Első körben 20 emberrel indul, de pár éven belül 70-100 fősre akarja bővíteni budapesti játékszoftver-fejlesztő központját a francia Gameloft cég. A terjeszkedést a bukaresti régiós központból koordinálják.
Pár lépésre járunk Budapest új, ikonikus, de üresen álló épületétől, a CET-központ üvegbálnájától. Egy bő két éve átadott, RiverPark nevű Duna-parti irodaházban a válsággal dacolva néhány hete nyitotta meg új fejlesztési központját a Gameloft SA, a világszerte több mint 4500 főt foglalkoztató óriáscég.
Razvan Dinita egy Gameloft játékkal Jókor jöttek.
Fotó: Kőhalmi Péter
A hatalmas létszám nem multinacionális élelmiszergyártót, nem is pénzügyi szolgáltatót takar, hanem egy játékszoftver-fejlesztő birodalmat. A hatalmas irodaház egyik felső szintjének tetemes részét elfoglaló, dunai panorámával megáldott 550 négyzetméteres iroda azonban még szinte teljesen üres, hiszen a budapesti cégépítésnek a legelején tart a vállalat. Az eddig felvett, alig tucatnyi munkatárs a hatalmas, teremfocipálya méretű, egyterű irodahelyiség egyik sarkában rendezkedett be, meglehetősen furcsa látványt nyújtva a nyüzsgő, nagy irodákhoz szokott szemnek.
HOSSZÚ TÁVRAAz itteni projekt vezetőjét, Razvan Dinitát sem volt könnyű hagyományos módon, a cég központjában elérni, hiszen a telefonkönyvekben sem szerepelt eddig a Gameloft Budapest. Május végi látogatásunkkor épp a vonalas telefonok bekötését intézte a budapesti vezető. Az alig 30 éves üzletembert akár az egyik grafikusnak vagy programozónak is nézhetnénk. A cégnél szorosan együtt dolgoznak ugyan az irodák, de a kreativitást, az önálló fejlesztési elképzeléseket nem korlátozzák.<#zaras_figyelo#>
Világszerte fejlesztenek
A
Gameloft SA-t 13 éve, párizsi központtal alapította Michel Guillemot. A
játékfejlesztéssel és kiadással foglalkozó cég az elmúlt öt évben 92
millióról 164 millió euróra növelte árbevételét. 2011-ben üzemi
eredménye meghaladta a 21 millió eurót. A digitális és közösségi játékok
egyik legnagyobb nemzetközi kiadójaként a cég a digitális platformok
teljes spektrumára fejleszt, így például mobil- és okostelefonra,
táblagépre és konzolokra. Újabban már a Panasonic okostévéin is futnak
Gameloft játékok. Kereskedelmi hálózattal több mint 80,
szoftverfejlesztési központtal pedig Magyarországgal együtt 31 országban
vannak jelen, például Kanadában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is
több helyütt. A régió legnagyobb leánycége Romániában van, a majdnem 600
fős bukaresti központ mellett Kolozsváron is van egy 100 fős irodájuk. A
régióban Szófiában és Krakkóban is van már szoftverfejlesztéssel
foglalkozó egységük. Jelenleg 300 játékuk érhető el, és a gyártókon,
mobilszolgáltatókon kívül olyan nagy játékipari és kiadó cégekkel van
szoros együttműködésük, mint például a Marvel, a Mattel, a Fox, a
Universal Studios, a Sega vagy a Ubisoft.
„Kár lenne bérmunka jellegű feladatokra elpocsékolni ezt a nagy potenciált, amelyet a magyar játékfejlesztő szakemberek képviselnek” – dicséri a helyi viszonyokat a román származású fiatal menedzser. Kérdésünkre elárulja, hogy az első körben csak egyetlen csapatot állítanak fel, amely egy projektet fejleszt majd. Hogy melyiket, az az iparágban hadititok, és különben is az Euronexten jegyzett tőzsdei cégről van szó, így a várható bevételekről, a beruházás nagyságáról nem kapunk konkrét információkat.
A kezdeti munkához mintegy 20 főre lesz szükség. „Óvatosan, lépésről lépésre haladunk, de hosszú távra tervezünk, hiszen a több évre kibérelt területen 70 embert is kényelmesen le tudunk majd ültetni, így pár évig nem lesz gondunk, amikor bővülünk. Azt még nem tudjuk megmondani, hogy néhány éven belül 40-50 vagy épp 100 fősre bővül a kreatív műhely, ez több dologtól is függ” – fejti ki a stúdió vezetője.
Elsodort cégek
A válság
előtti évi négymilliárd forintos szintről mára kétmilliárd forint
körülire apadt a hazai, számítógépes játékszoftvereket fejlesztő cégek
összteljesítménye. Az elmúlt években négy nagyobb, egyenként 80-120 fő
körüli stúdiót sodort el a válság. A német tőkéből támogatott
Stormregion Kft. még 2008–09-ben vonult ki, az ismert Eidos kiadó magyar
cége tavalyelőtt adta fel, a magyar 3D Brigade Zrt. felszámolása pedig
2011-ben kezdődött. Emellett az Andy Vajnához köthető BlackHole Kft.
előbb drasztikusan szűkítette tevékenységét, majd tavaly nyár óta
végelszámolás alá került. Piaci szakértők szerint így a Gameloft jó
időben jött Budapestre; rengeteg a tehetséges ember az utcán, tudtak
kiből válogatni. A válságot túlélő ismertebb játékfejlesztő cégek közé
tartozik a Crytec, a Digital Reality, az Invictus Games, a Nemesys Games
és a Zen Studio. Rajtuk kívül két-három tucatnyi egy-két fős garázscég
is foglalkozik játékok írásával, rajzolásával, főként a megszűnt stúdiók
romjain. Közben ugyanis a játékfejlesztés átalakult: nem a nagy
külföldi kiadók jelentik az egyedüli megélhetést, a mobiltelefonos
applikációs boltokban vagy az interneten egy színvonalas alkotást
könnyebb bevezetni, mint a hagyományos kereskedelmi-kiadói modellben.
Ehhez pedig kevesebb ember is elég.
Nem mechanikus kiszervezett fejlesztési feladatot kap a pesti iroda, hanem teljesen önálló játékot készítenek az itt dolgozók. Amikor elkezdik a második projektet, újabb munkatársakat vesznek fel, és integrálják őket a már itt lévők segítségével. A folyamat addig ismétlődik, amíg el nem érik a megfelelő létszámot. A budapesti stúdió sokat profitál a bukaresti központ eddigi tapasztalataiból és sikereiből mind a játékfejlesztést, mind az iroda kiépítését illetően.
A kérdésre, hogyan született a budapesti központ ötlete a válság kellős közepén, a helyi iroda vezetője elsősorban a cég bevételi adataival válaszol (a vállalat történetét és főbb adatait lásd külön). „A Gameloft célja, hogy folyamatosan bővítse játékfejlesztési kapacitását, s úgy véljük, Közép- és Kelet-Európa a tehetségek remek forrása, erre tudunk építeni. Budapest már bebizonyította, hogy a keleti és nyugati kultúrák, valamint potenciális jelöltek ideális találkozóhelye, és mi örömmel fogadjuk a tehetségeket, nemcsak Magyarországról, hanem más országokból is” – mondja Razvan Dinita.
MINDEN PLATFORMRAEz azért is fontos, mert a legkreatívabb tehetségeket keresik, hiszen a számítógépes játékipar egyik leggyorsabban növekvő szegletében, a mobilkészülékekre írt játékok körében különösen erős a Gameloft. Budapesten főként iPhone, iPad készülékekre és Android operációs rendszerre fejlesztenek első körben játékokat.
Razvan Dinita hangsúlyozza: az elmúlt 4-5 évben nagyon sokat fejlődtek a mobileszközök. Több éve még rendkívül egyszerű grafikával, miniatűr képernyőkre készültek a játékok. Ám amihez a PC-nek 20 év kellett, azt a mobilkészülékek – okostelefonok és táblagépek egyaránt – mindössze 5 esztendő alatt elérték. Azaz a fenti hordozható kütyük az elkövetkező években akár ki is szoríthatják a játékkonzolokat a nappalikból.
Egy új iPadnek már ma sem gond, hogy kábel nélkül kapcsolódjon a nappaliban lévő óriástévéhez, és azon keresztül egy egész család játszhasson az összetett, számítás- és grafikaigényes játékokkal. Ezek az eszközök számítási teljesítményben már nem sokkal maradnak el a mostani játékkonzoloktól.
PROFIK MOBILONEz a technológiai összeolvadás ráadásul nemcsak a széles tömegeknek mindennapi kikapcsolódásra szánt játékokat – például a Nintendoo Wii sportjátékai, egyszerűbb mobilos, webes programok – érinti, hanem a profi, sokat játszók számára készülő szoftverek közül is egyre több tudja megvetni a lábát a mobilplatformokon. A Gameloft válság dacára elért sikerei is nagyrészt annak köszönhetők, hogy a vállalat felismerte és kiaknázta ezt a tendenciát.
A vezetés reményei szerint Budapesten rengeteg tehetséges programozót, grafikust, animátort és játékdizájnert találnak, s hosszabb távon pár régiós bázissal egy szinten jegyzik majd a budapesti stúdiót. A hatalmas, jelenleg közel 600 főt foglalkoztató bukaresti központ persze nyilván hosszabb távon is megtartja elsőségét a Gamelofton belül.