Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában azt írta: a HÖOK, a korábbi szakmai véleményeiben tett pozitív megnyilvánulásokat, s a koncepció egyes elemeit továbbgondolásra alkalmasnak tartotta, azonban mindig igyekeztek kihangsúlyozni, hogy "az anyag összességében kidolgozatlan, sokszor pongyolán fogalmaz, félreérthető és zavaros".

bal_fn8_cikk_kapcsFelidézte, már korábban is hangot adtak azon véleményüknek is, hogy a törvény tervezett keretjellege csak akkor értelmezhető és támogatható, ha a kapcsolódó, összesen 23 alacsonyabb rendű jogszabálytervezet is rendelkezésre áll, illetőleg azok kidolgozása során szintén figyelembe veszik a felsőoktatásban érdekelt szakmai szervezetek véleményét, javaslatait.

Aggályos a koncepció

A HÖOK szerint tekintettel a koncepciót jellemző, nem egyszer csapongó, felületes és bizonytalan megalapozottságú tartalomra, valamint a szakmai vélemények jelentős részének figyelmen kívül hagyására, rendkívül aggályosnak tartják, hogy a törvény kerettörvény legyen.

Ehelyett szerintük jóval szerencsésebb lenne, ha a felsőoktatást érintő legtöbb alapkérdést a törvényben rendeznék, és ahhoz csak néhány, a végrehajtást és az értelmezést segítő kormányrendelet tartozna. Fontosnak tartják azt is, hogy a felsőoktatási reform egyes sarokpontjait az azokban kompetens szakmai szervezetek - például tudományos kérdésekben a Magyar Tudományos Akadémia - iránymutatásai alapján dolgozzák ki. Aggályosnak tartják, hogy a koncepció legújabb változatában az eddigiekhez képest is tovább szűkül az intézményi autonómia, mely önálló alkotmányos érték.
k_fn9_cikk_banner
"A koncepcióhoz vélhetően tévedésből csatolt kommunikációs elemzésben foglalt feltételezések, melyek szerint a HÖK-vezetők a hatalmukat féltik, rendkívül álságosak, válaszra sem méltóak, azokat a leghatározottabban visszautasítjuk" - írta Nagy Dávid.

Vizsgaturizmustól tartanak

Nagy Dávid állásfoglalásában kitér arra is, hogy a vizsgaalkalmak számának korlátozása a 2010. novemberben nyilvánosságra hozott koncepcióban nem szerepelt, a 2011. januárban megküldött módosított anyagban már ismét megtalálható volt. Ezzel igazoltnak látják azt a korábbi feltevésüket, hogy a novemberi, nemzeti konzultációra bocsátott tervezetből kizárólag taktikai okok miatt hagyták ki a vizsgaalkalmak számára vonatkozó szövegrészt, amely a 2010. augusztusi és októberi tervezetekben még szerepelt.

A HÖOK a koncepcióhoz decemberben benyújtott javaslatcsomagjában ugyanakkor kitért arra, hogy elfogadhatatlannak tartja a vizsgaalkalmak számának korlátozását, ehelyett a finanszírozási formák közötti átsorolás intézményének fenntartását, sőt szigorítását javasolta. Ezt az álláspontjukat továbbra is fenntartják - írta.

Azzal kapcsolatban, hogy a tervezet szerint "a negyedik vizsga letétele - külön kérésére - szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is" úgy vélekedik, hogy a rendelkezés lehetőséget adna egyfajta "vizsgaturizmus" elindulására.

Nagy Dávid utal arra is, hogy az új tervezet gyökeresen megváltoztatja a hallgatói képviselet intézményi döntéshozatalban való részvételét. Amíg nem szolgálnak elfogadható indokkal arról, hogy a részvételi arányt miért kell radikálisan csökkenteni, az intézmények hatásköréből kivenni ezen arány meghatározásának jogát, addig ragaszkodnak a fennálló törvényi szabályozás fenntartásához - írta, hozzátéve: ugyancsak elfogadhatatlannak tartják, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat esetében a hallgatóságnak csak véleményezési joga legyen.

Kapcsolódó cikkek