Tüsszög és köhög az ország

Figyelő Online - Figyelő

2012.05.29 14:16

Európában és hazánkban minden ötödik ember allergiás.A pollenszezonhoz kötött allergiás nátha időszaka márciusban, a mogyoró-, az éger-, a juhar-, a nyár- és a fűzfa virágzásával kezdődik, és nyár elejéig tart, de a legtöbb ember a hónapokig viruló parlagfűtől szenved.

Az allergia jellegzetes tünete a tüsszögés, a vízszerű orrfolyás, a szemviszketés, a torokkaparás és a hallójárati viszketés, általános szimptómája a fejfájás és a fáradékonyság. Ezek nagyon hasonlítanak a megfázás tüneteire, ezért fontos a betegség alapos kivizsgálása és a diagnózis felállítása után a megfelelő kezelés kiválasztása.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Amennyiben kiderül az allergia, rendelkezésre állnak recept nélkül kapható, hatékony antihisztamin-készítmények. A legújabbak már nem okoznak álmosságot, fáradékonyságot. A levocetirizine hatóanyag például akár egy óra elteltével képes csillapítani a tüneteket, és több mint 24 órás a hatása. Naponta egy tabletta elegendő, hogy kellemetlen közérzete jelentősen javuljon.

Már gyermekkorban megmutatkozhat az allergiás hajlam, és igen gyakori, hogy eltérő típusú allergiás betegségek követik egymást, például a szénanátha, az asztma, a bőrgyulladás. Nemritkán e betegségek egyszerre jelentkeznek.

A pollenszezon főbb szakaszai
Az első szakasz tavasszal, a mogyoró-, az éger-, a ciprusfélék, a nyír-, a szil-, a nyár-, a kőris-, a juhar- és a fűzfa virágzásakor kezdődik, később a tölgy-, a platán- és a bükkfa virágzásakor levegőbe jutott pollen vált ki allergiás reakciókat, és okoz kellemetlenségeket. A második szakasz májustól júliusig tart, amikor a pázsitfűfélék, a lórom, az útifű és a csalánfélék, valamint gyomnövények okoznak panaszokat. A harmadik, júliustól akár október végéig tartó szakaszban a legtöbb embernek a parlagfű, a fekete üröm és a libatopfélék okoznak súlyos kellemetlenséget.

Az allergiás megbetegedések erős családi halmozódást mutatnak, például az egypetéjű ikrek 70 százalékának van esélye, hogy ugyanaz az allergiás betegség mindkettőjüknél kialakul. Ahol a szülők is allergiában szenvednek, nagyobb eséllyel alakul ki a betegség, ráadásul az ilyen gyermekeknél a tünetek is rendszerint súlyosabbak. Azoknál, akik gyermekkorban gyakran estek át különböző felső légúti fertőzésen, ritkábban alakul ki allergiás megbetegedés.

A hibás immunválasz
Az allergia fogalmát 1906-ban Clemens von Pirquet bécsi gyermekorvos írta le, amikor néhány betegénél ártalmatlan környezeti összetevőkkel, házi porral, pollenekkel és egyes élelmiszerekkel szemben túlérzékenységi reakciót tapasztalt. Az általa meghonosított új kifejezés a görög allosz („más, eltérő”) és ergon („működés, tevékenység”) szó összetételéből származik. Ahhoz, hogy megértsük az allergia okait, ismernünk kell az immunrendszer védekezését a szervezetbe kerülő idegen anyagokkal szemben (baktérium, gomba, vírus), azért, hogy ellenanyagokat termeljen. Az allergia hibás immunválasz, melynek során gyulladásos reakció zajlik le immunglobulin- (IgE) felszabadulással, ám tévhit, hogy az allergia az immunrendszer gyengesége lenne. A túlérzékenységi hajlamot génjeinkben hordozzuk, azonban az, hogy kiből és milyen mértékben lesz allergiás, az a környezeti hatásoktól függ. Ahhoz, hogy az allergia valakiben kifejlődjön, szervezetének többször kell a kiváltó allergénnel találkoznia.

Az allergiás reakciót számos anyag kiválthatja, köztük a növények pollenje, az állati szőr, a házipor-atka, az étel, vagy akár egyes gyógyszerek. Ha például pollen kerül a szervezetbe, és érintkezik a nyálkahártyával, a pollen nyálkahártya-kötődése különböző anyagok felszabadítását indítja el. Ilyenkor megjelennek az ismert allergiás tünetek, amelyek nemcsak kellemetlenek, de nehezítik a betegek mindennapi életét. Az allergia előfordulhat ajak-, nyelvduzzanat vagy viszketés formájában. Az allergiás reakciókért elsősorban a hisztamin a felelős, bármi is a kiváltó ok. Fontos megemlíteni a keresztreakciót; erről akkor beszélünk, amikor az allergiás reakciót nem az ismert allergén váltja ki, hanem egy hozzá nagyon hasonló szerkezetű anyag. Ez létrejöhet például hasonló növények vagy akár pollen és gyümölcs között. Gyakran előfordul, hogy aki parlagfűre érzékeny, annál a banán vagy dinnye elfogyasztása hasonló tüneteket produkál, mint a pollen.

A leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha (allergiás rhinitis). Attól függően, hogy a tünetek pollenszezonhoz kötötten vagy egész évben jelentkeznek, megkülönböztetünk szezonális vagy egész éven át tartó szénanáthát. Az utóbbit kiváltó források leggyakrabban a házi por, állati szőr, penészgomba, különböző kémiai anyagok. Ezekkel az allergénekkel folyamatosan találkozik a szervezet, kiiktatásuk is meglehetősen nehéz, pedig az allergiás betegségek kezelésének egyik legfontosabb lépése a megelőzés. A tapasztalat azonban az, hogy a gyakori alapos takarítás vagy a kedvenc háziállatunktól való megválás a körülmények vagy az érzelmi kötődés miatt nem valósul meg.
A szerző fül-orr-gége allergológus szakorvos

Kapcsolódó cikkek

Előfizetés

Hírlevél feliratkozás,

címkék: