Fél órával az útlezárások előtt utazott el Kairóból januárban az az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció, amely a Magyar–Egyiptomi Üzleti Fórumon vett részt. Azt, hogy a tömeg nyomására előbb-utóbb távozó Hoszni Mubarak elnökkel kötött hosszú távú magyar–egyiptomi megállapodás mennyire bizonyul tartósnak, még nem tudni.

A lehetőségek feltérképezésére tartott a küldöttséggel Nádasi Tamás, a vízgazdálkodási fejlesztésekre szakosodott Aquaprofit Zrt. elnöke, aki nagy üzleti potenciált lát Egyiptomban. Mint mondja, a régió vezető gazdasági hatalma az egyik „legeurópaibb” állam arrafelé, de ez most változhat. Az üzletember egyelőre vár, konkrét üzleti megállapodást sem kötött még a helyi cégekkel, pedig néhány projekt már a szerződéskötés előtt áll. Ez az óvatosság már a tüntetések előtt is jellemző volt az egyiptomi piacra kacsingató magyar cégvezetőkre.

A magyar befektetők abban bíznak, hogy ha Egyiptomban helyreáll a rend, akkor az üzleti élet gyorsan visszatérhet a megszokott kerékvágásba. Fotó: Reuters

TÚL AZ ELSŐ FÁZISON. Bár az üzleti fórumon a felek most sok lehetőséget találtak az együttműködésre – a vasútépítéstől a vízgazdálkodáson és a mezőgazdaságon át egészen a környezet- és egészségiparig –, az is tény, hogy a rendszerváltás óta az észak-afrikai országban kevés magyar cég igyekezett megvetni a lábát. Közülük az egyik a 4,2 milliárd forintos árbevételű Dispomedicor Zrt. Az orvosi eszközöket gyártó debreceni vállalat közös fejlesztésbe kezdett a régió meghatározó fecskendőgyártójával, az Amecóval. A 60 százalékban magyar tulajdonú DispoAmecor vegyes vállalat a tervezett 3 lépcsős beruházás első fázisát, az injekcióstű- és fecskendőgyárat a január végi üzleti fórum idején adta át. A mintegy 10 millió dolláros első fázist követő invesztíció egy orvosi szerelékeket gyártó üzemrész lesz. A harmadik szakaszban pedig infúziós oldatot készítő részleggel bővül majd az üzem.

A Kairótól 40 kilométerre épült, évi 300 millió darab orvosi tű gyártására alkalmas részleg már napi 24 órában termel, és működését – Nagy Antal tulajdonos-vezérigazgató szerint – nem érintik a megmozdulások. A második lépcsőt 6–9 hónappal is késleltetheti a politikai válság, ám Nagy Antal azzal nem számol, hogy kútba esnek a hátralévő fázisok. Az egyiptomi piac – 80 milliós lakossággal – önmagában is nagy lehetőség, de az ottani jelenléttel könnyebb a közel-keleti és az afrikai disztribúció is.

<#zaras_figyelo#>Ritka az olyan patinás márka, mint a Ganz, amely már az 1920-as évek óta jelen van Egyiptomban szivattyútelepeivel, mozdonyaival és motorvonataival. A hajdani állami vállalat egyes márkajogait megszerző Ganz Motor Kft. 2009-től szállít egyebek között vasúti jármű-fődarabokat, elsősorban forgóváz részegységeket. A Ganz Holding évi 300–500 millió forint értékben értékesít szivattyúkat, a Ganz Motor pedig csaknem 100 millió forintért szállít szivattyúhajtóműveket Egyiptomba. Az utóbbi cég által gyártott vasúti járművek, illetve azok fődarabjainak egyiptomi exportja is már több száz millió forintra emelkedik az idén. A következő évekre további jelentős volumennövekedésre számít Rényi Ferenc, a Ganz Motor kereskedelmi igazgatója. A tüntetések ellenére is reméli, teljesíteni tudják a terveket, bár a megmozdulások hatással lehetnek a megrendelésekre.

Az egyiptomi siker Tunéziában is segíthet. A Ganz–MÁVAG az 1980-as években sok mozdonyt és motorvonatot szállított Tunéziába, ezek nagy része ma is üzemel. Bár a kapcsolatok leépültek, a Ganz Motor 2009-ben vasúti járműalkatrészek beszállítójaként kötött újra szerződést a tunéziai vasutakkal, és részt szeretne venni a helyi vasúti modernizációban.

„Normalizálódni fog a helyzet a térségben, még segíteni is fogja a lehetőségeinket” – bizakodik Kenyeres István, az Organica Zrt. elnök-vezérigazgatója is. A víztisztító technológiát szállító cég vezetője a januári üzleti fórum alatt írta alá az együttműködési megállapodást az évi 2 milliárd dollár forgalmú ArabContractors állami vállalattal. Az együttműködés első projektje a Szuezi-csatorna Port Said-i bejáratánál egy napi 40 ezer köbméter szennyvizet tisztító üzem építése lesz. Kenyeres szerint a megmozdulások késleltetik a nyáron induló beruházást, de nem fogják meghiúsítani, mert 2012 végére be kell fejezni azt. Egyiptomban országos víz- és szennyvíz-infrastruktúra fejlesztési program indult, csaknem ezer tisztítótelepet akarnak építeni a következő 15 évben. Ebben kíván részt venni az Organica helybéli partnerével, de egyelőre még egyeztetni sem tud vele a továbbiakról, mert az internet- és a telefonszolgáltatást – a tüntetések megszervezésének megnehezítésére – napokra leállították az országban. Friss információért, ha a hírcsatornák közvetítésénél többre vágynak, kénytelenek odautazni a befektetők.

Erni Tamás, a banki informatikai rendszereket és megoldásokat szállító, magyar tulajdonú Loxon Solutions partnere, kereskedelmi vezetője az elmúlt napokban járt Ammanban, Damaszkuszban, Rijádban, Kuvaitban és – a zavargások előtt pár héttel – Egyiptomban is. „Ott is van üzletünk, de a tavaszra tervezett új projektjeinket fel kell függesszük.” A térségben működő bankok vezetői is úgy látják, leállnak egy időre az ottani fejlesztések, amelyek amúgy európai szemmel nézve elképesztő méretűek. „A német, a francia, az angol, az osztrák és az olasz cégek rendkívül aktívak Észak-Afrikában és az Arab Öböl térségében, de a magyar gazdaságpolitika fókuszában nincs benne ez a virágzó régió” – panaszolja Erni Tamás. Szerinte 2011 ősze előtt nem lesz érdemi üzleti lehetőség a felkelésekkel érintett országokban, különösen Tunéziában és Egyiptomban, de azután folytatódik majd az építkezés. „Az üzleti szférának talán az lenne a legjobb, ha Mubarak választottja jutna hatalomra, mert az állam újjászervezése évekre is visszavetheti Egyiptom gazdaságát” – véli a Loxon partnere. Viszont hamar helyreállhat a turizmus, amely a 2009-ben odalátogató 12 millió fővel 11,6 milliárd dolláros bevételt termelt az országnak.

HALASZTANAK. Braun Tamás, az ugyancsak banki informatikában utazó magyar IND Group angliai cégének vezetője számára szintén fontos piac Egyiptom. A márciusi kairói konferenciára mégsem megy el, mert nem bízik benne, hogy addigra normalizálódik a helyzet. Szerinte a hosszú értékesítési folyamatba a jövőben még több bizonytalanság és kockázat kerülhet, de azért bizakodó. Ha helyreáll a rend, az üzleti élet gyorsan visszatérhet a megszokott kerékvágásba, ahogyan a tunéziai helyzet is kezd konszolidálódni.

Tunéziában az egyiptomi jelenléthez képest is kevés a magyar cég, főleg az 1990-es évekkel összehasonlítva, amikor sok hazai kivitelező bekapcsolódott az infrastruktúra fejlesztésébe. Például a Tesco Tanácsadó Kft. szervezésében a Viziterv végezte el 1988-ban a dzseridi pálmások rekonstrukcióját, a gavshai oázis renoválását és a hadzsari gát megtervezését, majd egy évvel később 30 tunéziai város Világbank által finanszírozott geodéziai felmérését. Osztrák cég alvállalkozójaként e kft. is részt vett a sousse-i erőmű építésében 1984-ben.

A rendszerváltás után azonban megcsappant a magyar műszaki szakemberek száma Észak-Afrikában. A több száz fős tervezőintézetek időközben kisvállalatokká váltak, pénzük sincs a bonyolult, állandó külföldi jelenlétre, a speciális üzleti ismereteket igénylő piacok megdolgozására. Pedig kár lenne veszni hagyni az értékes referenciákat. A magyar műszaki, szellemi szolgáltatások exportjából például a területtel foglalkozó Tesco Tanácsadó Kft. és partnerei árbevétele 1970 és 2008 között elérte a 150 millió dollárt. „Továbbra is kiemelt partnerként kell kezelni az észak-afrikai országokat” – húzza alá Pados László, a Tesco Kft. ügyvezetője. Nem csak a veszélyeket kell látni; a magyar cégeknek a kockázatok ellenére nagy lehetőségeket kínál a térség, de szükség van az állami segítségre.

Hasonlóan vélekedik Erni Tamás is, aki a régió többi országát – leszámítva Libanont és Szíriát – továbbra is a magyar vállalatvezetők figyelmébe ajánlja. Szerinte Jordánia, vagy a Perzsa-öböl államai közül Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek (s azon belül Dubai), Katar, Omán, Szaúd-Arábia rendkívül stabil, biztonságos és prosperáló országok. Az üzleti lehetőségek szinte végtelenek, hiszen a harmadik világ gazdag országaiban a válság ellenére is dollármilliárdos infrastruktúra projektek futnak. A szakértő szerint az olajra épülő, autokratikusan vezetett gazdaságok prosperitása a következő években sem lehet kérdéses.

Kapcsolódó cikkek