Ismét egy olyan fertőző betegséggel áll szemben az emberiség, amely nem csak Magyarországon okoz fejtörést. A Clostridium difficile (CD, C. difficile) okozta hasmenést harminc éve ismerték a szakemberek, de a 2000-es évek elejétől Kanadában, az USA-ban, majd Nagy-Britanniában, több nyugat-európai országban azt észlelték, hogy a CD-vel fertőzött betegek száma egyre nő, és a kór súlyosabb lefolyású. Becslések szerint az Európai Unióban a CD-fertőzések kezelési költsége éves szinten 3 milliárd euró. A fertőzött betegek átlagban 7–21 nappal több időt töltenek kórházban, és 54  százalékkal több pénzt kell ellátásukra fordítani, mint azokéra, akik nem fertőződtek meg ezzel a baktériummal.
Az antibiotikumok mértéktelen és helytelen alkalmazása következtében – a multirezisztens kórokozók megjelenésével és terjedésével egyidejűleg – világszerte megfigyelhető az infekciók előfordulási gyakoriságának növekedése. A C. difficile az antibiotikum-használattal összefüggő és a kórházban szerzett hasmenések leggyakoribb kórokozója. A spóraképző, Gram-pozitív, anaerob, A és B exotoxint termelő baktérium az összes, antibiotikum-használattal összefüggésben kialakuló hasmenés mintegy 25 százalékáért tehető felelőssé.

A kórokozó a betegről direkt és indirekt kapcsolat (a páciens környezetében található szennyezett felületek) révén vihető át más személyre. A fertőzésre magas kockázatot jelent a 65 év feletti életkor, az antibiotikum-terápia, savcsökkentők szedése, a sebészeti beavatkozások, a súlyos alapbetegségek (például diabetes mellitus, onkológiai, haematológiai betegségek, immunszupprimált állapotok) és a kórházban, idősotthonban való hosszabb tartózkodás.

A fertőzés klinikai képe nagyon színes. A tünetmentes hordozástól a súlyos, potenciálisan életveszélyes állapotig minden előfordulhat. A fertőzés lefolyása és kimenetele nagymértékben függ a fertőzött beteg egészségügyi állapotától is.

A középsúlyos CD-vastagbélhurut kezelése megoldott a jelenleg érvényes szakmai irányelv alapján: metronidazol vagy vancomycin alkalmazása jelenti az elfogadott terápiát, de megfelelő időtartamú és dózisú kezelés után is az esetek kb. 25 százalékában a tünetek kiújulásával kell számolni. A súlyos, gyakran halálos kimenetelű, a visszaeső vagy az újra fertőződő esetek terápiájára jelenleg nincs elérhető optimális kezelési lehetőség. Ám néhány országban már adhatók olyan új készítmények (pl. fidaxomicin), melyek életmentők ezekben a súlyos esetekben. 

A megelőzés alapja a normál bélflóra károsodásának elkerülése. A megelőzés és a terápia egyik alappillére a fertőzés továbbvitelének megállítása, a higiéniai szabályok szigorú betartásával, megfelelő fertőtlenítőszerek alkalmazásával.

Rendkívüli figyelmet kell szentelni a korai diagnózisnak, ez a szakemberekre háruló feladat. Minden kórházban szerzett hasmenésben szenvedő beteg esetében gondolni kell Clostridium difficile fertőzésre, különös tekintettel azokra, akiknél szerepelnek a korábban említett kockázati tényezők.
A szerző a Szent László Kórház infektológus főorvosa

Kapcsolódó cikkek