Többet kellene beszélgetni – hangzott öt évvel ezelőtt a Magyar Telekom reklámszlogenje, de egyre több jel utal arra, hogy manapság ennek megvalósulásában már a cégnél sem bíznak. Évek óta látszik, hogy a vezetékes telefonálásban egyre kevesebb üzleti lehetőség rejlik, a Magyar Telekom Nyrt. idei első negyedéves számai pedig arra utalnak, hogy a válság közepette e szolgáltatás hanyatlása még fel is gyorsult. Ezen a területen a lakosság és a cégek folyamatosan csökkentik a költéseiket, a legutóbbi adatok már évi mintegy 10 százalék körüli zsugorodást jeleznek.
<#zaras_figyelo#>
Ráadásul az is látszik, hogy még a mobilszegmensben sem megy jól a hangátvitel, csak az adatforgalom, vagyis az internetezés felfutásában lehet bízni. A piacvezető vélhetően ezeknek a trendeknek az erősödését látva döntött úgy, hogy változtat stratégiáján. Az új elképzelések információink szerint még nincsenek konkrétabb formába öntve, de az irányok egyértelműek. Ha a távközlési szolgáltató nem akar pár éven belül puszta informatikai közművé válni – és ezzel lemondani a hálózatán eladható hozzáadott érték döntő részéről –, akkor fel kell találnia magát az új, online környezetben.

Christopher Mattheisen Új irányt mutat.

ONLINE KÉPESSÉGEK
Minden távközlési cégre igaz, de a piacvezető Magyar Telekomra különösen, hogy ha nem fordít időben a stratégiáján, hamarosan olyan alapszolgáltatói státusba kerül, mint például az energetikai vállalatok. Mint ahogy azok csak az áramot és a gázt adják, de a porszívó- vagy a gázkazánüzletből nem részesednek, hasonló veszély fenyegetheti a távközlési társaságokat is. Ha nem lépnek, csak havi adatmennyiséget adnak, annak felhasználásából viszont üzletileg kieshetnek. Nagyjából ennek megelőzését jelentheti a cégnek az a megfogalmazása, amely szerint az online képességek fejlesztésének irányába kíván nyitni.

A tervezett irányváltás másik fontos eleme abból a helyzeti előnyből fakad, hogy a Magyar Telekomnak országos hálózata, jól bejáratott értékesítési csatornája, számlázási és ügyfélszolgálati rendszere van. Most úgy látszik, hogy a 2010-ben elindított áramértékesítés jó üzlet lett, az innen származó bevételek egyelőre meredeken emelkednek – igaz, alacsony kiindulópontról.

Messzemenő következtetéseket ugyan ebből még korai lenne levonni, a cég menedzsmentje mégis kitörési pontként, követendő példaként kezeli az áram viszonteladását. Az új stratégia ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt fektet olyan jövőbeni szolgáltatások bevezetésére, amelyekhez hasonlóan jó alapot adhat az országos hálózat megléte. A cég tehát részben igyekszik elmozdulni a szigorúan vett távközléstől, és a telefon-internet-tévé hármas szolgáltatást megpróbálja majd másfajta elemekkel is egybegyúrni. Értelemszerűen minél több csatornán keresztül kapcsolódik egy háztartás a céghez, annál könnyebb lesz az ügyfelet hosszabb távon is megtartani.

ÚJ SZERVEZET
A piaci várakozások szerint az új vagy inkább módosított stratégia a jövő évtől lép életbe, és előreláthatólag középtávú víziót vázol, vagyis azt próbálja majd meghatározni, hogy a következő 3-5 évben hova kellene eljutnia a cégnek. Bár a konkrét elemekről még vajmi keveset tudni, a változásokat egy új, módosított felső vezetői szervezet vezényli le. A megszűnő, illetve létrejövő pozíciókból részben már lehet következtetni arra, hogy az említett online képességek és hálózatos termékek mellett a piacvezető a kkv-szektorban is nagyon szeretne erősíteni. A cég irányítási struktúrájában ugyanis jelenleg a vállalati szolgáltatások üzletág foglalkozik a nagyvállalatokkal, de az elnevezés ellenére a kkv-szektornak szóló ajánlatokat általában nem ide sorolják. Ez abból az évekkel ezelőtt már egyértelműen kifejezett vélekedésből származik, amely szerint a hazai kkv-szektor döntő részben valójában nem cégszerűen működő előfizetőkből áll. A szegmensre sok-kal jobban illik az angol small office – home office, azaz soho kifejezés, a magyar kisvállalkozók ugyanis a távközlési előfizetések szempontjából sokkal inkább olyan igényekkel lépnek fel, mint egy 5-10 fős, nagyobb méretű család.

Sőt, a sok tízezer mikroméretben működő hazai vállalkozás ténylegesen családi előfizetéseket tart fenn, csak formai, költségelszámolási okokból vesz a cége nevére telefont. A Magyar Telekomnál ennek megfelelően az elmúlt években lénye-gében a lakossági szegmenst kiszolgáló két üzletág foglalkozott a kkv-kkal. E két egység közül a Király István vezette marketingosztály dolgozta ki a termékeket, s nevének megfelelően a Keszég Attila alá tartozó értékesítés és szolgáltatás üzletág foglalkozott az előfizetők megszerzésével és kiszolgálásával.

KIEMELT FIGYELEM
A jövő évtől tervezett új stratégiához tartozó új szervezeti felépítés (a részleteit lásd külön) viszont látványosan mutatja, hogy a kkv-kat a jövőben külön kezeli a cég, és nagyon meg akarja dolgozni a piacnak ezt a részét. A két fent említett egységet lakossági üzletág név alatt összevonják, s kiveszik belőle a kis- és közepes vállalkozások kiszolgálását.

Az új egység vezetője biztosan nem Király István lesz, mert ő távozik a társaságtól, így a poszt legfőbb várományosának Keszég Attilát tartják. Emellett létrehoznak egy új, kizárólag a kkv-kra szakosodó üzletágat, amelynek vezetőjét az év második felében választják ki. Így az üzletágak és az azokat vezető vezérigazgató-helyettesi posztok száma a cégen belül összességében változatlan marad. Azok a piaci értelmezések, amelyek szerint a társaság visszatérne egy régebbi szervezeti struktúrához, ezek szerint nem teljesen helytállók, hiszen a kkv-szektor még sosem kapott ilyen kiemelt, vezérigazgató-helyettesi szintű figyelmet a hierarchiában.

Az új stratégia bejelentésével egy időben közölték azt is, hogy Maradi István műszaki vezérigazgató-helyettes is távozik. Az ő posztját azonban nem érinti az átszervezés, mindössze személycsere lesz a pozícióban.

Kapcsolódó cikkek