Bűnügyi szakértői vizsgálat. 2007 óta hologramfólia nehezíti a hamisítók dolgát. Fotók: MTI, MTI/AP
Hogyan ellenőrizzük?
A bankjegyek főbb motívumai – a portré, az
értékjelzések, a címer – a vastag festéknek köszönhetően tapintással jól
érezhetők. Jó módszer az is, ha a bankjegyet fény felé tartjuk: a
vízjel mindig megegyezik a bankjegyen szereplő portré képével. Vannak a
bankjegyeken olyan biztonsági elemek, amelyek mozgatással
ellenőrizhetők, például az előoldalon található ezüstös színű
hologramcsík, melynek felületén ilyenkor váltakozva látjuk a hologramot
vagy a címert.
A legnagyobb fogások
A brit Stephen Jory kezdetben hamis
parfümökben utazott, később azonban pénzcsinálásra szakosodott. A
Lavender Hill Mob névre hallgató bűnszövetkezetével egy essexi házban
kezdett hamis húszfontosok gyártásába. Ezek a bankjegyek még az
UV-detektorokat is átverték, néhány darab a bankrendszerbe is bekerült.
Jory tevékenységét 1998-as bebörtönzéséig folytatta, ekkor 50 millió
font értékű hamisítást vallott be.
A manchesteri Anatasios
Arnaouti 2002-ben azzal szúrt szemet a hatóságoknak, hogy munkanélküli
létére 250 ezer fontot érő házban élt, és felső kategóriás Mercedesszel
járt. Amikor három évvel később elkapták őt és társait, a rendőrök 6
millió fontnyi hamis bankjegyet foglaltak le.
2009-ben
Bulgáriában füleltek le egy pénzhamisító hálózatot. Az ügyes
hamisítványokat száz-, kétszáz és ötszáz eurós címletekben, 16 millió
euró értékben készítették, majd Nyugat-Európában és Görögországban
terjesztették.
Lengyelországban tavaly a rendőrség több
mint egymillió eurónyi hamis ötven- és ötszáz eurós bankjegyeket foglalt
le egy illegális nyomdában. A zsákmányra hamis személyi okmányokkal
végrehajtott csalások nyomozása közben bukkantak Varsó környékén,
emellett hamisításhoz szükséges alapanyagokat is találtak, ezekből a
becslések szerint még több millió eurót lehetett volna előállítani.
Olasz pénzügyőrök hamis bankjegyekkel. Az eurót is hamisítják.
PÁR MÁSODPERCÉrdekességek a pénz világából
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyek
kibocsátását 1997-től kezdte meg az MNB, a bankjegyek nyomtatása a
Pénzjegynyomda Zrt.-nél történik.
A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.
Alapanyaga gyapot, ez teszi lehetővé, hogy hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon.
Az MNB bankjegyek előállítására évente átlagosan 4,1 milliárd forintot költ el.
Egy bankjegy súlya körülbelül 1 gramm, átlagos élettartama 4-5 év, egy érméé pedig 27-28 esztendő.
Az
elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza a megsemmisítő gép,
majd préseléssel tömör, tégla alakú brikettek készülnek belőle. Az MNB
2008-tól jótékony célra ajánlja fel a bankjegytéglákat. Mivel a
barnaszénéhez hasonló fűtőértékű, pályázat keretében juthatnak hozzá
nonprofit szervezetek, s ezzel akár egy egész fűtési idényre
kiválthatják a fa vagy szén fűtőanyagot.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.