brusszel


Huzatos ágazat

Jobban is pöröghetne az elektronika
Figyelő Online - Figyelő
2012.05.22  11:40   
mail
nyomtatás
A kiszámíthatóságot és a párbeszédet hiányolják a hazai elektronikai ipar szereplői, miközben egyre komolyabb
a küzdelem nemcsak az új kapacitások megszerzéséért, hanem a meglévők megtartásáért is.
Néha egyetlen napon múlik egy hosszú évtizedekre szóló, gyümölcsözőnek ígérkező üzlet. A szakmai legendárium szerint, amikor a rendszerváltást követően az egyik legpatinásabb magyar elektronikai vállalatnak, a Lehelnek egyszerre több kérője is akadt, az Electrolux ennyivel előzte meg a Whirlpoolt. Mire az amerikai befektetőjelölt képviselőjének a gépe Budapesten landolt, már csak azzal a hírrel szembesülhetett, hogy skandináv riválisa gyorsabb volt.

Porszívógyártás az Electrolux jászberényi üzemében. Fel kellene mérni a beszállítói igényeket.
Fotó: Kóhalmi Péter

Az elmúlt több mint 20 évben a befektetők persze egyéb módját is megtalálták annak, hogy megvessék a lábukat a magyar elektronikai iparban. A privatizáció mellett zöldmezős beruházásokra is szép számmal került sor. Ennek jó alapot adott egyebek mellett a magas színvonalú mérnökképzés, a hazai szakemberek jó innovációs készsége, de legalább ennyit számított az ország földrajzi közelsége a fejlett nyugat-európai piacokhoz. A befektetéseket tehát nem elsősorban a helyi piacszerzés indokolta, ezt alátámasztja az is, hogy az ily módon megtelepedett cégek közel 100 százalékban exportra termelnek.

MAGYAROK ÉS MULTIK
A magyar gazdaságot fenntartó ágazatok közül jelenleg is az elektronikai ipar a legerősebb pillér. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatai szerint az utóbbi 5-6 évben az iparág átlagosan közel 160 ezer főt foglalkoztatott. A feldolgozóipar bruttó kibocsátásának több mint a negyedét, az exportjának több mint a harmadát adta, közvetlen hozzájárulása a GDP-hez csaknem 3,6 százalék. Ezekkel a mutatókkal az említett időszakban megelőzi még a járműgyártást is.

A hazai elektronikai ágazat bér- és saját márkás termelést egyaránt magában foglal. Piaci szereplői között vannak nemzetközi nagyvállalatok és magyar tulajdonosi hátterű cégek is, túlnyomórészt szerződéses gyártók, köztük a Videoton, amely világméretekben is meghatározó szereplőnek számít.<#zaras_figyelo#>

„A szerződéses gyártás piacán igény van olyan cégekre, amelyek 5 és 20 millió euró közötti összvolumenű, sokféle termék nagyon rövid, akár egyhetes szállítási határidejű gyártására vonatkozó keresletet képesek kiszolgálni. Ehhez már komolyabb tőke kell, ugyanakkor a legnagyobbaknál egy ekkora igényű vevő nem tud kiemelt felső vezetői figyelmet kapni. A Videoton viszont ilyen cég” – mondja Lakatos Péter vezérigazgató. Hozzáteszi: javítani kell még a pozícióikat a saját beszállítóiknál, mert jelenleg nem kellően rámenősek ezen a területen.

Ha már a beszállítóknál tartunk, általános az a vélemény, miszerint a szakma hazai képviselői tőkeszegények, hiányzik a menedzsmenttudás és az innováció. „Vannak üdítő kivételek, de a nagyobb arányú kitöréshez sok még a teendő” – mondja Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója. Megjegyzi, ehhez azonban a kormányzat bevonásával hármas együttműködésre van szükség. Fel kell mérni, mely vállalatok milyen beszállítókat várnak. „A mi esetünkben jól jönne egy kompresszorgyártó, ez a részegység a hűtőgépek gyártási költségének 30-35 százalékát adja. Ráadásul az Electroluxon belül mi gyártjuk a legtöbb hűtőt, erre akár egy komplett gyárat is megérné létesíteni” – mondja Takács János. Úgy véli, a beszállítók keresése az iparpolitika szerves része kellene hogy legyen.

Az iparágban egyre többen vannak a saját márkás termékeket fejlesztő és gyártó hazai vállalatok is. Egyebek mellett az ő jövőbeni esélyeikről is szó esik az iparág első magyarországi konferenciáján, amelyet június elején közösen szervez az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Figyelő.

Noha az elektronikai bérgyártásra (EMS) Európában ismét lassuló növekedés vár, Magyarország eddig nyert az ágazatban zajló változásokon. Az európai bérgyártás 2011-ben 6,4 százalékkal növekedett, a nyugati felén 2,7, a keleti felén 9,2 százalékkal. 2015-re a régió aránya az európai EMS-iparon belül várhatóan meghaladja a 60 százalékot. Tavaly is több nagyobb volumenű beruházást hoztak ide a bérgyártók. Közülük a világ legnagyobb elektronikai bérgyártójának számító Flextronics magyarországi egységei már az anyavállalat teljes nemzetközi árbevételének közel a 10 százalékát termelik ki.

GLOBÁLIS VERSENY
Könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető és áttelepíthető csarnokokban folyik a termelés az elektronikai üzemekben, de átvitt értelemben sincsenek bebetonozva a befektetők. Míg az első években a fő cél az volt, hogy minél több kapacitást hozzanak Magyarországra, ma sok esetben ezek itt tartása a tét. A termelési folyamatok és a gyári helyszínek azonban egyre inkább globalizálódnak, a központban hozhatnak olyan döntést, amely egyik napról a másikra több ezer ember és az üzemnek helyt adó település sorsát változtathatja meg. Gondoljunk csak a Sony kivonulására Gödöllőről, vagy a Nokia globális átalakulását kísérő negatív változásokra a finn cég korábban meghatározó európai üzemének számító Komáromban. A hazai gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából még kedvezőnek mondható a Philipsnek a tévégyártás eladásáról szóló globális döntése, hiszen a vevő, a tajvani TPV az eddig nyilvánosságra került információk szerint meg akarja tartani a székesfehérvári üzemet.

Magyarország szempontjából viszonylag szerencsésen alakult a legnagyobb európai szerződéses gyártó, az Elcoteq tavalyi csődje is. A finn cég több ezer főt foglalkoztató pécsi üzemének a legnagyobb megrendelését – amely a világ meghatározó hálózati eszközgyártójához, a kínai Huaweihez kapcsolódik – a baranyai város szomszédságában újra megnyitott cserkúti üzemben át tudta venni a Flextronics.

A fentiek ellenére további befektetésekkel is számol a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). Tapasztalataik szerint jelenleg a legtöbb magyarországi megkeresés távol-keleti gyártók európai expanziós törekvéseiből származik – mondja Varga Eszter vezető tanácsadó. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a gazdasági válság miatt az európai piacot középtávon a legtöbb, elektronikai összeszerelést végző vállalat jelenleg nem tartja kedvező beruházási helyszínnek. Noha a kínai bérek növekednek, a multinacionális vállalatok erre a trendre nem a gyártás Európába való át- vagy visszahelyezésével, inkább a termelés még olcsóbb helyszínekre telepítésével válaszolnak. Ez elsősorban Malajziát, Vietnamot jelenti.

A HITA ezért az elektronikai gyártókkal folytatott tárgyalások során inkább az ellátási lánc egy másik elemét, a javítási tevékenységet célozza meg. Azzal érvel, hogy a Távol-Keleten gyártott elektronikai termékek javítását és karbantartását a szállítási költségek miatt olcsóbban elvégezhetik, gyorsabban kiszolgálhatják európai ügyfeleiket, ha Magyarországra telepítik a tevékenységet.

Mindemellett a hivatal bízik abban, hogy a válság elmúltával újraindítja termelését a Nokia vagy a Sony. Hisz továbbá abban is, hogy sikerül olyan mobiltelefon-, táblagép-, tv- és set-top-boksz gyártókat is hazánkba csábítani, amelyek még nem voltak jelen beruházóként.

A korábban csak szerelősori munkával jelentkező befektetők az utóbbi években nagyobb szaktudást igénylő termelést is hoztak Magyarországra. Ábrahám László, az amerikai National Instruments (NI) hazai leánycégének a vezetője szerint is egyre inkább abba az irányba kell elmozdulni, hogy valóban jövedelmező lehessen a gyártás, de úgy véli, ha lehet, meg kell tartani a korábbi egyszerű összeszerelést is, hogy foglalkoztatni tudjunk kevésbé képzett embereket is. Egy tavalyi kimutatás szerint gyártótól függően a szerelősoron dolgozók fizetése bruttó 100–120 ezer forint között mozgott, a kezdő mérnököké 220–230 ezer forint közé volt tehető.

ÁTTOLT PROBLÉMÁK
„A súlyponteltolódás miatt viszont a korábbi képzési rendszerünk nem elégséges. Több, nyelveket beszélő szakemberre, műszerészre, technikusra és tervezőmérnökre van szükség. Ezt ma már nem tudják az iskolák kielégíteni. A tervezett duális képzés ezt nem oldja meg, a problémákat egyszerűen átteszi az ipar nyakába” – húzza alá az NI vezetője.

Az iparági szereplők a további befektetések egyik fontos feltételeként említik a kiszámíthatóságot és a központi döntéshozókkal folytatott párbeszédet. Az előbbi lassan már két évtizede elvárás a Magyarországon bármilyen befektetést végrehajtó vállalkozások oldalán, az utóbbit azonban leginkább az elmúlt két év történéseiből hiányolják a cégek. Ebben az időszakban szerintük nem született olyan jogszabály – beleértve az ágazat által leginkább vitatott termékdíjtörvényt is –, amelynek előkészítése során lett volna érdemi egyeztetés a piac szereplőivel. Így nem tartják véletlennek, hogy ezt a jogszabályt már kihirdetésének napján, majd azt követően is többször módosítani kellett.

Hetényi Márk, a Flextronics Hungary regionális pénzügyi igazgatója
– Mi tartja Magyarországon a világ egyik legnagyobb bérgyártóját?
– A Harvard nemrég kibocsátott Gazdasági komplexitás indexe szerint az első 20 legbonyolultabb gazdasággal rendelkező ország közül Magyarország a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-szinttel tud megtermelni egyegységnyi komplexitást. Ennek mi az üzenete? Magyarország relatíve olcsón tud jó minőséget termelni! Ez olyan komparatív előny, amelyre nemcsak egyes vállalatok, de az egész ország építhet nyerő stratégiát.

– Mik lehetnek a buktatók, mire érdemes figyelni?
– Vannak olyan alapok, amelyek nélkül nem lehet egy ilyen gyorsan mozgó iparágat tartósan egy helyen tartani, idetartozik a szellemi és tapasztalati tőke szinten tartása, valamint az innovációs és alkalmazkodási képesség megőrzése. Mindehhez megfelelő oktatási rendszer kell, amely nem szégyelli, ha az iparral együtt kell a programjait kialakítani. De továbbmegyek: az áruk szabad forgalmának hiánya is gyilkolni tud, és minden olyan bürokrácia, ami ezt megnehezíti, a termelés ellen szól. Egy majdnem 100 százalékban exportra termelő vállalatnak például az itthoni termékdíj-szabályozás abszolút versenyképesség-csökkentő.

– A bérgyártási tevékenységet ritkán párosítják az innovációval; mivel lehet erre rácáfolni?
– Az innováció az egész elektronikai ipar vérében benne van. A gyártásnál lehet olyan innovációról beszélni, amely az egész termék tervezését érinti. Nem kell azonban feltétlenül csak egeket rengető innovációra gondolni. Nap mint nap szervezünk át folyamatokat, teszünk javaslatokat új eljárásokra, illetve új anyagok és komponensek használatára, továbbá fejlesztünk a gyártáshoz szükséges eszközöket. Mi ez, ha nem innováció?



Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Kiegyezés a székely–holland sörháborúban

Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.

Bajban a taxisok réme

Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.

Alternatív valóságok

Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye 
a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.

Jönnek az automata áruházak

Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat.

top200