A Pesti Est alapítójából, a médiabirodalom felépítőjéből hogyan lett egy közösségi bank kereskedelmi vezetőjévé, bankárává?

A Pesti Estben a létrehozásától kezdve az első 6-7 évében vettem részt elsősorban, és az üzlet mellett volt sok olyan tevékenység, amit folytattam, például zenéltem és amatőr színészkedtem is. A Waldorf tanárképzésre is jártam, és egy ilyen iskola alapításában is részt vettem. Itt ismertem meg Takács Pétert, és az organikus gazdasági szemléletet, amely a szervezetekre analóg módon tekint, és az analógia alapja az emberi szervezet.

bal_fn8_cikk_kapcsSokan indultunk ebből a körből, amely nyomán egy vezetői kerekasztal-beszélgetésen elkezdtünk együtt gondolkodni. Ennek folytatásaként hat évvel ezelőtt alapító tagja lettem a Morális Hitel Egyesületnek. Ezt azért hoztuk létre, hogy a pénzről gondolkodjunk, a pénz szerepéről és világra gyakorolt hatásáról. Annak milyen kapcsolódása van az egyénhez, a közösséghez, az országhoz vagy akár globálisan.

Ezen kutatás során jöttünk rá arra, hogy morális vagy etikus bankok a Triodos vezetésével már harminc éve elindultak, és Európában már több helyen üzemelnek. Így azt kezdtük el vizsgálni, hogy melyek azok az új gondolatok, mi az az új platform, amit ezek a bankok kínálnak a hagyományos bankokkal szemben.
k_fn9_cikk_banner
Ezután pedig az aktivitási pontokat kerestük, és az egyik barátom vezetésével az akkor még HWB bankkal összekapcsolódott a Morális Hitel Egyesület. Itt aztán HWB-nél a tulajdonosok eldöntötték, hogy szeretnék a közösségi bankot Magyarországon megvalósítani. Ennek a folyamatnak a vége lett aztán az, hogy idén tavasszal megjelent a Magnet közösségi bank.

Az előtte takarékszövetkezetként működő HBW Expressben 2008 márciusában 30 százalékos kisebbségi részesedést szerzett a közösségi banki működés európai úttörője, a spanyol Caja Navarra takarékpénztár. Az új kisebbségi tulajdonos tőkeemelésének segítségével a HBW Express 2008 októberében kereskedelmi bankká alakult át. A tulajdonosok közül 30 százalékot képvisel a Caja Navarra, 70 százalék továbbra is magyar befektetőké.

Mit jelent a közösségi bank? Mi a különbség a többi bankhoz képest?

Az első lépés az volt, hogy transzparenssé tettük, hogy az ügyfelein pontosan mennyit keres a bank, és spanyol példa alapján bevezettük a közösségi adományozási programot, amely már egészen más, mint a megszokott forma. Ennek során az ügyfelek a bank aktuális éves nyereségének a 10 százalékát eloszthatják a nálunk listázott civilszervezetek között. Így nem a topmenedzsment dönt, hogy idén a kardvívóknak, majd a vízilabdásoknak adnak támogatást. Ehelyett az ügyfelek annak arányában, amennyit a bank profitált belőlük, dönthetnek arról, hogy melyik szervezetnek juttatnak támogatást. A program során így a 45 millió forint 70 százalékát, 30 millió forintot elosztottak mintegy 40 alapítvány között.

Ha a profitot nézzük, akkor annak 10 százaléka megy a fenti Közösségi Adományozási Programra, 60 százalék megy fejlesztésre, és maximum 30 százalékot vehetnek ki a tulajdonosok. A tőkearányos nyereségnek pedig nekünk megfelel a 15 százalékos szint. Ugyanez a nagy bankoknál 30 százalék szokott lenni. Ez nekünk a fenntartható fejlődés szempontjából fontos.

A tudatos pénzhasználat eszköze továbbá a szférahitelezés is, amelynél a bank azt vállalja, hogy ha az ügyfél az általa megjelölt területre teszi be a pénzét, akkor olyan helyekre fogja kihelyezni, amelyek megfelelnek az adott szférának támasztott kívánalmaknak, például a biogazdaságok vagy a megújuló energiaforrások területén. Ráadásul itt is átlátható a hitelezés. A betétesek dönthetnek például arról, hogy a szférán belül a meghirdetett kamat egy részéről lemondanak, és az jóváíródik abban a hitelben, amit kihelyeznek az adott területen, és a hitelfelvevőnek az a kölcsön így olcsóbb lesz.

Emellett egy mentorbetéti szolgáltatásunk is van. Van egy közösség, mondjuk egy Waldorf iskola 180 családdal, ahol fejlesztésre, hitelre van szükség. Ebben az esetben a betéti oldalon megint csak lemondhatok a kamat egy részéről, így annyival csökken a hiteloldalon a terhe a közösség számára. Így közösséget építünk, és azt támogatjuk, hogy a közösség a saját anyagi forrásait tudja támogatni.

Az Est Média munkájában még részt vesz?

Tulajdonosként már nem veszek részt benne. Eladtam a részem, és kiszálltam belőle.

Akkor most ez a főtevékenysége?

Igen, de van egy zenekarom is, az a neve, hogy Yes Yes Matzaa, és Wahorn Matzaa énekel benne. Mindenkit szívesen várunk a koncertünkre a Gödörbe.

Mikor az Est-birodalmat felépítették, akkor hol húzták meg a határt a profit és az erkölcs között?

Elég hosszú idő telt el azóta, és elég sokat tanultam vezetéstervezést, mediációt, és tanácsadó is voltam. Nálunk inkább egy intuitív magatartás volt, amely során folyamatosan visszaáramoltattuk a pénzt a fejlesztésre, mert így tudott csak előremenni, hiszen nulláról indultunk. 21 éves voltam, amikor ’92-ben az első számunk megjelent. 21 évesen még másképp látja az ember a világot, mint negyvenévesen. Azért az végig tudatos döntésünk volt, hogy a fejlődésbe és a szervezetbe invesztáljunk. Ma már azt mondanám, hogy eléggé fenntartható módon kezeltük az üzletet. A belső szervezetben is kerestük azokat a lehetőségeket, ahogyan fejlődhetünk. Emberi erőforrás szempontjából mit, hogyan lehet optimálisan kezelni.

Mennyire jótékonyság ez a bankmodell, és mennyire versenyképes üzlet? Ha a betéteseknek választaniuk kell a különböző banki termékek között, akkor megállják a helyüket a közösségi bank termékei?

A korábbi takarékszövetkezetes és HBW-s múlt miatt volt egy olyan üzleti modell, amely során ez a bank nagy léptékekkel fejlődött. Hosszú távon pedig azt gondoljuk, hogy mindenki, aki tudatosan akarja kezelni a pénzét, ezt a bankot választja.

A jelen helyzetben az akciós betéteink kamata nálunk is elég magas. Nem gondolom, hogy egyik pillanatról a másikra lehetne jönni azzal, hogy fele annyit lehet keresni nálunk vagy kétszer annyi a költség, mint máshol, de jöjjenek mégis ide. Azt gondoljuk, hogy most induló helyzetben vagyunk, de öt év múlva más lesz a szituáció. Az üzleti modellnek pedig teljes mértékben nyereségesnek kell lenni. A gazdaságban csak akkor marad életben egy szervezet, ha profitot tud termelni. Annak mértéke pedig már egy másik kérdés.

Ez olyan, mint a szelektív hulladékgyűjtés. Valaki 25 éve elkezdett ezen dolgozni, aztán lett erre törvény is, és ma már levihetem a pillepalackot a külön szemetesbe. Ha ezen a folyamaton nem mentünk volna át, akkor még ma sem szelektíven gyűjtenék a szemetet.

A pénztudatosságnak olyan platformja keletkezett, amely lehetővé teszi, hogy tudjam, mi történik a pénzemmel, amikor éppen nem vásárolok vele. Ehhez csatlakoztam, hogy minél több embernek lehetővé tegyük, ilyen módon bánjon a pénzével. Másrészt pedig olyan projektek és kezdeményezések kapnak így erőforrást, amelyek amúgy nem vagy csak sokkal nehezebben jutnának hozzá.

Úgy látom, hogy ez a fejlődés útja. Eddig a világ csak a hagyományos módját ismerte a bankolásnak. Aztán jött valaki, aki rájött, hogy ezt máshogy is lehet csinálni. Semmelweis például 1847-ben mondta azt, hogy kezet kellene mosni boncolás után. Sokáig nem hallgattak rá, de aztán az eredményeit látva átváltozott az egész hozzáállás.

Most, amikor rengeteg anomália van és kontrollálatlan a pénzkezelés, és látjuk, ahogy megrendül az egész gazdasági rendszer, akkor felteszem a kérdést, hogy nincs-e valami, ami itt van az orrunk előtt, de nem csináljuk. Talán csak kezet kéne mosnunk, vagy esetünkben talán csak tudatosan kellene bankolnunk.

Kapcsolódó cikkek