Debreceni utcakép. A város polgármestere szerint az átalakítás során külön kell kezelni azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80–90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. Fotó: Kalló Iván ELTÉRŐ ÉRDEKEK. Kapkodni azért sem akar a kormánypárt vezetése, mivel a települések túlnyomó többsége fideszes irányítású, s ahányféle önkormányzat (megyei, megyei jogú városi, kisvárosi, kistelepülési), annyiféle érdek. A járási rendszer csak 2013-tól lépne életbe, az a szabály pedig, hogy polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, 2014-től. Az önkormányzatok gazdálkodását, hitelfelvételét érintő regulák azonban – kormányzati forrásaink szerint – már 2011 júliusában debütálhatnak, miután júniusban a parlament elé kerül az erre vonatkozó közpénzügyi módosító javaslat.

A legnagyobb vitát politikai és szakmai berkekben két passzus váltotta ki az elmúlt napokban.

Részletek a friss, csütörtöktől kapható Figyelőben.

<#zaras_figyelo#>Az egyik: az alkotmánytervezetben nem szerepel, hogy „a településeket megilleti az önkormányzat-alakítás joga”. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a kis, életképtelen falvakban három év múlva már ki sem írnak helyhatósági választásokat. Egy elejtett államtitkári megjegyzés is erősítette a gyanút, hogy a kistelepüléseken nem lesznek választott képviselőtestületek. Tállai András belügyi államtitkár ugyanis azt nyilatkozta korábban, hogy azokat akár választott elöljárók is vezethetik, képviselőtestület nélkül. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára lapunknak nyilatkozva viszont emlékeztetett arra, hogy nem vadonatúj ötlet az önkormányzati rendszer átalakítása, a helyhatóságok számának csökkentése közel tizenöt éve napirenden van. Csakhogy a kis önkormányzatok kiiktatásával, integrációjával makroszinten nem lehet igazán sokat megtakarítani. A mintegy 3200 önkormányzat felében ugyanis már ma sem működik hivatal.

Szintén riadalmat keltett a kistelepülések jövőjéért aggódókban a Széll Kálmán Terv angol nyelvű változata, amelyben az szerepel, hogy drasztikusan centralizálni kell a falvak önkormányzatait. Ez vagy azt jelenti, hogy feladataikat kötelező társulások formájában kell ellátniuk, vagy azt, hogy számos településen nem is működnek a jövőben helyhatóságok. A Gémesi György vezette Magyar Önkormányzatok Szövetsége viszont arra emlékeztette a Fidesz képviselőit, hogy ellenzékben éppen a kis falvakért tüntettek, most pedig a tanácsrendszerből ismert település-összevonásokra készülnek. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a múlt héten a vita kapcsán csak azt hangsúlyozta: az átalakítás során külön kell kezelni azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80–90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. A többi, mintegy 2800 kistelepülés esetében viszont érdemes újragondolni, hogy esetleg átadják iskoláikat az államnak, vagy hogy társulás keretében lássák el a feladataikat.