brusszel


Nagyban játszanak

Budapesten a Gameloft
Figyelő Online - Figyelő
2012.06.12  12:04   
mail
nyomtatás
Első körben 20 emberrel indul, de pár éven belül 70-100 fősre akarja bővíteni budapesti játékszoftver-fejlesztő központját a francia Gameloft cég. A terjeszkedést a bukaresti régiós központból koordinálják.
Pár lépésre járunk Budapest új, ikonikus, de üresen álló épületétől, a CET-központ üvegbálnájától. Egy bő két éve átadott, RiverPark nevű Duna-parti irodaházban a válsággal dacolva néhány hete nyitotta meg új fejlesztési központját a Gameloft SA, a világszerte több mint 4500 főt foglalkoztató óriáscég.

Razvan Dinita egy Gameloft játékkal Jókor jöttek.
Fotó: Kőhalmi Péter

A hatalmas létszám nem multinacionális élelmiszergyártót, nem is pénzügyi szolgáltatót takar, hanem egy játékszoftver-fejlesztő birodalmat. A hatalmas irodaház egyik felső szintjének tetemes részét elfoglaló, dunai panorámával megáldott 550 négyzetméteres iroda azonban még szinte teljesen üres, hiszen a budapesti cégépítésnek a legelején tart a vállalat. Az eddig felvett, alig tucatnyi munkatárs a hatalmas, teremfocipálya méretű, egyterű irodahelyiség egyik sarkában rendezkedett be, meglehetősen furcsa látványt nyújtva a nyüzsgő, nagy irodákhoz szokott szemnek.

HOSSZÚ TÁVRA
Az itteni projekt vezetőjét, Razvan Dinitát sem volt könnyű hagyományos módon, a cég központjában elérni, hiszen a telefonkönyvekben sem szerepelt eddig a Gameloft Budapest. Május végi látogatásunkkor épp a vonalas telefonok bekötését intézte a budapesti vezető. Az alig 30 éves üzletembert akár az egyik grafikusnak vagy programozónak is nézhetnénk. A cégnél szorosan együtt dolgoznak ugyan az irodák, de a kreativitást, az önálló fejlesztési elképzeléseket nem korlátozzák.<#zaras_figyelo#>

Világszerte fejlesztenek
A Gameloft SA-t 13 éve, párizsi központtal alapította Michel Guillemot. A játékfejlesztéssel és kiadással foglalkozó cég az elmúlt öt évben 92 millióról 164 millió euróra növelte árbevételét. 2011-ben üzemi eredménye meghaladta a 21 millió eurót. A digitális és közösségi játékok egyik legnagyobb nemzetközi kiadójaként a cég a digitális platformok teljes spektrumára fejleszt, így például mobil- és okostelefonra, táblagépre és konzolokra. Újabban már a Panasonic okostévéin is futnak Gameloft játékok. Kereskedelmi hálózattal több mint 80, szoftverfejlesztési központtal pedig Magyarországgal együtt 31 országban vannak jelen, például Kanadában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is több helyütt. A régió legnagyobb leánycége Romániában van, a majdnem 600 fős bukaresti központ mellett Kolozsváron is van egy 100 fős irodájuk. A régióban Szófiában és Krakkóban is van már szoftverfejlesztéssel foglalkozó egységük. Jelenleg 300 játékuk érhető el, és a gyártókon, mobilszolgáltatókon kívül olyan nagy játékipari és kiadó cégekkel van szoros együttműködésük, mint például a Marvel, a Mattel, a Fox, a Universal Studios, a Sega vagy a Ubisoft.

„Kár lenne bérmunka jellegű feladatokra elpocsékolni ezt a nagy potenciált, amelyet a magyar játékfejlesztő szakemberek képviselnek” – dicséri a helyi viszonyokat a román származású fiatal menedzser. Kérdésünkre elárulja, hogy az első körben csak egyetlen csapatot állítanak fel, amely egy projektet fejleszt majd. Hogy melyiket, az az iparágban hadititok, és különben is az Euronexten jegyzett tőzsdei cégről van szó, így a várható bevételekről, a beruházás nagyságáról nem kapunk konkrét információkat.

A kezdeti munkához mintegy 20 főre lesz szükség. „Óvatosan, lépésről lépésre haladunk, de hosszú távra tervezünk, hiszen a több évre kibérelt területen 70 embert is kényelmesen le tudunk majd ültetni, így pár évig nem lesz gondunk, amikor bővülünk. Azt még nem tudjuk megmondani, hogy néhány éven belül 40-50 vagy épp 100 fősre bővül a kreatív műhely, ez több dologtól is függ” – fejti ki a stúdió vezetője.

Elsodort cégek
A válság előtti évi négymilliárd forintos szintről mára kétmilliárd forint körülire apadt a hazai, számítógépes játékszoftvereket fejlesztő cégek összteljesítménye. Az elmúlt években négy nagyobb, egyenként 80-120 fő körüli stúdiót sodort el a válság. A német tőkéből támogatott Stormregion Kft. még 2008–09-ben vonult ki, az ismert Eidos kiadó magyar cége tavalyelőtt adta fel, a magyar 3D Brigade Zrt. felszámolása pedig 2011-ben kezdődött. Emellett az Andy Vajnához köthető BlackHole Kft. előbb drasztikusan szűkítette tevékenységét, majd tavaly nyár óta végelszámolás alá került. Piaci szakértők szerint így a Gameloft jó időben jött Budapestre; rengeteg a tehetséges ember az utcán, tudtak kiből válogatni. A válságot túlélő ismertebb játékfejlesztő cégek közé tartozik a Crytec, a Digital Reality, az Invictus Games, a Nemesys Games és a Zen Studio. Rajtuk kívül két-három tucatnyi egy-két fős garázscég is foglalkozik játékok írásával, rajzolásával, főként a megszűnt stúdiók romjain. Közben ugyanis a játékfejlesztés átalakult: nem a nagy külföldi kiadók jelentik az egyedüli megélhetést, a mobiltelefonos applikációs boltokban vagy az interneten egy színvonalas alkotást könnyebb bevezetni, mint a hagyományos kereskedelmi-kiadói modellben. Ehhez pedig kevesebb ember is elég.

Nem mechanikus kiszervezett fejlesztési feladatot kap a pesti iroda, hanem teljesen önálló játékot készítenek az itt dolgozók. Amikor elkezdik a második projektet, újabb munkatársakat vesznek fel, és integrálják őket a már itt lévők segítségével. A folyamat addig ismétlődik, amíg el nem érik a megfelelő létszámot. A budapesti stúdió sokat profitál a bukaresti központ eddigi tapasztalataiból és sikereiből mind a játékfejlesztést, mind az iroda kiépítését illetően.

A kérdésre, hogyan született a budapesti központ ötlete a válság kellős közepén, a helyi iroda vezetője elsősorban a cég bevételi adataival válaszol (a vállalat történetét és főbb adatait lásd külön). „A Gameloft célja, hogy folyamatosan bővítse játékfejlesztési kapacitását, s úgy véljük, Közép- és Kelet-Európa a tehetségek remek forrása, erre tudunk építeni. Budapest már bebizonyította, hogy a keleti és nyugati kultúrák, valamint potenciális jelöltek ideális találkozóhelye, és mi örömmel fogadjuk a tehetségeket, nemcsak Magyarországról, hanem más országokból is” – mondja Razvan Dinita.

MINDEN PLATFORMRA
Ez azért is fontos, mert a legkreatívabb tehetségeket keresik, hiszen a számítógépes játékipar egyik leggyorsabban növekvő szegletében, a mobilkészülékekre írt játékok körében különösen erős a Gameloft. Budapesten főként iPhone, iPad készülékekre és Android operációs rendszerre fejlesztenek első körben játékokat.

Razvan Dinita hangsúlyozza: az elmúlt 4-5 évben nagyon sokat fejlődtek a mobileszközök. Több éve még rendkívül egyszerű grafikával, miniatűr képernyőkre készültek a játékok. Ám amihez a PC-nek 20 év kellett, azt a mobilkészülékek – okostelefonok és táblagépek egyaránt – mindössze 5 esztendő alatt elérték. Azaz a fenti hordozható kütyük az elkövetkező években akár ki is szoríthatják a játékkonzolokat a nappalikból.

Egy új iPadnek már ma sem gond, hogy kábel nélkül kapcsolódjon a nappaliban lévő óriástévéhez, és azon keresztül egy egész család játszhasson az összetett, számítás- és grafikaigényes játékokkal. Ezek az eszközök számítási teljesítményben már nem sokkal maradnak el a mostani játékkonzoloktól.

PROFIK MOBILON
Ez a technológiai összeolvadás ráadásul nemcsak a széles tömegeknek mindennapi kikapcsolódásra szánt játékokat – például a Nintendoo Wii sportjátékai, egyszerűbb mobilos, webes programok – érinti, hanem a profi, sokat játszók számára készülő szoftverek közül is egyre több tudja megvetni a lábát a mobilplatformokon. A Gameloft válság dacára elért sikerei is nagyrészt annak köszönhetők, hogy a vállalat felismerte és kiaknázta ezt a tendenciát.

A vezetés reményei szerint Budapesten rengeteg tehetséges programozót, grafikust, animátort és játékdizájnert találnak, s hosszabb távon pár régiós bázissal egy szinten jegyzik majd a budapesti stúdiót. A hatalmas, jelenleg közel 600 főt foglalkoztató bukaresti központ persze nyilván hosszabb távon is megtartja elsőségét a Gamelofton belül.
 

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Kiegyezés a székely–holland sörháborúban

Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.

Bajban a taxisok réme

Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.

Alternatív valóságok

Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye 
a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.

Jönnek az automata áruházak

Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat.

top200