Előadásra várva. Javítják a céges versenyképességet az idegen nyelvi képzések. Fotó: Getty Images

Nem úgy megy az üzlet, mint korábban – panaszolta Romain még januárban magyar barátainak egyik szokásos esti margitszigeti futása közben. „Ilyen a gazdasági helyzet, a cégek összehúzzák magukat, ott csökkentik a költségei-
ket, ahol tudják” – válaszolták neki vállat vonogatva. Romain tíz éve érkezett Franciaországból, oktatói-fordítói vállalkozást indított, s érthetetlen volt számára, hogy a korábban jól menő üzlet miért esett vissza drasztikusan, miért nem újították meg a cégek tavalyi megrendeléseiket.

Az ok konkrétabb ismerősei magyarázatánál. A nyelviskolákat, felnőttképző intézményeket egy az év elején életbe lépett jogszabályi változás hozta nehéz helyzetbe. Ennek nyomán a munkáltatók már nem fordíthatják a szakképzési hozzájáru-lás egy részét közvetlenül dolgozóik oktatására, hanem a teljes összeget be kell fizetniük a központi költségvetésbe.

„Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere is ellenezte a módosítást, sőt, úgy tudjuk, Orbán Viktor kormányfő is egyetértett azzal, hogy az idegennyelv-oktatást nem szabad háttérbe szorítani” – ismerteti az előzményeket egy névtelensé-get kérő nyelvoktatási szakember. A nemzetgazdasági tárca ennek ellenére beterjesztette a módosítást, és az történt, ami történni szokott: akadálytalanul keresztülment a parlamenti gépezeten.<#zaras_figyelo#>

MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS
A kormány még a múlt év végén úgy reagált a kritikákra, hogy a cégek nem maradnak forrás nélkül. Ezt az ígéretét valóra is váltotta. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy 21 milliárd és egy 13 milli-árd forintos keretet nyitott meg májusban, amelyek egyike a vállalatok, a másik pedig magánszemélyek számára teszi lehetővé, hogy informatikai és idegen nyelvi képzések támogatására pályázzanak (a részletekről lásd a keretes írást).

Egy szintén neve elhallgatását kérő gazdasági szakember úgy vélekedett, az évek óta tartó kedvezőtlen kormányzati döntések után éppen itt volt az ideje a stratégiaváltásnak. Az idegennyelv-ismeret terén ugyanis Magyarország hátul kullog a nemzetközi rangsorban, a munkaképes korú 25–64 éves korosztály mindössze 25 százaléka beszél valamilyen szinten legalább egy idegen nyelvet, az uniós átlag ezzel szemben 60 százalék körüli.

Pedig a nemzetközi kommunikáció a versenyképesség egyik feltétele, nemcsak vállalati, de egyéni szinten is nagyobb esélyt ad a talpon maradásra. A nyelvtanulásra fordított befektetés biztos megtérüléssel kecsegtet. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke példaként említi, hogy egy idegen nyelv középszintű elsajátítása mintegy 1 millió forintba kerül. Ám már egy titkárnő is 10-30 százalékkal magasabb fizetést kap, ha egy idegen nyelvet tárgyalási szinten beszél.

KORMÁNYZATI KORREKCIÓ
Az elmúlt években azonban az állam mintha nem vett volna tudomást az idegennyelv-ismeret makrogazdasági és társadalmi hasznosságáról. Először az adójóváírást törölte el nyelvi képzések esetében, azt követően a kismamák ingyenes nyelvtanulási lehetőségét, majd a nyelvtanulásra is igénybe vehető üdülési csekk adókedvezményét szüntette meg, s végül tavaly a szakképzési hozzájárulás esetében zárta be a kaput. Utóbbi összegéből a kormány adatai szerint évente 6-7 milliárd forintot költöttek a vállalatok alkalmazottaik oktatására.

Most végre valami pozitív dolog történik, az állam is elismeri a nyelvtudás szükségességét. Igaz, a szakképzési hozzájárulás felhasználhatósága jobban működtette a munkavállalói képzés rendszerét, a cégek számára is egyszerűbb volt, ki-számíthatóvá tette a tervezést. A mostani pályáztatás nem csekély rizikóval jár, a vállalkozásoknak meg kell előlegezniük a költségeket, ám nem biztos, hogy a képzést végül uniós forrásból finanszírozhatják, hiszen nincs garancia arra, hogy a támogatást elnyerik.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A lapunk által megkérdezett közép-magyarországi vállalkozások ráadásul egybehangzóan kevésnek tartják azt a mintegy 1 milliárd forintos keretet, amelyet az ország legfejlettebb térségében e célra fel lehet használni. Egy EU-s direktíva ér-telmében azonban az uniós átlag fejlettségi szintjét meghaladó központi térségekben csak viszonylag kis összeg költhető erre a célra. Az összesen mintegy 21 milliárdos forrás meghatározó részét a kevésbé fejlett régióknak kell juttatni.

A vállalkozások a cég méretétől, illetve az alkalmazottak számától függően 1–150 millió forintra pályázhatnak, míg a magánszemélyek egyenként 90 ezer forint támogatásban részesülhetnek. Átlagosan 1000 forint/fő óradíjjal számolva – amely az egyik pályázati kiírásban szerepel is mint maximumösszeg – ebből egy 90 órás nyelvtanfolyam elvégzésére nyílik lehetőség.

„Ahhoz, hogy valaki kezdő szintről eljusson a sikeres középfokú nyelvvizsgáig, átlagosan mintegy 400-600 nyelvórára van szüksége” – mondta lapunknak Salusinszky András. Ennek fényében úgy vélekedett, a 90 órás kurzus csak kóstoló lehet azok számára, akik korábban nem voltak kapcsolatban a nyelvvel.

A képzési programok megvalósítására azok az intézetek jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek intézményi és programakkreditációval is. Azt már a pályázók maguk döntik el, hogy a nyilvántartásban szereplő képzőhelyek közül melyiket választják.

ÉLNEK VELE
„Nagyon örülünk a pályázati lehetőségnek, élünk is vele” – nyilatkozta a Figyelőnek Bende Károly, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója. Más cégvezetőkhöz hasonlóan ő is arról számolt be, nehézséget okozott a vállalkozásnak, hogy idén január-tól a szakképzési hozzájárulásból nem finanszírozhatják közvetlenül dolgozóik képzését, hanem pályázati úton kell ilyen célra forrást találni, ez azért jóval bizonytalanabb. Azt ugyanakkor illúziónak tartja, hogy a mai gazdaságpolitikai környe-zetben a humánerőforrás- vagy bármilyen más fejlesztést teljes egészében támogatásból lehetne finanszírozni, valamennyi saját forrást mindenképpen hozzá kell tenni.

Tavaly s az azt megelőző években a cég dolgozóinak mintegy fele vett részt valamilyen külső képzésen, az idén ez az arány jóval kisebb. „Egy cég működése szempontjából a gyorsaság, a stabilitás és a kiszámíthatóság fontos, márpedig az uniós forrásokhoz csak utólag lehet jutni” – magyarázta. Az ugyanakkor nem is kérdés, hogy az idegen nyelvi és más képzések hozzájárulnak a logisztikai szolgáltató cég versenyképességének növeléséhez.

Kapcsolódó cikkek