/23. számban.) A kifejezetten az önkormányzati szférában erős gazdasági-politikai lobbi kapcsán különböző forrásaink még Győri Tibor, Csutora László és Bártfai Beatrix szerepét hangsúlyozták (lásd Fontos emberek című keretes írásunkat lásd alább).

<#zaras_figyelo#>A fővárosi vezetők a Figyelőnek azt mesélték ezekről a telefonos megbeszélésekről és találkozókról, hogy tényleg nem születtek lényeges megegyezések. Ugyanakkor az érintett feleket jól ismerőktől olyan véleményt is hallottunk: kizárt, hogy ilyen fontos találkozóknak ne lenne hozadékuk. Azt többen is megerősítették, hogy Tarlós István szokatlanul keményen és direkt stílusban tárgyalt a jobboldal csúcsfejeivel, a gazdasági háttéremberek mellett vezető politikusokkal is. Ahogy hallottuk, a főpolgármester a Fidesz országos vezetésében már szinte mindenkivel összeveszett, talán Orbán Viktort és Kövér Lászlót leszámítva. Utóbbiakon kívül a bizalmi körébe egyedül Szijjártó Pétert engedi be, akiről elhiszi, hogy valóban a miniszterelnök akaratát tolmácsolja.

Akárhogyan is zajlottak le az ominózus találkozók, a kipécézett vezetők elmentek. Forrásaink szerint az említett gazdasági kör nem titkolta, hogy László Györggyel nincs kibékülve, de úgy tudjuk, Tölgyesi Balázs neve nem hangzott el. Ő állítólag egy másik, amúgy szintén jobboldali érdekkörnek feküdt keresztbe. Arról csak sejtéseket hallottunk, hogy László György a 30 milliárd forintra tervezett, de elnapolt távfűtési körvezeték kapcsán ment volna szembe egy gazdasági érdekcsoporttal. Ő és Kovács Lajos korábbi Főtáv-vezérigazgató nagyon élesen ütköztek össze. Az amúgy még Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes által kinevezett Kovácsnak pedig erős jobboldali kapcsolatai is voltak. Tölgyesi Balázsnál két egymással egyenértékű sejtés merült fel lehetséges fekete pontként. Az egyik szerint a közterület-fenntartó élére sokáig egy másik, igen erős politikai hátszéllel bíró, szintén ott dolgozó embert vártak, ő azonban végül nem futott be, ráadásul Tölgyesi utóbb el is távolította a vállalattól. A másik vélekedés szerint néhány üzleti szerződés alá nem írása volt a kiváltó ok.

Fontos emberek

Igyekeztünk az önkormányzati szférát jobban ismerő lobbistákkal, tanácsadókkal arról beszélgetni, mely gazdasági háttérembereknek van erős befolyásuk. A legfontosabbak között ezúttal is Simicska Lajos és Nyerges Zsolt neve hangzott el a leggyakrabban, s mellettük Győri Tibor neve merült fel még sokszor. Ő valaha Simicska egyik legközvetlenebb munkatársa, a Mahir vezérigazgatója, régebben a Fidesz jogtanácsosa volt. Jelenlegi aktivitásáról hivatalosan azt tudni, hogy a Miniszterelnökség közel 6,5 milliós tanácsadói szerződést kötött vele. A területet ismerők szerint a helyi önkormányzatoknál, azok személyi politikájában ő és közvetlen csapata meghatározó szóval bír, mintegy öt éve a legfontosabb háttérember ezekben az ügyekben. A jogász-üzletember Győri Tibor a Nézőpont Intézet vezetője, de korábban jó néhány, a Fideszhez valamilyen módon kapcsolódó cég irányításában is részt vett. Például a Fico (később Sades) Kft.-ben; ez a ma már végelszámolás alatt álló társaság egykoron a Lendvay utca 28. szám alatt, utoljára pedig a Radóc utca 8-ban, a Mahir-székházban volt bejegyezve. Sokat mozog a fővárosi cégek ügyeiben Győri jobb keze, Csutora László is.

Lényeges szereplő Bártfai Beatrix is, aki szintén sok-sok jobboldalinak mondott üzleti kör cégeiben vitt, vagy visz tisztséget. Ő, illetve férje, Sárhegyi Zoltán jogász (az Országos Választási Bizottság fideszes delegáltja) egy ügyvédi irodában dolgoznak. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda kapta a legnagyobb, 86,2 millió forintos ügyvédi megbízást, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több ügyvédi csapattal is közbeszerzés nélkül szerződött, illetve az irodának szerepe volt az elmúlt baloldali éra házi szállítóinak átvilágításában. Érdekesség, hogy Papcsák Ferenc, az első elszámoltatási biztos, anno szintén ezen ügyvédi irodánál volt ügyvédjelölt.

A Sárhegyi–Bártfai házaspáré az 1995-ben alapított Z. I. B. Consulting elnevezésű cég is, amely a HVG cikke szerint az első Orbán-kormány idején egy 10 éves keretszerződés alapján 1,63 milliárd forint értékben vállalt közút-, sztráda-, illetve vasúti nyomvonal-előkészítést, koordinálást. A társaságnak a baloldali kormányok idején is volt szerepe az autópálya-építések előkészítésében, de 2010-ben, immár közbeszerzésen, nagyobb szerepet kapott. A tenderen a Z. I. B. egyedül indult. Bártfai több tisztsége olyan vállalkozásokhoz kötődik, ahol olyan jobboldali nagyágyúk bukkannak fel, mint az említett Győri Tibor, Töröcskei István, a Széchenyi Bank tulajdonosa, Nyerges Zsolt, vagy éppen Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője.



FELSZÍNI CSEND. Valamekkora külső nyomás tehát biztosan nehezedett Tarlósra, de a főpolgármestert valóban az is zavarta, hogy a sajtó több feljelentés kapcsán előszedte a két vezető felelősségét a korábbi szerződések ügyében. Ráadásul úgy interpretálták mindezt, mintha Tarlós bizalmi embereiről lenne szó, ami nem volt helytálló.

Azt közvetlenül semmiképpen nem lehetett tapasztalni, hogy a leváltott vezetők helyére valamely gazdasági érdekcsoport emberei kerültek volna, hiszen a Tarlós-stáb tagjai léptek elő. A Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. új vezérigazgatója az addigi helyettes, Bán Tamás lett, aki régebben a Kész Holdingnál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Paksi Atomerőműnél és a Magyar Villamos Műveknél is dolgozott. Ő ugyanúgy a csapat tagja volt, mint Klug Lajos, aki a városháza közmű és környezetvédelmi osztályvezetői posztjáról lépett elő a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. élére. Mint háttérbeszélgetéseink során hallottuk, a lobbisták Bán Tamás kinevezését mindenesetre elfogadták. Mellette nagyon fontos ember Harangi Csaba, a Fővárosi Vízművek egykori vezérigazgatója, aki ma a vízi közművekért felelős igazgató, és aki László György távozása után talán a legjobban átlátja a holding-koncepciót.

György István szerint a mindenkori kormányzatnak politikai hovatartozástól függetlenül kiemelt módon kell kezelnie országa fővárosát.
Fotó: Kőhalmi Péter

A másik két megtámadott, vagyis Szőke László és Pető György körül most éppen csend van, legalábbis a felszínen. Utóbbi azonban forrásaink szerint szintén sokaknak szúrhatja a szemét, akár szocialista és kémelhárító múltja, akár nem éppen lányregényekbe illő stílusa miatt.

Külső szemmel mindenesetre úgy néz ki, hogy Budapest politikai, és nem utolsósorban gazdasági érdekcsoportok marakodási területe lett, és Orbán Viktor, a nagyfőnök valamilyen megfontolásból nem tesz kellő eréllyel rendet. Miért nem kezeli a nagypolitika hatékonyabban a fővárost? Az egyik lehetséges értelmezés szerint a Fidesz gyanakodva tekint Budapestre. Tavaly október óta több váratlan fordulattal kellett az országos pártvezetésnek szembenéznie. Belső forrásunk szerint őszinte meglepetést okozott a csapatban, mennyire kétségbeejtő a főváros pénzügyi helyzete. A következő meglepetés a jobboldalon az volt, hogy Tarlós István mennyire határozottan és mennyire a saját politikai oldalra címezve üzent a gazdasági lobbiköröknek. Végül az is kiderült, milyen sokat számít, hogy Tarlós nem Fidesz-tag és nincs ott a parlamentben, míg a fideszes kerületi polgármesterek némelyike igen. Így utóbbiak a frakciókormányzás jegyében furcsa módon nyúlhattak bele az amúgy is szegény főváros zsebébe. Némely városi vezető csalódott: „Orbán azt kérte tőlünk, hogy a fővárosban ne legyen korrupció; a kérését teljesítjük, előbb-utóbb akár meg is védhetne minket” – mondta a Figyelőnek egy háttérbeszélgetésben az egyik fővárosi cégvezető, aki szerint a miniszterelnöktől amúgy nem idegen az a gyakorlat, hogy kicsit hagyja az indulatokat forrni, csak azután lép.

A JÖVŐ A TÉT. „Kellő higgadtsággal kell tekinteni a történetre” – véli György István. A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint London és Isztambul példája is azt igazolja, hogy a mindenkori kormányzatnak politikai hovatartozástól függetlenül kiemelt módon kell kezelnie országa fővárosát. Ugyanakkor az is érthető, hogy mindenkinek meg kell vívnia a saját csatáját; nem lehet folyamatosan nyöszörögni, és kevés kivételtől eltekintve nincsenek olyan problémák, amelyek ne lennének saját erőből megoldhatók.

Más forrásaink azonban élesebbnek látják a konfliktust. A hatalmi harcok alapvetően pénzek feletti rendelkezésről szólnak, mint mindig a politikában, de Tarlóst nagyon keményen, olykor nemtelenül is támadják. Erre predesztinálja a politikai múltja is. „Egyszer csak rámutat a Viktor egy volt SZDSZ-esre, és ő lesz a király Budapesten. Demszky nem volt elég? Az SZDSZ pártként már kimúlt, de a szellem tovább kísért” – ilyeneket mondanak az ős-fideszesek. Azt is hallani, hogy a kormánypártban van egy lobbi, amely szerint Tarlósra túl nagy a kabát, és mivel a következő választáson Budapest, vagy legalábbis az önálló többség, könnyen kicsúszhat a Fidesz kezéből, érdemes lenne a fővárosi autonómiát csökkenteni. Tarlós környezetében ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozzák: kár lenne elfelejteni, hogy a főpolgármester több szavazatot kapott Budapesten, mint a Fidesz.

Két elképzelés is erősen tartja magát. Az egyik szerint a város vagyonáért a következő ciklusban már valamely kormányszerv, például egy Budapest Minisztérium felel majd, de az is hírlik, hogy legközelebb már nem is lesz közvetlen főpolgármester-választás. Igaz, a Belügyminisztériumban kidolgozott önkormányzati koncepció éppen a fővárost erősítené a kerületekkel szemben, összevont szuperkerületekkel, kerületmentes fővárossal, vagy harmadik lehetőségként új feladatmegosztással. Tarlós, mint arról a napokban az Inforádiónak nyilatkozott, e változatok közül leginkább az utolsót pártolná.

Mélyhűtött dossziék
Több közműcégnél, így a március végével távozó egyik fővárosi holdingvezető, László György korábbi munkahelyén, a Főtávnál is gyakorlat volt az elmúlt önkormányzati érákban a vezetők valamilyen szintű megfigyelése, telefonok lehallgatása, számítógépek átfésülése. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy ezek politikai megrendelésre, szervezetten folytak-e, vagy valamilyen gyanú, esetleg óvintézkedés miatt céges szinten.

Mindenesetre dossziék készültek a városi cégek döntéshozóiról. Ezek az anyagok valahol most is léteznek, piaci értékük van, esetleg az anyagokat összeállító szakértők maguknak is készítettek egy fénymásolatot. Vagyis ha éppen nem is használják azokat üzleti zsarolásra, a mélyhűtött dossziék tulajdonképpen bármikor kijátszhatók azok ellen, akik nem újonnan érkeztek a fővárosi cégekhez. Egy korábbi vezető elmondta a Figyelőnek, hogy látta a saját anyagának másolatát, és nagyon megdöbbent. A barátai, azok politikai besorolása, korábbi barátnői, jogosítványának másolata, külföldi utazásainak leírása, vagyoni helyzetének becslése, sőt a házáról, a saját kertjéből készített fotók is szerepeltek ebben a mappában.

Ugyanakkor tény, hogy ezek a dossziék egy olyan közegben születtek, amelyre jellemző, hogy a főváros eddig a korábbi szerződések újratárgyalásával – kissé profánabbul: a lopászatok elzárásával – tudott a legtöbbet, milliárdokat spórolni. A Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. is a prevenció jegyében igyekezett mindenhol vállalatbiztonsági osztályokat kiépíteni. Ezek olyan egységek, amelyek nem utólagos belső ellenőrzési tevékenységet végeznek, hanem megelőző jelleggel igyekeznek úgy kialakítani a folyamatokat, hogy a cégeket ne érje anyagi kár. Sok büntetőeljárás is zajlik, de az is igaz, hogy bizonyos, korábban sajtónyilvánosságot kapott ügyeket a hatóságok már bűncselekmény hiányában lezárnak (informálisan ezt hallottuk a Főkert és a Rácz Fürdő vizsgálatáról is). A hosszú távú szerződések haszonélvezőivel a városüzemeltetési holding vezetése folyamatosan tárgyalásokat folytat, és igyekszik azokból megegyezéssel kijönni. Olykor azonban a vezetők beszámolója szerint még akkor is fel kell bontani a megállapodást, ha a rendkívül előnytelenül megkötött kontraktus miatt szinte biztos egy későbbi pervesztés.
Mindig azt kell mérlegelni, mivel jár kisebb közpénzveszteség.

A prevencióra példa, hogy a városüzemeltetési holding 14 milliárd forintnyi főtávos közbeszerzést állított le menet közben, mert a vezetés azt reméli, hogy 10–20 százalékkal alacsonyabb árakat érhet el. Érdekes eset, hogy az éppen veszteségesből nyereségessé feljavított Budapesti Temetkezési Intézet területén levő virágboltokat a társaság úgy adta bérbe a virágosoknak, hogy közbeiktatott egy kft.-t, amely beszedte a pénzt, majd valamivel kevesebbet továbbított az intézetnek. Ennek a társaságnak 30+25 éves szerződése volt, vagyis az alapidőszak 30 évéhez 25 év opciós időszak párosult. Egy másik esetben hasonlóan hosszú, 45 éves szerződést kötöttek távközlési szolgáltatásokra, amelynek ellenértékét minden évben inflációval növelik, miközben e téren tipikusan lefelé tartanak az árak. Több kontraktusba, például negyedévszázados megállapodásokba kifejezetten belevettek egy felbonthatatlanságról szóló passzust.


Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.