A törvény ellen indítványt benyújtók elsősorban azt kifogásolták, hogy a köztisztviselőt a munkáltató indokolás nélkül felmentheti, és a felmentési időt két hónapban határozta meg a törvény.

Az Ab megállapította, hogy – a kormánytisztviselői törvényhez hasonlóan – a köztisztviselői törvényben is alkotmányellenes az indoklás nélküli elbocsátás, ugyanis korlátozza a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz (azaz a munkaügyi bírósághoz) való fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot – áll a határozatban. Az Ab határozata azonnali hatályú, nem úgy, mint a kormánytisztviselők esetében, ahol május 31-ig kapott haladékot a kormány a törvény módosítására.

bal_fn8_cikk_kapcs„A munka az egyén létének, emberi autonómiájának anyagi forrása. Határozatlan időtartamú munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetén a munkavállaló hosszú távon számít arra, hogy munkája gazdasági biztonságot biztosít maga és családja számára. Ugyanakkor a munkavégzésre irányuló jogviszonyok jellemzője, hogy aszimmetrikus jogviszonyok, amelyben a munkavállaló jogilag függő helyzetben van a munkáltatótól. E jogviszonyok törvényi szabályozásának a funkciója éppen azon garanciák megteremtése, amelyek biztosítják, hogy ez a függő helyzet a munkavállalói oldalon ne eredményezzen kiszolgáltatottságot. E garanciarendszer egyik eleme a jogviszony munkáltató által történő megszüntetésének azon törvényi szabályozása, amely védelmet nyújt a jogviszony indokolatlan, önkényes megszüntetése ellen” – írja az Ab.

Emellett megemlítik, hogy mind az európai, mind a magyar jogrendszer a munkához való jog elemének tekinti a munkavállaló hatékony védelemhez való jogát az indokolatlan elbocsátással szemben.
k_fn9_cikk_banner
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) 6 indítvány érkezett, amelyben az indítványozók a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tavalyi módosítását kifogásolták. Az Ab megállapította, hogy a törvény 1. és 3. paragrafusa, illetve a 17. és a 18. első bekezdése alkotmányellenes, ezért a megsemmisítését kezdeményezik. A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.


Az egész törvény nem alkotmányellenes

A bíráknak az indítványok alapján abban a kérdésben is kellett döntenie, hogy megállapítható-e a törvény egészének alkotmányellenessége. Két indítványozó álláspontja szerint ugyanis alkotmányellenes az, hogy az Országgyűlés az érdekképviseleti szervek, szakszervezetek véleményének kikérése nélkül, a törvényben rögzített egyeztetési szabályok megsértésével fogadta el a törvényt. Az érdekegyeztetés mellőzésével a Kormány megsértette az Alkotmányt – írták. Az Ab szerint azonban az érdekegyeztetés elmaradása miatt a közalkalmazotti törvény egészsének közjogi érvénytelensége és alkotmányellenessége nem állapítható meg.

A kifogást támasztók szerint a munkavállalók egy jelentős csoportját egyoldalúan hátrányosan érintő rendelkezéseket tartalmaztak a módosítások, amelyek gyökeresen változtatták meg a közszolgálati jogviszonyokat. Többek álláspontja szerint a jogalkotó fennálló közszolgálati jogviszonyba avatkozott be a köztisztviselők számára hátrányos módon, ezzel megsértette a köztisztviselők szerzett jogait, illetőleg az ilyen szabályozás a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Az Ab döntését a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete megelégedéssel nyugtázta, hiszen 2010. novemberében ők is egyöntetűen elfogadhatatlannak minősítették a törvényt. Szerintük az indoklás nélküli elbocsátás törvénybe iktatásával teljes mértékben súlytalanná vált az az életpálya rendszer, amelyet 2001-ben a jelenleg is kormányzó FIDESZ Magyar Polgári Párt kezdeményezett.

"Az MKKSZ bízik abban, hogy a – kormányzat ígéreteinek megfelelően – rövidesen megismerhető a Magyary program, amely az érintett munkavállalók és a közigazgatás szolgáltatásait igénybevevő lakosság számára egyaránt elfogadható, új feltételeket biztosít a hatékony és polgárbarát közigazgatás megteremtéséhez" - közölte a szervezet.

Kapcsolódó cikkek