Kötelező irodalom

A kultúrpolitika új irányai

Figyelő Online - Figyelő

2012.06.26 13:07

Központosított elosztó rendszeren keresztül ígér a kormány több pénzt a kultúrára. Az új államtitkár kezébe egyszerre három kulcsfontosságú pozíció került.

Magyar kortárs képzőművészek sikeres pekingi bemutatkozását, az 1956-os Intézet és a Concerto zenekar megmentését, a Ferihegyi repülőtér Liszt Ferencre való átnevezését, egyben a zeneszerzőnek szánt emlékév sikerét említette legfon-tosabb eredményei között Szőcs Géza távozó kultúráért felelős államtitkár a lemondása után. Kétéves tevékenységéből kiemelte még, hogy kiállt a Nemzeti Színház igazgatója mellett, és állami kitüntetéssel jutalmazta Tamás Gáspár Miklós filozófust, továbbá büszke volt, hogy munkatársaival megálmodták az Andrássy-negyedet.

L. Simon László. Három kulcsfontosságú poszt élén. Fotó: Bánkuti András

Utódját az új néven futó tárca (Emberi Erőforrások Minisztériuma) új vezetője, Balog Zoltán nevezte ki L. Simon László személyében. A friss államtitkár ismert szereplő a kultúrpolitikában, a parlament kulturális bizottságának és a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) is az elnöke. Államtitkárként mindkét pozíciót megtartja, előbbit szó szerint, utóbbit névleg nem, csak gyakorlatilag. Kinevezése másnapján ugyanis törvénymódosító javaslatot nyújtott be képviselőtársával együtt. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a kultúrát felügyelő miniszter az NKA elnöke, de ezt a posztot át is ruházhatja. A módosító javaslat szerint a jövőben ezt nem tehetné meg, viszont egy alelnöki státust létrehoznának. Ha ezt elfogadja a parlament, Balog Zoltán lesz az NKA elnöke, L. Simon László pedig az alelnök. Ezzel pedig három kulcsfontosságú kultúrpolitikai poszt lesz az övé.
<#zaras_figyelo#>
Az NKA-nál nem ez lesz az első jelentős változás a Fidesz kormányra lépése óta. L. Simon László 2011 őszén vette át az elnöki pozíciót, majd átalakította az elbírálás rendszerét. Maradt, hogy a pályázatokról kollégiumok döntenek, azonban azok tagjait felerészben a szakma, felerészben a minisztérium delegálja. Ezenkívül az elnök bármikor felülbírálhatja a kollégium döntését, s az intézmény bizottsága elé viheti azt. Valamint létezik külön miniszteri keret az NKA-n belül is, a teljes éves fedezet maximum 25 százaléka. A jövő évi költségvetés tervezete szerint egyébként az NKA 2013-ban 10,7 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből 10 milliárd az ötös lottó játékadójának 90 százalékából származna. A kulturális adóból 50, a szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelő szervezetek befizetéseiből 400 millió forint érkezhet be az alaphoz, amelynek működési kiadásaira 2013-ban 907 mil-
lióval számolnak.

Nem ez volt az egyetlen központosítási törekvés a jelenlegi kormány kultúrpolitikájában. A filmtámogatások esetében korábban a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA), illetve szakmabeliekből álló szakkollégiumai osztották el a forrásokat a pályázók között, ezáltal a pénzek odaítélésénél a szakmán belüli erőviszonyok döntöttek. Ráadásul az MMKA hatalmas, 5 milliárd forintos adósságot halmozott fel, így annak végleges megszüntetéséről döntött a kormány. A filmes pénzosztó szerv helyébe a Magyar Nemzeti Filmalap került, a mozgókép pedig külön kormánybiztost kapott Andy Vajna személyében. Az új szerv nemcsak a forrást adja, hanem ellenőrző szerepet is betölt, felülírhatja a készítők akaratát, és jóváhagyja a mozi végleges változatát. Az MMKA pályázatainak befagyasztása és az új rendszer kialakítása miatt egy időre leállt a filmgyártás, a 2011-ben 6, 2012-ben 5,5 milliárd forintból gazdálkodó filmalap működésének eredményességét egyelőre ne-héz megítélni. Mindenesetre 2013-ban a tervek szerint 5,1 milliárd jut magyar filmek készítésére (a hatos lottó játékadójának 80 százalékából fedezik ezt), s meghatározták a gyártás költségvetési határát is. Ez magyar film esetében 307, kop-rodukciónál 553 millió forint.

Gerő András történész szerint a központosítás ezen formája nem a kultúrpolitika, hanem a politika botránya. Szerinte túl sok befolyás és hatalom összpontosul egy kézben, ez kigúnyolása a demokráciának. A történész hozzátette: úgy látja, nemcsak a kulturális intézmények, de a kultúrát fogyasztó társadalmi réteg is bajban van. „A Fidesz olyan politikát folytat, amellyel a humánképzést is csonkítja, pedig meggyőződésem, hogy Magyarország a kultúrájával tudna kitűnni más nem-zetek közül.”

KULTÚRA VAGY POLITIKA?
Nem a minisztériumhoz, hanem a fővároshoz tartozik, de az Új Színház igazgatóváltása jelentősen rányomta a bélyegét az Orbán-kormány eddigi kultúrpolitikájára. Márta István addigi igazgatóval szemben Dörner György sok helyen vitatott pályázata nyert, miközben az új igazgató ismert jobb-, sőt szélsőjobboldali nézeteiről. A széles körű tiltakozásnak nem lett eredménye; igaz, másfelől a Jobbik sem tudta eltávolíttatni Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház éléről. Szintén botrányos-ra sikerült egy másik igazgatói pályázat, a Trafóé. A kortárs tánc fellegvárának számító intézmény vezetését az addigi igazgatóval szemben Bozsik Yvette táncos-koreográfus nyerte el, de az őt ért politikai támadások miatt végül nem vállalta a feladatot. Az új pályázat beadási határideje a napokban jár le. A három kis játszóhellyel rendelkező Budapesti Kamaraszínháznak az idei évad végén anyagi okokból kellett lehúznia a rolót, a fenntartó minisztérium nem sietett a segítségére. A Figyelőnek az új kulturális államtitkár mégis úgy nyilatkozott, nem biztos, hogy minden elveszett. Hozzátette: ha most mégis megmentik az intézményt, hosszú távon biztosan nem maradhat a tárcánál, mert ott a tiszta profilú, egyedülálló kultu-rális intézményeknek van csak helyük. Ezt a logikát követve L. Simon László inkább a Budapesti Operettszínházat fogadná be szívesen, a színház ugyanis jelenleg a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működik.

KULTÚRA 2013
Az NKA közel 11 milliárd forintja mellett a kulturális államtitkárság – a jövő évi költségvetés tervezete szerint – 33 milliárd forinttal gazdálkodhat majd, ez 10 százalékos növekedést jelent. Érdekesség, hogy a nemzeti érdekeket a kultúra terüle-tén ápolni szándékozó Magyar Művészeti Akadémia a 2012-es 1,5 milliárd forinthoz képest jövőre valószínűleg 2,45 milliárdból gazdálkodhat. A támogatás a szervezet működésére, a köztestületi tagok tiszteletdíjára és a 2013-ban megnyíló Pesti Vigadó működtetésére szolgál. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak is több pénz jutott, jövőre 210 millió forint, ez 60 millióval több az idei keretüknél. A határon túli magyar kultúra magyarországi, illetve a magyar kultúra nemzetközi terjesztését ápoló Balassi Bálint Intézet támogatására 3,6 milliárd forintot szán a kormány, míg a „külhoni magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, a magyar–magyar kapcsolatok ápolását” szem előtt tartó Bethlen Gábor Alap 11,5 milliárdos eseti támogatást kap, amelyből oktatási-nevelési célú pályázatokat indít. A határon túli kulturális feladatok ellátására ezenkívül 52 millió forintot, a kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatokra 8 milliót, míg az európai uniós tagságból eredő kulturális együttműködésekre 10 millió forintot szánnak. A költségvetési tervezetben a kulturális ágazat 2013-as feladatai között szerepel a Mátyás-templom rekonstrukciós munkálatainak utolsó szakasza, a Zeneakadémia épü-letének felújítása, a 2007-ben bezárt Erkel Színház újranyitása, illetve a Magyar Országos Levéltár és megyei levéltárak integrációja is.

„Dinamikusabb leszek”
Több pénzt és gyorsabb döntési mechanizmust ígér az új kultúráért felelős államtitkár. L. Simon László egyértelművé tette: a miniszterrel közösen irányítják a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA).

– Alighogy kinevezték, felmerült, hogy maradhat-e az NKA élén. Egy gyors törvénymódosítással úgy néz ki, igen. Nem tartja összeférhetetlennek új tisztségével?

– Az NKA elnöke eddig is a miniszter volt, csak ezt a jogkörét átruházta. A törvényjavaslat arról szól, hogy a jövőben ezt ne tegye meg, a miniszter legyen az elnök, munkáját pedig alelnök segíti. A törvényjavaslatban nincs nevesítve, hogy az alelnöknek a kulturális államtitkárnak kell lennie. Más kérdés, hogy mi ezt a jelenlegi helyzetben egyértelművé tettük. 1993 óta mindig politikai kinevezett állt az NKA élén, gondoljon például a Horn-kormány kulturális helyettes államtitkárára, Török Andrásra.

– Miért van akkor szükség külön NKA-ra, ha ugyanazok a politikusok döntenek ugyanarról a forrásról?

– Az államtitkárság dolga az állami intézmények felügyelete és működtetése, a Nemzeti Kulturális Alapé pedig a kulturális élet projektjeinek finanszírozása elkülönített pénzalappal – ezekről szakmai delegáltakból álló kuratóriumok döntenek. A törvénymódosítás az NKA-nak sem a pénzügyi, sem a szakmai függetlenségét nem érinti. Az NKA elnöke, mint említettem, eddig is politikai delegált volt, a kuratóriumban pedig most is és ezután is a szakmai szervezetek küldöttei ülnek. Kultu-rális bizottsági elnökként eddig is én felügyeltem az NKA-t, ez sem változik. Nincs tehát alapja annak a vádnak, hogy a törvénymódosítás révén csorbulna a szakmaiság.

– Van olyan terület a kultúrában, amely nagyobb hangsúlyt kap jövőre?

– Minden területre több pénz kell. Ahova most mindenképpen forrást kell tennünk – a levéltári rendszer átalakítása miatt –, az a Magyar Nemzeti Levéltár. Rendszerszinten be kell építeni azokat az összegeket, amelyeket az idén a kormánytar-talékból kaptak a zenekarok. Erre nem lesz 1,38 milliárd forint, de bőven félmilliárd fölötti forrással számolunk. Nincs olyan terület, ahol ne lenne jogos forrásigény. Én azonban úgy számolok, hogy jövőre még az NKA-n keresztül is jobban tud-juk finanszírozni a kultúrát.

– Ezt hogy tudja elérni?

– Balog Zoltán miniszterrel mindent egyeztetek. Ő is elkötelezett e mellett, és a kormányülésen ő küzd meg a költségvetési tételek emeléséért.

– A kormány első két évének kultúrpolitikájában eddig is részt vett parlamenti bizottsági elnökként és az NKA vezetőjeként. Milyen pozitív eredményeket tudna kiemelni?

– A világörökségi törvény elfogadása komoly eredmény, de az ezzel kapcsolatos feladatokkal még bőven van tennivaló. Elfogadtuk a nemzeti emlékhelyekről szóló módosítást; itt szintén vannak megoldatlan feladatok, pedig a költségvetési források is a rendelkezésünkre állnak. Jónak tartom az előadó-művészeti törvény módosítását, de van még mit csiszolnunk rajta. A megyei múzeumoknak visszaadtuk a régészeti feltárási jogot, de kérdés, hogy az átalakuló múzeumi rendszer-ben ez hogyan működik tovább. Nem azzal van baj, amit megcsináltunk, hanem azzal, amire nem maradt pénz és energia. Dinamikusabbak lehettünk volna; ezt a dinamizmust mostantól számon kérhetik rajtam. A magyar államigazgatás nehe-zen mozdítható, de nekünk képesnek kell lennünk gyorsítani azt az összetett egyeztetési folyamatot, amely a területünk életét meghatározza.

– Egy friss esemény: a Budapesti Kamaraszínház lehúzta a rolót az évad végén, mégis hallani olyan verziókat, hogy működhet tovább. Mi az igazság?

– A Budapesti Kamaraszínház ügye még nem lezárt. Van arra szándék, hogy megoldást keressünk a helyzetre, bár úgy vélem, az államnak nem feladata, hogy kis fővárosi színházakat tartson fenn. Ha meg is tudjuk menteni a színházat, hosz-szú távon akkor sem gondolom, hogy az államnak kellene fenntartania. Viszont a Budapesti Operettszínházat a jövő évtől át kell hozni az államhoz, ez ügyben tárgyalunk majd a főpolgármester úrral. A nagy, egyedüli helyzetben lévő, tiszta profilú intézményeknek – mint amilyen a Nemzeti Táncszínház, a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház – az államnál a helyük.

– Azt nyilatkozta, váltást vár a Nemzeti Színház élén. Ez egy kódolt üzenet a jelenlegi igazgatónak, Alföldi Róbertnek, hogy hiába indul az új pályázaton?

– Szó sincs kódolt üzenetről, megelőlegezett döntésről. Várhatóan többen indulnak, és meglátjuk, melyik pályázat bizonyul a legmeggyőzőbbnek. Azt a jogot azonban egyetlen kulturális kormányzattól sem lehet elvitatni, hogy mérlegelje, kit lát alkalmasnak egy kiemelt nemzeti intézmény vezetésére.

– Mi lesz a Trafó sorsa? Az eddigi igazgató búcsúbulival távozott, a kinevezett új vezető, Bozsik Yvette mégsem vállalta a feladatot. Mikor lesz új vezető az intézménynél? A Fővárosi Önkormányzat felügyeli majd, vagy a minisztériumhoz kerül?

– A Trafót a Fővárosi Önkormányzat tartja fenn, ez így is marad, ezért a vezetőválasztásról nem az én tisztem nyilatkozni. Azt viszont le kell szögeznem, hogy mélységesen felháborítónak tartom a kiváló táncművész, Bozsik Yvette ellen indított rágalomhadjáratot. Ebből is látszik, hogy a kultúrharcot nem mi generáljuk, hanem egy szűk értelmiségi kör, amely úgy véli, hogy a politikai és egyéb körülmények változásától függetlenül mindig az ő kedvezményezettjeinek kell betölteniük a vezető pozíciókat a kultúra területén. Én viszont a kultúrharc felszámolásában, egymás értékeinek elismerésében, az alkotás jó feltételrendszerének megteremtésében vagyok érdekelt.