Mérlegen a szabályozás
Összeállításunkban értékeltük, hogyan hat az új szabályozás az egyes gazdasági és munkaerő-piaci csoportokra.
++ jelentősen javítja
0+ kicsit javítja
0 változatlan
+– pozitív és negatív hatásai is vannak
0– kicsit rontja
–– nagyon rontja


Állami, önkormányzati cégek vezetői és dolgozói: 0+
Az új Mtk.-val összefüggésben módosult a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékos működéséről szóló törvény, amely az állami, önkormányzati cégek vezetőire és alkalmazottaira vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az állami, ön-kormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló szigorítást még 2009-ben fogadta el a parlament azért, hogy gátat vessen a BKV-s vezetőkéhez hasonló horribilis kifizetéseknek. A törvény lényegében ki-mondja, hogy nem lehet egyéni alkukkal extra passzusokat becsempészni a szerződésbe, s záradékokkal, például titoktartási klauzulával több tízmillióra feltornászni a lelépési pénzeket. A munkavállaló nem kaphat végkielégítést, ha a rendes felmondás indoka képességeivel vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze, azaz neki felróható okból bocsátják el. A felmondási idő pedig – a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet hosszabb három hónapnál. Még 2009-ben kimondatott az is, hogy a versenytárs nélkül működő közcégeknél nem köthetnek versenytilalmi – azaz a konkurenciánál elhelyezkedést tiltó – megállapodást a dolgozókkal, valamint hogy prémiumfizetés csak objektíven meghatározható feltételek teljesülése esetén lehetséges. A mostani módosítást egyes szakértők úgy értelmezik, hogy eltűnik a bérplafon, s épp emiatt kért név szerinti szavazást az LMP-s Schiffer András. Javaslatát a Ház elutasítot-ta. A törvényszövegből nem következik egyértelműen, hogy lazítottak a szabályokon, sőt, a Matolcsy-féle módosítás indoklása ennek egyenesen az ellenkezőjét állítja, azt, hogy az Mtk. továbbra is rögzíti a felmondási idő és a végkielégítés mértékét. Ám hogy a cégek tulajdonosai, vagyis az állam és az önkormányzatok miként élnek a törvényi lehetőséggel, ez csak a gyakorlatban derül ki. Az állami cégek egyéb alkalmazottainál is számos ponton az új Mtk. korlátai érvényesek. A felmondási idő és a végkielégítés törvényi szabályaitól a munkavállaló javára nem lehet eltérni. Mint ahogy attól sem, hogy a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem minősíthető munkaidőnek, de ugyanígy a munkahely megközelítéséhez szükséges időtartam sem. Nem lehet például az Mtk.-ban írt maximumnál hosszabb felmondási időt kikötni.

KISVÁLLALKOZÁSOK ÉS DOLGOZÓIK: 0–
Több tekintetben enyhülnek a munkáltatói adminisztratív terhek, például egyszerűsödik a munkaidő-nyilvántartás rendszere, s lehetőség lesz az alkalmazottak számára a pótlékokat átalányban fizetni. A munkaviszony megszüntetéséhez kap-csolódóan egyes esetekben csökken a végkielégítés mértéke. A munkaviszony jogellenes megszüntetése is a jelenleginél alacsonyabb terheket ró a munkáltatókra, de enyhíti a törvény a munkaadói kártérítési felelősség eddig meglehetősen szigorú szabályait is. A távolléti díj szabályainak 2013-tól való alkalmazása szintén kedvezőbbnek mondható a számukra, hiszen a munkavállalói távollétek esetében fizetendő díjazások összegét csökkenti az új szabályozás. Ez a változás vi-szont hátrányos a dolgozók számára, mivel bizonyos esetekben csökkenhet a keresetük. A kisvállalkozásoknak is lehetőségük nyílik arra, hogy atipikus foglalkoztatás keretében alkalmazzanak munkavállalókat. A jövőben tehát többen juthatnak munkához, és ez egyértelműen pozitívum.

SZAKSZERVEZETEK: +–
Az Mtk. egyrészt gyengíti a szakszervezetek munkahelyi szervezeteinek pozícióit. Ilyen új szabály például az, hogy megszűnik az úgynevezett szakszervezeti vétó, ugyanígy a munkaidő-kedvezmény kötelező pénzbeli megváltása, és korlátoz-za az Mtk. a védett szakszervezeti tisztségviselők létszámát is. Másrészt azonban a kollektív szerződéses megállapodások lehetőségeinek növelésével – mind ágazati, mind munkáltatói szinten – a törvény jelentősen növeli a szakszervezetek hatalmát.

KISGYEREKES SZÜLŐK: +–
A törvény megtartotta a várandós nőkkel, szülési szabadságon lévőkkel, gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságon lévőkkel, valamint a mesterséges megtermékenyítésre irányuló eljárásban részt vevőkkel szembeni felmondási tilalmakat. Az anyákat a gyermekük hároméves koráig védelem illeti meg, részükre tilos a felmondás. Lényeges változás azonban, hogy megszűnik a gyermek hároméves koráig a jelenlegi Mtk. szerint érvényesülő abszolút felmondási tilalom. A helyébe az a megoldás lép, hogy amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságról visszajön, úgy a munkaviszonyát fel lehet mondani, ám a munkáltatónak állásfelajánlási kötelezettsége lesz. „Említésre méltó az is, hogy a fizetés nélküli szabadságról visszatérő ajánlatot tehet a munkáltatónak a részmunkaidős, a teljes munkaidő felének megfelelő időtartamú foglalkoztatásra, amelyet a munkáltató nem utasíthat el” – magyarázta a lényegi változásokat Berke Gyula. Érdemes külön is felhívni a figyelmet az új törvénynek arra a passzusára, amely kimondja, hogy megszüntethető a táppénzen lévő munkavállaló munkaviszonya, ha otthon ápolja beteg gyermekét. Nők százezreire hozhatja a frászt ez a rendelkezés, ugyanis az első években a gyerekek egyik betegségből a másikba esnek. Ilyen jogszabályi környezetben ki az, aki gyermeket vállal? – teszik fel a kérdést népesedéspolitikai szakértők. A gyermeküket ápolókat csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az idő-szakra fizetés nélküli szabadságot kérnek. Javítás a kisgyerekes családok életén, hogy a gyerekek után járó pótszabadságot mostantól mindkét szülő megkapja.

TÁPPÉNZESEK: ––
Akik nem a gyermeküket, hanem más közeli hozzátartozójukat ápolják, fizetés nélküli szabadság esetén sem élveznek védelmet, ellentétben a jelenleg hatályos szabályokkal. Megszüntethető a táppénzen lévő munkavállaló munkaviszonya akkor is, ha ő maga beteg. A felmondási idő azonban csak a keresőképtelenség megszűnése után kezdődik.

ATIPIKUS FORMÁBAN FOGLALKOZTATOTTAK: 0+
Az Mtk. e körben olyan megoldásokat is hoz, amelyek a korábbi munkajogban nem voltak ismertek. Ilyenként említhető a job sharing, azaz egy munkakör megosztása több munkavállaló között. Idetartozik például az úgynevezett behívás alap-ján való munkavégzés, amelynek az a jellegzetessége, hogy nincs előre beosztott munkaidő, hanem a munkáltató igényeitől függően végzik el a munkát úgy, hogy a foglalkoztató ennek időpontját legalább három nappal megelőzően közli. Ugyancsak új konstrukció lesz a több munkáltatóval egyszerre fennálló munkaviszony. Természetesen a részmunkaidős vagy határozott idejű foglalkoztatást az Mtk. továbbra is szabályozza. Ugyanakkor azt látni kell, hogy ezeknek az atipikus munkaviszonyformáknak az alkalmazása nem a jogalkotói szándéktól, hanem a gazdaság, illetve a felek valós igényeitől függ.

NYUGDÍJ ELŐTT ÁLLÓK: 0–
A védett korú, azaz a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt legfeljebb öt évvel álló munkavállaló tekintetében kettős védelem érvényesül az Mtk.-ban. Egyrészt megtartja a törvény az emelt összegű végkielégítést, igaz, annak mértékét függővé teszi a munkáltatóval fennállott munkaviszony hosszától is. Ennek eredményeként például csak legalább ötévi, a munkáltatóval fennállott jogviszony esetében jár egyhavi távolléti díjnak megfelelő összeg, és legalább húszéves jogvi-szony fennállta szükséges a háromhavi többlet-végkielégítésre való jogosultsághoz. Ez korábban egységes volt, és csak az életkortól függött. Másrészt felmondási védelmet is biztosít a törvény azzal, hogy a munkavállalói körnek felmondani csak abban az esetben lehet, ha a munkáltatónál nincs olyan munkakör, amelyben a dolgozók tovább foglalkoztathatók. A közvélekedésben láthatóan nagyon felerősödött az a várakozás, hogy ezt a munkavállalói kört erőteljes szabályokkal kell megvédeni. Ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek, pont azért, mert védett ez a csoport, a munkáltatók nem alkalmazzák majd őket. Az Mtk. ebben a kérdésben középutas megoldást alakított ki.

FIZIKAI DOLGOZÓK: ––
Átalakul a műszakpótlék rendszere. Megszakítás nélküli, folytonos munkarendben dolgozóknak megszűnik a külön pótléka. Csökken a túlóra pótléka. A szabadság alatt ezután az átlagjövedelem helyett távolléti díj jár, ez tipikusan fizikai dolgo-zóknál azt eredményezheti, hogy a szabadságuk alatt kevesebbet keresnek.

PÁLYAKEZDŐK: 0+
Az új munka törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a kormány alacsonyabb minimálbért állapítson meg a pályakezdő fiatalok számára. A kormány abból indul ki, ha alacsonyabb lesz a fiatalok minimálbére, akkor a cégeknek jobban megéri őket alkalmazni. Pozitívum lehet számukra annyiban, hogy ha eddig munkanélküliek voltak, beléphetnek a munkaerőpiacra, s gyakorlatra tesznek szert.

ORVOSOK: +–
Ha egy orvos vagy ápoló súlyos gondatlansággal kárt okoz, a kórház legfeljebb négyhavi fizetését vonhatja el, míg korábban teljes felelősséggel tartozott. Ez a rendelkezés tehát könnyít a jelenlegi szigorú felelősségi szabályokon. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke – utalva az orvosi fizetésekre – úgy véli, a korlátlan anyagi felelősség elviselhetetlen lett volna az orvosoknak, ugyanakkor a beteget nem éri hátrány, hiszen megkapja a kártérítést magától az intézménytől. A gyakorlat az, hogy műhibánál általában a kórház ellen indítják a pert, fizetni pedig – általában ötmillió forintig – a biztosító szokott, e fölött pedig a kórház vagy az intézmény fenntartója. Előbbi változás tehát egyértelműen pozitív. Negatív viszont az, hogy az orvosok nem fogadhatnak el a jövőben hálapénzt, csak akkor, ha az intézmény vezetője megengedi azt számukra. Orvosszakmai szervezetek vezetői arra figyelmeztetnek, ha az igazgató megtiltja a paraszolvenciát, az orvoselvándorláshoz vezet, ha viszont megengedi, az rossz fényt vet a kórházra. Önmagában az, hogy a paraszolvencia nem lesz abszolút tiltott, pozitívum a gyógyítók számára, szakértők szerint ez tartja életben a rendszert.
Becslések szerint évente 30–100 milliárd forint hálapénz kerül a gyógyítók zsebébe.

FEKETÉN FOGLALKOZTATOTTAK: 0
A kormány, a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselői egyetértettek abban, hogy az élőmunka kifehérítésére nem a munkajognak, hanem az adó- és járulékszabályoknak van nagy hatása.

KERESKEDELEMBEN, VENDÉGLÁTÁSBAN DOLGOZÓK: ––
A vendéglátó-ipari vállalkozások, kereskedelmi egységek nyitva tarthatnak vasárnap is, de ezért csak 50 százalékos pótlékot kell fizetni a munkavállalóknak. Szabadsággal akkor válthatja meg a túlórapótlékot a munkáltató, ha ehhez a munka-vállaló is hozzájárul. A dolgozót hetenként két pihenőnap illeti meg, s havonta – általában – legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell biztosítani.