Vitapontok a földkódexben
Jogi személy ezután sem vehet földet.
Vállalkozói haszonbérlet. Ha a vállalkozó ilyet köt, akár a nemzeti földalappal, opciót szerez a föld megvásárlására.

Új birtokkategóriák. Az 50 hektárnál kisebb őstermelői kisbirtok mellett a középbirtokot a legfeljebb 500 hektáros családi gazdaságok alkotnák. A terv a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de felszámolásukra nem törekszik.

Állami engedélyezési hatóság. Ez engedélyezné a földadásvételeket, a haszonbérletet, dönthet a haszonbérlő személyéről.

A földkódexhez több új jogszabály kapcsolódik: például üzemszervezési, illetve birtok-önbevallási törvény. Hogy kinek mennyi földje van, ennek felmérése önbevalláson alapulna. Ha valaki elmulasztaná ezt, a földje állami tulajdonba kerülne, ha csal, 1–5 év börtönt kaphat.

Földműves. Termőföldet csak ő vehet és művelhet, külföldi és jogi személy nem.

Elillant százmilliárdok
Raskó György agrárközgazdász szerint a magyar mezőgazdaság rosszul sáfárkodik az értékeivel. Míg az agropotenciált 30 évvel ezelőtt 75-80 százalékban használtuk ki, ma már csak 40-45 százalékig, ez évi 600-700 milliárd forint termelésiérték-kiesést és legalább 200-300 milliárdos agrár-GDP-veszteséget jelent. A kalászos gabonából már rendre évi kétmillió tonnával kevesebb a termés, mint a nyolcvanas években volt, azaz 120 milliárd forinttal kisebb a bevétel, és ez csak egy a termények közül. A cukorrépa, a szántóföldi zöldség, a dohány, az alma, a szőlő termékekkel együtt a növénytermelésben a termelésiérték-elmaradás már 350-400 milliárd forintot ér el, az állattenyésztés visszaesése nélkül. Egymil-liárd liter tejjel kevesebbet termelünk, mint a rendszerváltáskor, ennek piaci értéke 90 milliárd forint. A sertésállomány 10 millió darabról 3 millióra csökkent. A különbség több mint 200 milliárd forint meg nem termelt érték.

Földművessé válhat a tulajdonos
A földművesek lesznek a földpiac főszereplői, ők vásárolhatnak földet a 2014-től életbe lépő kódex vitaanyaga szerint – mondja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

– Hadüzenetnek tekinti a társas gazdaságokat tömörítő MOSZ, hogy nem kapnak támogatást a nagybirtokok. Valóban ez a terv?
– Ez félreértés! Én azt mondtam, hogy nem kívánjuk állami földhaszonbérlettel támogatni az 1200 hektár feletti földhasználókat, tehát a nagybirtokosokat, mert az állami földek hasznosításával a családi gazdaságokat segítjük. Nem szükséges ugyanis támogatni a nagybirtokokat, mert elboldogulnak a saját és a magánszemélyektől bérelt földjeiken, de a területalapú támogatás természetesen minden termelő számára ezután is jár. Tárgyalunk ugyanakkor több állami földet bérlő nagy-birtokossal, hogy az alapfeladataikhoz nem kötődő területüket átvegyük, és hasznosításra meghirdessük a gazdáknak a pályázatokon.

– Az is félreértés, hogy 500 hektár felett a kisbirtok nagybirtok?
– Vitapont, hogy a kis-, közép- és nagybirtok jövőjét hogyan képzeli el a kormány. A kisbirtok szerintünk 100 négyzetmétertől 50 hektárig terjed, ez az őstermelői, kisegítő gazdasági kategória. A középbirtok 50–500 hektárig a családi gazdaság mérete, amely el tudja tartani a családot néhány alkalmazottal, alkalmi munkásokat is foglalkoztat, nagyobb termékmennyiséget állít elő, és kisebb termelőket is integrál. Az ennél nagyobb birtokok a tömegtermékek előállításával, a feldolgozás-sal továbbra is fontos részei lehetnek a mezőgazdaságnak. Számítunk rájuk, hiszen integrálni tudnak az állattenyésztésben, a foglalkoztatásban, az exportpiacokra termelésben is fontosak, de a szerepük növelésére nem számítunk.

– Bevezetnék a vállalkozói haszonbérletet, amelyet a nemzeti földalap is köthet a bérlőkkel, opciót szerezve a föld megvásárlására. Ez privatizáció, amellyel külföldiek is hozzájuthatnak a hazai, sőt az állami földhöz?
– Jogos kérdés, ha abból indulunk ki, hogy a földvásárló a földműves lehet, természetes személy, gazda. Folyik a vita arról, hogy ha a vállalkozói haszonbérlet végén a bérlő megveheti a földet, ez beilleszthető-e a rendszerbe. Meg kell vitatni, hogy nemzeti konszenzus szülessen majd a földről, és éppen a vita segíti elő, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz.

– Ki a földműves, amikor jogi személynek továbbra sem enged földet venni a tervezet? Vagy mégis?
– A természetes személyt tekintjük földművesnek: olyan regisztrált termelőt, aki szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezik, kötődik a földműveléshez. Ő vásárolhat földet a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy akinek van földje, annak el kellene adni. A spekulációt akarjuk kizárni. Földművessé is válhat a jelenlegi tulajdonos, ezzel pedig további vásárlásra nyílik lehetősége. De hangsúlyozom, ez csak vitaanyag, bár sokan kész törvényszövegnek tekintik. Valamennyi szereplőt, agrár-érdekképviseletet, parlamenti pártot egyeztetésre kérünk.

– De nem csak a piacra bízzák az eladást. Miben dönt majd az ellenőrzési hatóság?
– Az állami engedélyező hatóság feladata lesz a spekuláció, a zsebszerződéses földvásárlások megakadályozása. A jelenlegi megyei közigazgatási hivataloknál lévő agrárhatóság látná el az ellenőrzést, hiszen a földvagyonnak csak néhány százaléka cserél gazdát évente. Kiterjedtebb jogosítványokat kapna a nemzeti földalap is, amely aktív piaci szereplőként élne elővásárlási, elő-haszonbérleti jogával, földet adna használatba vagy éppen vonna kényszerhasznosításba.

– A vitaanyag utal több, jövőbeni jogszabályra, mint az üzemszervezési, önbevallási törvény. Mit takarnak ezek?
– A földkódex nemcsak egy törvény, hanem többlépcsős jogszabályalkotás. A földtörvény után alkotjuk meg a földönbevallási, majd a földforgalmi törvényt, ezt követi egy üzemszabályozási törvény, amely a gazdálkodás részleteit is szabályoz-za. A föld-önbevallási törvény értelmében például nyilatkozni kell majd a birtokról, arról, hogy kinek mije van. Persze ez is vita tárgya, hogy legyen-e és milyen formában.