A Nokia-központ Helsinki mellett. Partvonalra kerültek.
Fotó: AFP

Ismét szomorú napokat élnek át Komáromban, a Nokia utca 1.-ben. A korábbi megállapodás szerint lapunk megjelenésének hetében közlik a felmondást azzal a 900 emberrel, akitől a finn mobiltelefon-gyártó itteni cége, a Nokia Komárom Kft. a leépítés második hullámában megválik.

A folyamat minden bizonnyal ugyanúgy zajlik majd, mint az első, 1200 embert érintő március végi körében: az elbocsátottak aznap szembesültek a ténnyel, hogy nem kell végigdolgozniuk a műszakot, és rendkívüli munkásjáratokkal szállították őket haza. A harmadik, utolsó ütem ősszel várható, 200 ember leépítésével – mondta lapunknak Pákozdi Szabolcs, a megyei munkaügyi központ igazgatója.
<#zaras_figyelo#>

MEGKOPOTT IMÁZS
Komáromban még manapság is felülreprezentáltak a Nokia készülékei, ám máshol, különösen a fejlett országokban, egyre ritkulnak. Amíg a londoni, a párizsi vagy épp a pesti metrón 5-6 éve még szinte minden második ember a Nokia vala-melyik telefonkészülékét nyomogatta, addig ma nagy többségük vagy androidos készüléket, vagy Apple iPhone-t szorongat. Miért? Mert az iPhone a menő, és mellette a Samsung lett a minőségi tömegtermék.

A trendeket diktáló Apple és Samsung gépeket inkább követi csak a globális bajokkal küzdő, az Ericssont kivásárló Sony és a szintén veszteséges tajvani HTC, illetve a koreai LG. A két piacvezető mellett főként csak a pimaszul olcsó kínai érintőképernyős okostelefonok – a Huawei, a ZTE és újabban ismeretlen márkák tucatjai – vannak még versenyben.

TEHETETLENSÉG
A Nokiának a jelek szerint nem osztottak lapot a globális versenyben. Holott tavaly ősszel hatalmas reklámkampánnyal harangozták be a Nokia Lumia telefonokat, amelyek a 2011 elején kötött Nokia–Microsoft-együttműködés gyümölcseiként születtek meg (Jobb későn – Figyelő, 2011/44. szám). A baj nem is a technológiával vagy a dizájnnal van, sokkal inkább a finn nagyvállalat sok éven át elhibázott stratégiájával, tehetetlenségével és mindezek nyomán csúnyán megkopott imázsával. Ez utóbbi súlyosan visszahat most az eladásokra világszerte.

Pedig az iPhone 2007-es megjelenése előtti fénykorában a Nokiát agyonsztárolták. Tőzsdei kapitalizáció alapján a legértékesebb európai vállalat volt, üzleti sikerkönyvek tárgyalták példaértékűnek gondolt menedzsmentmódszereit. Ám a cég azóta elvesztette tőzsdei értékének több mint 90 százalékát, egyes elemzők már csak egy évet adnak önállóan a vállalatnak. A sikerkönyveket pedig aligha adják ki újra. Ha mégis, a finn társaság legfeljebb az elrettentő példák között szerepelhet.

A feltámadás ezzel együtt nem lehetetlen a technológiai szektorban, példa erre az IBM mellett az agyonsztároltság tekintetében a Nokia helyét átvevő, pillanatnyilag a világ legértékesebb vállalatának számító Apple is. Fauszt Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője sem temeti a Nokiát, de szerinte nagyon gyorsan fogy a levegő körülötte. A társaság tőzsdei értéke döbbenetesen alacsony: 9 milliárd dollárért elvben a mamutcég összes részvényét meg lehetne venni, miközben 7 milliárd dolláros a készpénzállománya. Ennek dacára sem tolonganak a nagy vevők, és ez súlyos intő jel. A profitfigyelmeztetések mellett legutóbb a Nokia újabb 10 ezer főt érintő elbocsátást jelentett be, amely után még mindig 110 ezer körüli marad a létszám.

A potenciális Nokia-felvásárlóként emlegetett Microsoftnak is legfeljebb a hatalmas szabadalmi portfólió vagy a márkanév lehet értékes, annak dacára, hogy a hírek szerint a Nokia termelési hatékonyságával nincs baj. Sokkal inkább azzal, hogy a marketinget, az értékesítést, illetve a világszerte kiépült nagy disztribú-
ciós rendszereket jóval nagyobb cégre méretezték. Ez párosul a lassú, rugalmatlan döntéshozatallal.

BUKTA A BUTATELEFONOKON IS
Elemzők szerint azért lehet a Microsoft az egyetlen felvásárló, mert a Nokiával kötött stratégiai szövetség most már az amerikai szoftveróriást is csapdába ejtette. A Windows operációs rendszer mobilos verziójának jövője ma már annyira a Nokiához kötött, hogy ha a finnek buknak, a Microsoftnak ezen a technológián nem marad esélye a felzárkózásra. Így legrosszabb esetben egy felvásárlással még megpróbálhatják a maguk kezébe venni saját sorsuk irányítását. A szövetség egyébként kicsit hasonlít a Sony és az Ericsson egykori közös próbálkozására, ám intő jel, hogy ott az egykor szintén szebb napokat látott Ericsson sem járt sikerrel, készülékgyártóként pár év alatt kivérzett.

A levegő igazi ritkulásának azonban a fő oka, hogy ma már előfizetés nélkül is lehet 20 ezer forint körül egyszerűbb koreai vagy kínai okostelefont vásárolni. Így csak az nem vesz ilyen készüléket, aki nem szeretne e-maile-
ket kapni útközben, vagy kiemelten fontos számára a 3-4 napos akkuüzemidő. „Az okostelefon tömegtermékké vált immár a fejlődő piacokon is, például Afrikában, Indiában, Kínában, ahol sokszor ez az egyetlen eszköz a net elérésére. A Noki-ának azonban hosszú évekig nem volt kiforrott okos készüléke, az egyszerű, úgynevezett buta telefonok piaca pedig mindenütt, még a fejlődő világban is látványosan zsugorodik” – fejti ki Fauszt Gábor. Márpedig a Nokia menedékét sokáig éppen az adta, hogy ez utóbbiak szegmensében erősek voltak a hadállásai.

Eközben az Apple és a Samsung más kihívói sem állnak túl jól. Az elemzők szerint a Sony nem csinált jó üzletet, amikor tavaly közel egymilliárd dollárért kivásárolta közös mobilcégükből az Ericssont. De a tajvani HTC és a koreai LG is masz-szívan veszteséges. A mobilgyártásban ugyanis alapvetően fontos a kritikus tömeg megléte: 2-4 százalékos világpiaci részesedéssel nem lehet nyereségesen működtetni a nagy konszerneket – véli Fauszt Gábor. Arról nem is szólva, hogy a Nokia tavaly októbertől elérhető Lumia készülékcsaládja, illetve a Windows Phone 7.5-ös rendszere kiforrott ugyan, de nem olcsó, és szinte semmilyen érdemi többletszolgáltatást nem kínál az ingyenes Androiddal vagy az elképesztően nép-szerű, prémiumáron is kelendő iPhone-nal szemben. Mi több, az új Windows Phone 8-as sem fog futni a ma eladott Nokia Lumil a telefonokon, ami újabb hatalmas tőrdöfést jelent a cégnek. Legfeljebb az ingyenes Nokia-Ovi térkép vagy a tele-fonos Microsoft Office programok tűnnek extrának, de mindkettőre létezik olcsó megoldás a konkurens készülékeken. Ugyanakkor a Microsoft kisebb választékot adó alkalmazásboltjában még a világhírű Angry Birds játékért is fizetni kell 500 forintnak megfelelő összeget, miközben a két nagy konkurensnél ingyen van, sőt sok cég előre telepíti. Az eset pikantériá-
ja, hogy az Angry Birds fejlesztője éppenséggel egy finn cég, a Rovio, amelyet a legnagyobb jövőbeli informatikai ígéretnek tartanak az északi államban.

CSIGATEMPÓ
A Nokia menedzsmentje sem buta emberekből áll, de a stratégia követő, tétovázó, végül kapkodó volt, és súlyos hibákat is elkövettek (lásd a keretes írást). A döntések amúgy is csigalassúsággal születtek: a Nokia az első iPhone megjelenését követően 4,5 évvel állt csak elő a Lumia szériával. Ekkorra már szinte minden modern fiatal zsebében iPhone vagy androidos készülék lapult. Aki pedig megszokta a kezelését, illetve vásárolt már pár alkalmazást a piactereken, nem szívesen vált rendszert.

Talán ennél is fontosabb, hogy a Nokia a késés és az iPhone sikere miatt a fejlett világban egyszerűen kiesett a trendi márkák köréből, és így hiába állt elő a Lumia sorozattal, eddig nem tudta megfordítani a számára életveszélyes folyamatot. Ez szomorú lehet a megmaradó 2100 emberrel a tervek szerint az okostelefonok testreszabását végző komáromi gyár számára is.

Most úgy látszik, hogy a cég új reménységei sem feltétlenül húzzák ki a slamasztikából a gyártót. Stephen Elop, a Nokia vezérigazgatója a minap már úgy nyilatkozott a Lumia értékesítési adatait firtató kérdésre, hogy azok vegyes eredménye-ket hoztak, ami a menedzseri virágnyelvet ismerők szerint nem jelent túl sok jót. Az új, Lumia 900-as széria erős, de magasan árazott modell, míg a 41 megapixeles, különleges kamerával szerelt Pureview 909-es – közel 200 ezer forintos – készüléken a pár éven belül hivatalosan is megszűnő Symbian operációs rendszer fut.

A Symbian–Windows váltás egyébként is nagyon megterhelte a gyártót. Sokak szerint annak idején alapvető hiba volt, hogy a Symbian okostelefonokról való kivonását túl korán jelentették be. A Nokia így hosszú hónapokig volt kénytelen a symbianos okostelefonjait a piacon tartani, miközben a legnagyobb profitot hozó üzleti vásárlók tisztában voltak vele, hogy az hamarosan megy a levesbe, és jön helyette valami egészen új. Miért vettek volna olyan készüléket, amelyről maga a gyártó keltette azt a képzetet, hogy elavult?

A hírek szerint az észak-amerikai nagy mobilszolgáltatók egyszerűen vissza is dobják a symbianos ajánlatokat. Hiába tehát a nagy igyekezet, a 4,5 éves késést szinte lehetetlen behozni. Különösen nem úgy, hogy a Nokia a konkurenciával egy szinten vagy a fölé árazza a készülékeket.

Kapcsolódó cikkek