– Több mint egy éve, hogy ön hivatalból elkezdett foglalkozni a magyar médiaszabályozással. Egy év után milyennek látja általában a sajtószabadság helyzetét Magyarországon?

– Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács főtitkára nemrég ismertette véleményét a médiatörvényről, és jelenleg dolgozik a magyar kormány reakciójára adandó válaszon. Az a benyomásom, hogy a főtitkár nem találja majd teljesen kielégítőnek a kormány által adott választ. Általánosságban, hogy finoman fogalmazzak, még mindig csalódást keltőnek látom a helyzetet. Sőt eléggé kínosnak, mert a kapcsolatfelvételünk kezdetén a kormány mást ígért. Azt ígérte, hogy gyorsabban reagál az Alkotmánybíróság döntésére, és világosabb válaszról is volt szó. De először várjuk Jagland úr válaszát, amelyet figyelmesen áttanulmányozunk majd, akárcsak a kormány eddigi lépéseit.

Neelie Kroes. Kapcsolatfelvételünk kezdetén a kormány mást ígért. Fotó: AFP

– A parlament a közelmúltban az Alkotmánybíróság észrevételeinek figyelembevételével módosította a médiatörvényt. Erről melyek az első benyomásai?

– A módosítások előzetes elemzése azt mutatja, hogy azok az Európa Tanács ajánlásainak csak egy kis töredékét vették figyelembe. Továbbra is aggódunk, és most részletekbe menően vizsgáljuk a szöveget. Az Európa Tanács független ajánlásai a bizottság régóta meglévő aggodalmait tükrözik a magyar médiatörvénnyel kapcsolatosan. Az EBESZ és a civilszervezetek is, mint a Human Rights Watch, csalódottságuknak adtak hangot a médiatörvény legutóbbi módosítása kapcsán. Ezért továbbra is elvárásunk a magyar kormánnyal szemben, hogy miként arról korábban megállapodtunk, feleljen meg a jelentésben foglaltaknak, s garantálja az európai normákat és értékeket.

– A legutóbbi módosítás után milyen kifogásai vannak még a bizottságnak a médiatörvénnyel szemben?

Az alelnök az interjút öt újságírónak adta, Magyarországot a Figyelő képviselte.

<#zaras_figyelo#>

– A napokban módosított magyar médiatörvény az Európa Tanács 66 ajánlásából 11-et érint. A szöveg előzetes elemzése arról tanúskodik, hogy a változások az érdemi ET-ajánlások túlnyomó részéről nem vesznek tudomást. A homályos tartalomszabályozást, valamint a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak függetlenségét tartjuk a leginkább aggályosnak. Ami a tartalmat illeti, problémásnak ítéljük azt a terminológiát, miszerint a médiá-nak „autentikus, gyors és pontos információt kell szolgáltatnia a közügyekről”; a lineáris médiaszolgáltatások számára előírt kötelezettséget „az eseményekről történő átfogó, tárgyszerű, objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatásról”; de a 16-os számú cikkelyt is „az alkotmányos rend tiszteletben tartására” vonatkozó kötelezettségről. A gyűlöletre és kirekesztésre való felbujtás definíciója is homályos és túlságosan általános, tűrhetetlen bizonytalanságot teremt, s a sajtószabadság és a függetlenség csorbításához vezethet. Azon a véleményen vagyunk, hogy a médiahatóság elnökének kinevezési eljárásán változtatni kell annak érdekében, hogy ténylegesen garantálni lehessen a függetlenségét. A Médiatanács tagjainak választási procedúráján is hasonló okból kellene változtatni.

Neelie Kroes
71 éves, holland politikusként a konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) tagjaként töltött be közlekedési és közmunkaügyi államtitkári és miniszteri posztokat.
Az első Barroso-bizottságban a versenypolitikáért felelt. A második Barroso-bizottságban a digitális politikát vette át, egyben az Európai Bizottság egyik alelnöki posztját is betölti.

– Ősszel készíti el jelentését a sajtószabadság helyzetéről Európában az ön által felkért bölcsek tanácsa. A lehetőségek között számol-e egy esetleges EU-szintű médiaszabályozás kezdeményezésével?

– Amikor felkértem őket a feladatra, a bölcsek azt kérték, hogy a jelentésük elkészítésekor ne legyenek előre keretek közé szorítva. Én ezzel egyet is értettem, tehát legalábbis a jelentésükben egyetlen opciót sem lehet kizárni. Utána leülünk és alaposan megvitatjuk a jelentés következtetéseit, de ennél egyelőre nem tudok többet mondani.

– A távközlés is visszatérő témája Budapest és az ön között kialakult vitáknak. A távközlési adó már az Európai Bíróság előtt van, de mi a véleménye az új telefonadóról?

– Tanulmányozzuk, de korai lenne bármit is mondani róla.

– Ha jogilag még nem is minősítheti, de az adó szellemisége vajon összhangban van-e a bizottság politikájával, ami például a mobilhívások árának csökkentésére irányul?

– Következetes szeretnék maradni, amikor azt vallom, hogy a fogyasztókkal a tényleges költségeket kellene megfizettetni. De jelenleg ez minden, amit mondhatok.

– Az EU éppen egy új növekedési stratégián dolgozik. Az ön által is szorgalmazott digitális gazdaság kiépítése milyen szerepet játszik majd ebben?

– Az én portfóliómban található az orvosság egy része, ami a gyorsabb növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges. A jelenlegi gazdasági helyzet nem túl biztató, éppen ezért nagy reményt fűzünk az Európai Összekapcsolási (hálózatfejlesztési) Eszközhöz, ahonnan 2014 és 2020 között 9,2 milliárd euró juthat a széles sávú internet elterjesztésére egész Európában és információtechnológiai fejlesztésekre. Az Európai Beruházási Bank által nyújtandó kölcsöngaranciák révén pedig ezt az összeget akár meg is lehet sokszorozni. Ez az eszköz különösen hasznos lehet Olaszország, Spanyolország és más tagállamok számára, amelyek nehéz időszakon mennek keresztül.

– A régi távközlési monopóliumok részéről gyakran elhangzó érv, hogy a bizottság a nagyobb piaci verseny szorgalmazásával a beruházásokat kockáztatja. Milyen eszközökkel próbálja rávenni a tartózkodókat a digitális gazdaságba való nagyobb befektetésre?

– Az egykori távközlési monopóliumok továbbra is nagyon erős pozícióban vannak a piacon, részben azért, mert a kormányok védelmét élvezik. Ezért nem várhatom el tőlük, hogy ők állnak majd a játékszabályok megváltoztatásának élére, ez naiv dolog lenne. De azt is tudom, hogy számukra is rengeteg előnyt tartogatnak az új szolgáltatásokba való beruházások. E téren már látni is kedvező változásokat. És akkor még nem beszéltünk az alternatív piaci szereplőkről, amelyek ugyancsak nagy érdeklődést mutatnak. Egy szó mint száz, az utolsó pillanatokban vagyunk. Ha nem vagyunk képesek egy nagy lendületet venni a jövő felé, akkor lemaradunk a globális versenyben. Én a verseny híve vagyok, de egyértelmű és átlátható szabályokat is akarok. Ez azért is fontos, mert a potenciális befektetők is csak olyan projektekbe fektetik be a tőkéjüket, ahol átlátható és egyértelmű viszonyok uralkodnak. De idegen tőlem a beavatkozás a versenyző piacokba, hacsak a fogyasztók és a vállalkozások érdekei ezt szükségessé nem teszik. Ezért is kértem fel egy évvel ezelőtt a tagállami szabályozó hatóságok európai hálózatát (BEREC), hogy mérje fel, valóban magas minőségű szolgáltatásokat kapnak-e az internetes fogyasztók.

– És milyen következtetésre jutottak?

– Arra, hogy a legtöbb európai számára alapvetően magas szinten biztosított az internetes hozzáférés. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy még mindig több bizonyosságra van szükség a szabályozás területén. Először értesültünk például arról, hogy a mobil-szélessávot használó európaiak legalább 20 százalékának olyan szerződése van, amely lehetővé teszi az internetszolgáltató számára, hogy korlátozzák a szolgáltatásokat, például a Skype használatát. A BEREC jelentése kérdéseket vet fel a tekintetben, hogy vajon a fogyasztóknak tényleg szabad választásuk van-e. Ezért arra készülök, hogy még az idén ajánlásokat teszek annak érdekében, hogy ezen változtassunk.

– Milyen változtatásokra céloz?

– Először is a fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy világos tájékoztatást kapjanak a széles sávú szolgáltatás tényleges sebességéről. Nemcsak hajnali 3 órakor, hanem arról is, hogy csúcsidőben milyen gyors az internet. A fogyasztók ma még azzal sincsenek teljesen tisztában, hogy az előfizetésük pontosan milyen adatforgalmi mennyiségre vonatkozik. A felhasználóknak arra is joguk van, hogy tudják, pezsgőt kapnak-e, vagy csak gyengébb minőségű habzóbort szolgálnak fel nekik. Ha a felkínált szolgáltatás nem korlátozás nélküli, teljes internet, akkor lehet, hogy nem is szabadna azt internetként árusítani.

Kapcsolódó cikkek