Mire lemerült a világvevő zsebtelepe, a színpompás, jó torkú madarak, meg a vadon egyéb muzikális lakói már rég kívülről fújták a sok jazzt meg funkot, rockot és reggae-t, s azóta is ezeket dalolják a liánoktól kusza rengetegben, a maguk különös, őserdei átértelmezésben. Kiss Erzsi védjeggyé vált, nyelv nélküli énekbeszéde könnyen kelt afrikai asszociációkat, ám különleges hajlékonysága, stiláris mimikrire való képessége révén a legelvarázsoltabb eszkimó jazz, beduin metál, vagy éppen tűzföldi mulatós punk közegben önfeledt könnyedséggel otthonra lel. Ilyesmi pedig nem ritka az együttes szürreális patchworköt idéző zenei térképén. Vidáman kergetőzik lemezükön sanzon és népzene, rock és sivatagi sámánének. Egyedül talán a Belgától skára átdolgozott Csokidal lóg ki némiképp a sorból: itt az egyébként sem túl invenciózus magyar szöveg kissé földközelbe rántja a végig játékosan szárnyaló produkciót. Mint egy ellentétel, ez is csak azt bizonyítja: a zenekarnak semmi szüksége elhagyni saját különös, sosem hallott szavaktól visszhangos vadonát.
DÁNIEL ANDRÁS

Egy Kiss Erzsi Zene: Ugató • NarRator Records, 2010


Kiállítás
Az ördög grafikusa
A belga nemzeti identitás meghatározása talán éppoly problémás lehet, mint a szerteágazó gyökerekkel bíró magyarságé – nem véletlen, hogy a belga szimbolizmus megformálója, az örök kívülálló Félicien Rops egy magyarországi utazás élményeitől elragadtatva nagyvonalúan magyarnak vallotta magát. E szenvedélyes grafikus-illusztrátor nemcsak saját mítoszának építésében jeleskedett, hanem kora művészeti műfajainak szinte mindegyikében. A Nemzeti Galéria izgalmasan megrendezett, korabeli levelezésekkel és úti beszámolókkal tarkított, főleg a hízelgő hazai vonatkozásra fókuszáló tárlatából a XIX. század egyik legizgalmasabb pályaképe bontakozik ki. A Zichy Mihály és Charles Baudelaire barátságát egyaránt bíró, szabad szellemű Rops egész élete maga is műalkotás: bravúros rajzai hű lenyomatai az erotika–enyészet tengelyre felfűzött kicsapongó világképének, amelyből a korabeli párizsi miliő dekadens haláltánca bontakozik ki. Késői, sátáni műveiben a németalföldi vízionárius elődök méltó örököseként egészen szabad gyeplőre engedi fantáziáját – ezek között a tabukat döngető erotika olyan páratlan darabjaival találkozhatunk, amelyek még a mai, tömegmédiumokon edzett szemet sem hagyják szárazon.
GYŐRFFY LÁSZLÓ

„Magyar Ropszódiák” – Félicien Rops, a belga szimbolizmus mestere • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Január 9-ig


Zene
Színek a húrokon
Tudták, a cimbalomnak perzsa gyökerei is vannak? S hogy az ázsiai utakon Indiáig is eljutott? Ezeket a világzenei hatásokat is tükrözi a klasszikus képzettségű fiatal cimbalomművész, Lukács Miklós játéka. Egészen egyedi módon ötvözve ősi és modern árnyalatokat, a tradicionális cimbalomjátékot és a kortárs jazz elemeit. Alázattal tolmácsolja Bachot, Bartókot, de a tételek közti improvizációk során népzenei, világzenei ihletettségű párbeszédet folytat a klasszikusokkal. Koncertje nem csak a jazzrajongók számára nagy élmény, de a klasszikus és a kortárs zene kedvelőinek is.

Húr és lélek – Lukács Miklós cimbalom koncertje • Marcibányi téri Művelődési Központ • December 11., 20 óra


Film
Ahol a gonosz fészkel
Lars von Trier neve garancia a súlyos elbeszélésekre, nincs ez másként régen várt új filmje esetében sem. A saját maga által teremtett Dogma 95 mozgalom ellen vétkező rendező időben maga mögött hagyta a kézikamerás manírokat. A Tarkovszkijnak ajánlott Antikrisztust, miközben hozza a korábbi, sötét kamaradrámák tónusát, festői pompával megkomponált, álomszerű képek színesítik. A cannes-i fesztivál közönségét megosztó, váratlan horror elemekkel operáló, díjnyertes alkotás sikeresen elkerüli a besorolásokat: a pszichodráma és az allegória között bolyong, Willem Dafoe és Charlotte Gainsbourg zseniális játékával segítve elő a negatív megváltást. Az Éden, vagyis az erdő mélyén rejtőző viskóba visszavonuló, gyászoló pár számára a természet nem paradicsomi állapot, hanem a (belső) diszharmónia egyre fenyegetőbb tükörképe. Az elmúlt évek egyik legvitatottabb filmje nem kimondottan szombat esti szórakozás, ám a maga – nem létező – műfajában egyedülálló élmény, amely különös, költői epilógussal lepi meg azokat, akik túl tudják tenni magukat néhány felkavaró jeleneten.


Antikrisztus • Dán–német–francia–svéd–olasz–lengyel filmdráma • Rendező: Lars von Trier • Szereplők: Willem Dafoe, Charlotte Gainsbourg • 108 perc

Get shorty!
A rövidfilmek a magyar mozik számkivetettjei. Kár, mert nem egyszer sokkal izgalmasabbak, bátrabbak és ötletesebbek, mint egészestés társaik – ha meg éppen nem, akkor legalább megússzuk a kínosan hosszú együttlétet. Az EUShorts 2010 fesztivál persze kizárólag az előbbi esetre kínál negyvennél is több példát, bőven válogatva a friss európai rövidfilmtermésből. Autósüldözés a céglogókból épített Los Angelesben, francia Bruce Lee-paródia, rémisztő esti mese Írországból – Oscar-díjasok és fesztivál kedvencek, méltán híresek és méltatlanul ismeretlenek, négy napon át, tematikus blokkokba rendezve a Toldi moziban.

EUShorts 2010 – Európai Rövidfilm Fesztivál • Budapest, Toldi mozi • December 2–5. • Honlap: www.eushorts.eu


Koncert
Pécsi nyitány
Jóllehet, már december 9-én nagyszabású előhangversenyt tartanak az új pécsi koncert- és konferenciaközpontban – Maxim Vengerov vezényli a Pannon Filharmonikusokat és Ránki Dezső zongorázik a Világsztárok Pécsett sorozat keretében –, a Kodály Központ igazi megnyitóját december 17-én és 18-án tartják, szintén kiváló közreműködőkkel és az alkalomhoz illő műsorral. Ekkor Bartók, Dohnányi, valamint az épület névadójának kompozíciói mellett Beethoven- és Bizet-művek is elhangzanak. A Pannon Filharmonikusokat ezúttal Vass András vezényli, hegedűn Gyemánné Vass Ágnes, zongorán pedig Jandó Jenő játszik. A harmadik estén, december 19-én a gitáros Al di Meola zenekarának tapsolhat a közönség. Azon nyilván hosszas polémia folyik majd, hogy kinek hogyan tetszik a 999 (!) néző befogadására alkalmas, variálható belterű új koncertterem „kőcsigának” becézett robusztus épülete, de hogy az akusztika kiválósága a világ élvonalába emeli az intézményt, az valószínűleg vitathatatlan.
Székely Anna

Pécsi Kodály Központ megnyitó hangversenyek • December 17., és 18., 19.30 óra

Kapcsolódó cikkek