Nem csekély diplomáciai képességről tett tanúbizonyságot a múlt héten Rogán Antal V. kerületi polgármester a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves közgyűlésén. Arról beszélt, ha ma döntene a kabinet, nem biztos, hogy ugyanabban a formában fogadnák el a különadókat, mint 2010-ben, de akkor az idő sürgetett. Megjegyzését egyszerre értékelte a német üzleti hallgatóság önkritikának, valamint gesztusnak a kormánypárt részéről, hogy több hideg zuhanyt nem kapnak.

Rogán Antal. Lesz mit elsimítania. Fotó: Bánkuti András

A külföldi szolgáltatók képviselői ekkor már értesültek az őket sújtó újabb s a jelek szerint tartósan hatályban maradó adókról, így várták, hogyan kommentálja azokat a parlament gazdasági bizottságának elnöke, de Rogán erre nem tért ki. Ehelyett arról beszélt, meggyőződése, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2013-tól fokozatosan javul. Ám kétkedő mosoly jelent meg az arcokon, amikor azt ígérte, hogy a következő években kiszámítható lesz az adópolitika, és annak ismeretében eldönthetik, milyen típusú befektetések maradjanak Magyarországon, s melyeket érdemes máshova vinni.

TÖRVÉNYALKOTÁSi KULCSEMBER
Több üzleti informátorunk megjegyezte, szüksége lesz Rogánnak a konszenzuskereső képességére új tisztségében is. Lesz mit elsimítania, mivel az új adók hatására kezd ismét fagyossá válni a hangulat. Rogán Antal a törvényalkotási gépezet kulcsemberévé válik, amikor – június 1-jétől – átveszi Lázár János helyét a Fidesz-frakció élén. Ennek fényében nem meglepő, hogy Rogán két, az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank véleményét is figyelembe vevő módosító javaslatot is terjesztett a törvényhozás elé a jegybanktörvényhez. Az IMF többször hangsúlyozta, hogy a jegybanktörvényben látja a tárgyalások megkezdésének legfőbb akadályát. <#zaras_figyelo#>
Azt, hogy a kormány – az európai helyzet alakulásának függvényében – készül a gyors reagálásra, jelzi az is, hogy a parlamenti ülésszak kitolódik júliusra. Elméletileg tehát bőven lesz idő arra, hogy a rövidnek ígérkező nyári szünet előtt átmenjen a jegybanktörvény módosítása, még ha a figyelem középpontjában a büdzsé is áll majd az elkövetkező hetekben. Lapunk kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a miniszterelnök az idén valóban komolyan kívánja venni a költségvetési sarokszámokról szóló törvényt. Ezek betartását éveken keresztül gyakorlatilag kellemetlen kötelességnek tekintette az aktuális kormány, az érdemi döntések a büdzséről amúgy is az őszi ülésszak költségvetési vitája során dőltek el.

Lázár János és Orbán Viktor. A kormányfő tehermentesítése a cél. Fotó: Bánkuti András A Figyelő információi szerint a miniszterelnök ennél most jóval többet szeretne, gyakorlatilag törvényben rögzítenék a jövő évi főbb kiadási és bevételi tételeket ágazatokra, államháztartási alrendszerekre lebontva. Úgy tudjuk, az ezzel kapcsolatos háttérszámítások már javában zajlanak, s ami valóban unikum a költségvetési tervezés és ellenőrzés rendszerváltás utáni történetében: a folyamatba piaci elemzőket is bevontak. A jövő évi büdzsé vázának a nyár közepére el kell készülni, ezt hétfőn Orbán Viktor egy nyilatkozatában meg is erősítette.

A költségvetés korai körvonalazásával két legyet lehetne ütni egy csapásra. Egyrészt demonstrálhatnák Brüsszel és Washington felé azt, hogy a kabinet hozzálátott a Széll Kálmán-terv 2.0 konkrét intézkedésekre való lebontásához, másrészt legalább részben elejét vehetnék a szokásos őszi parlamenti lobbizásnak a költségvetési pénzekért. Ugyanakkor a kormány eljátszhatná az IMF-fel is azt, amit Brüsszellel szemben már megtett: a hiteltárgyalásokon gyakorlatilag kész tények elé állíthatja a valutaalapot (Másodszor ugyanabba?, Figyelő, 2012/19. szám). Így elkerülhető lenne az, hogy a nemzetközi szervezet beleszóljon a magyar gazdaságpolitikába. Az IMF ritkán javasolt konkrét gazdaságpolitikai lépéseket, inkább az jellemző rá, hogy egy adott problémára szeretne megoldást látni. Márpedig ha a kormány előáll egy megfelelő kezdeményezéssel, akkor szűkülhet a nemzetközi szervezet követeléseinek a listája – fogalmazott az ügyre  rálátó egyik forrásunk.

A miniköltségvetés elfogadásával Brüsszel felé is szerezhet jó pontokat a kabinet. A Kohéziós Alapok befagyasztásáról június 22-én dönt az EU pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin. Az előjelek jók. Az Európai Bizottság múlt pénteken nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzésében a benyújtott konvergenciaprogram alapján már hitelesnek ítéli meg, hogy a GDP-arányos magyar hiány az idén és jövőre is 3 százalék alatt marad. Igaz, a magyar kormányzati prognózis 2013-ra még így is 0,7 százalékponttal kedvezőbb (–2,2 százalék), mint a bizottsági várakozás (–2,9), ám a kabinet konkrét költségvetési elképzeléseinek a demonstrálása is segítheti a kedvezőbb megítélést.

Simor András és Varga Mihály. Mögöttem az utódom? Fotó: MTI

PÉNZÜGYÉR? JEGYBANKELNÖK?
Elemzők szerint egyébként a Fellegi–Varga-csere is pozitív hír abból a szempontból, hogy a kormány komolyan neki akar állni az IMF-tárgyalásoknak. Mint ismert, Fellegi Tamást Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár váltja a hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszterként. A Citigroup helyzetértékelése szerint annak ellenére, hogy Varga a kormányfő belső köreihez tartozik, és várhatóan tartja is magát az eddigi kormányzati tárgyalási irányvonalhoz, ám mégiscsak egyfajta technokrata közgazdasági szemléletet képvisel a kabineten belül. Ráadásul pénzügyminiszterként a piaci elfogadottsága igen jó volt. Az IMF-tárgyalásokkal való megbízása arra utal, hogy a miniszterelnök immár nem kívánja taktikai megfontolások miatt húzni a megbeszéléseket – írja az elemzés. Lánczi Tamás, a Századvég Politikai Elemzések Központjának vezető elemzője szerint is azzal, hogy a kormányfő az egyik kipróbált bizalmi emberét nevezte ki, a tárgyalások fontosságát jelezte, így ez erősítheti a megbeszélések menetét.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a hiteltárgyalások menete és sikeressége eddig sem a kapcsolattartásért felelős személytől függött, hanem a kormány politikájától.

A tárgyalások megkezdésével Varga ismét kiléphet a nemzetközi gazdaságpolitika nagyszínpadára. Ha végre eljutunk oda, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor a megállapodás várhatóan nem vesz túl sok időt igénybe. Így a miniszter gyors és látványos sikert arathat. Az igazán nagy kérdés az, hogy mi lesz vele a hitelszerződés megkötése után. A Pénzügyminisztérium feltámasztásáról szóló hír régóta tartja magát. Lánczi szerint a piacok kedvező fogadtatásában az is szerepet játszhat, hogy Varga Mihályt sokan lehetséges pénzügyminiszterként tartják számon, ezért a vele való jó kapcsolat kiépítésében érdekeltek lehetnek a pénzügyi befektetők. Ezzel viszont más vélemények szerint a miniszterelnök a jobbkeze, Matolcsy György pozícióját gyengítené meg. Piaci elemzői körökben felvetődött híresztelések szerint elképzelhető forgatókönyv az is, hogy Varga Mihály a mandátumát 2013 márciusában kitöltő Simor Andrást követi a jegybankelnöki poszton. E szcenárió szerint az IMF-tárgyalások vezetése visszavinné Vargát a nemzetközi pénzügyi vérkeringésbe, ezzel javítaná a piaci elfogadottságát.

KEMÉNYEBB IDŐSZAK
Azt, hogy Lázár János kerül a Miniszterelnökség élére államtitkári rangban, egy fideszes forrásunk így értékelte: „Nyilvánvalóan nem pályája csúcsát jelenti az államtitkári szék, de ezzel közelebb kerül ahhoz, hogy egy miniszteri bársonyszék is az övé legyen.” Igaz ugyan, hogy a hírek szerint már a 2010-es kormányalakításkor s később is átvehette volna a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetését, de mivel az általa szabott feltételek nem teljesültek, végül ez elmaradt. Lázár Jánost a párton belül kitűnő technokratának tartják. Hibátlanul hajtja végre a Fidesz vezetésének akaratát, másfelől ezzel kezdetét veheti államigazgatási, állami vezetői karrierje. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor ragaszkodott ahhoz, hogy Lázár vezesse a Miniszterelnökséget, kifejezetten értékeli a kvalitásait. „Az, hogy maga mellett akarja tudni, jelzi, keményebb időszakra számít, mint ami mögötte van” – fogalmazott egy kormányközeli informátorunk. Juhász Attila azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy Lázárnak így az eddiginél korlátozottabb lehetősége lesz hátországa építésére és erősítésére a pártban s önkormányzati szinten. Igaz, a kormányzás minden területére rálátása lesz.

ERŐS KOORDINÁLÓ SZEREP
Nem hivatalos indoklásként arról lehetett olvasni, hogy a kormányfő tehermentesítése a cél, azaz a Lázár János vezette Miniszterelnökségnek erősebb koordináló szerepet kellene betöltenie. Lánczi Tamás szerint a kormányzati ciklus második felében felértékelődik a humántárca jelentősége, mert a választók életviszonyaira az ennél a minisztériumnál lévő szakterületek különösen nagy hatást gyakorolnak. „Szintén felértékelődik a kormányzati koordináció kérdése, amely nemcsak az azon belüli egyeztetést, hanem a párt, a frakció és a kormányzat akaratának összehangolását is jelenti” – magyarázta a személycseréket. A Századvég elemzője szerint azért is kerültek erős politikusok kulcspozíciókba, mert a választások felé közeledve az ellenzék egyre nagyobb nyomást helyez majd a kormányzatra. „Mivel a kormányzás nem egyszerűen szakpolitikai döntéshozatal, hanem az ahhoz szükséges párt- és társadalmi támogatottság megszerzésének a képessége is, ezért logikus a kormányfő személyi politikája” – értékeli Lánczi.

Ám a jelenlegi kormányzás rendkívül centralizált, átláthatatlan jellege aligha változik a jövőben. A Political Capital elemzője szerint maradnak a nagy, több területet integráló minisztériumok, amelyeknek egyébként eddig a kormányzás minősége szempontjából sok haszna nem látszott, annak transzparenciáját pedig egyértelműen csökkentette. A jövőre vonatkozóan növelheti a konfliktusokat az, hogy a kormány a kétharmados többségéből fakadóan úgy véli, nem kell egyeztetnie senkivel, erőből is tartósan érvényesítheti akaratát. „Ez az, ami tévedés, és ez fog visszaütni hosszabb távon” – húzta alá Juhász Attila.

Kapcsolódó cikkek