Az Apple a világ legértékesebb vállalata, és nincs kétség afelől, hogy ebben hatalmas szerepe volt az alapítónak, Steve Jobsnak. Azt azonban soha nem tudjuk meg, mi történt volna abban az esetben, ha Jobs 1985 és 1997 között is a vállalatot vezette volna. Annak idején ugyanis a saját maga által vezetett cég igazgatótanácsából távolították el, jórészt éppen azok, akiket ő maga hozott döntéshozó pozícióba. A víziók embere akkoriban kevésbé volt otthon a vezetési és jogi tudnivalók terén, így éveken keresztül lényegében száműzve volt az Apple-től. Akkoriban úgy nyilatkozott, úgy érzi magát, mint egy sorozatgyilkos édesanyja, aki még akkor is szereti saját gyermekét, ha látja, hogy az borzalmas dolgokat művel.

Barack Obama, Mark Zuckerberg, az Egyesült Államok, illetve a Facebook vezetője. Utóbbinak stabilabb a hatalma. Fotók: Reuters

A technológiai szektor, de lényegében a tőzsdén lévő és oda készülő cégek vezetői tanultak Jobs hibájából, és ma már sokkal felkészültebben vágnak neki a birodalomépítésnek. A május 18-tól már a tőzsdén jegyzett Facebook esetében Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgatóval egészen biztosan nem történik meg ugyanez, ő ugyanis 27 éves kora ellenére hihetetlen nagy mértékű hatalmat gyakorolhat a társaság döntései felett. Ráadásul hiába bővül a részvényesek száma több tíz-, akár százezer fővel is, ebben semmilyen változás nem következik be. Zuckerberg két eszköz által képes a döntéseket kézben tartani. Egyrészt a részvénystruktúra szétszedésével két külön sorozatra bontotta a részvényeket. Az első sorozat inkább a társaság alapítóit, kulcsfiguráit illeti meg, míg a második a külső, pénzügyi befektetőké és a nagyközönségé. Az előbbinek nagyobb szavazataránya van, a Facebook esetén (ami ott a B sorozatnak felel meg) ez részvényenként tízszerese az utóbbinak. <#zaras_figyelo#>

GOOGLE-PRECEDENS
Az ötlet persze nem új, de évtizedekkel ezelőtt nem voltak divatban a hasonló részvénystruktúrák, a befektetők nem szívesen vásároltak alacsonyabb rendű papírokat, sőt, egyes tőzsdék nem is szívesen vezették be ezeket a parkettre. Ugyanakkor volt egy olyan ágazat, ahol az irányítás megtartásának igényét nagyon is meg lehetett érteni. A médiacégek, újságbirodalmak vezetői és fő tulajdonosai éppen ezáltal őrizhették meg a szerkesztői függetlenségüket, hiszen egy ellenséges felvásárlás után az új tulajdonos befolyást gyakorolhatott volna a cikkek tartalmára. Így például a The New York Times esetén a döntések kézben tartása a mai napig így van. A világ leggazdagabb befektetője, Warren Buffett is a két részvényosztály alkalmazásával maradt Charlie Mungerrel együtt évtizedeken át a Berkshire Hathaway teljhatalmú vezetője.

Kivételek ugyan mindig akadnak, de más szektorokban a gátat a Google 2004-ben történt bevezetése jelentette. Ott a két alapító, Larry Page és Sergey Brin víziójának a továbbviteléhez volt szükség arra, hogy a technológiai lufi kipukkanásának túlélését követően a piac ne akarja kierőszakolni a cégből a rövid távú szemléletet. Az arányok a teljes piacon egyébként nem javulnak: az S&P 500 félezer komponenséből 38, a Russell 3000 esetén 271 vállalatnál van hasonló struktúra. Ugyanakkor kifejezetten a technológiai cégek közül azóta 27 választotta ezt a megoldást. Vannak olyan társaságok, amelyek erős szimbiózisban élnek a Facebookkal, és az ő megoldásukat másolva kerültek tőzsdére már azelőtt, hogy Zuckerbergék végleg döntöttek volna a kibocsátás időpontjáról. Ezek közé tartozik a Zynga, amelynek vezérigazgatója, Marc Pincus a törzsrészvényekhez képest hetvenszeres (!) szavazati erővel rendelkező részvényeket birtokol.

Zuckerbergnek van még egy fegyvere a kívülről a cég stratégiai döntéseibe beleszólni igyekvők, vagy akár saját tulajdonostársai ellen. A bővülés és tőkebevonás során előszeretettel egyezett meg az új részvényesekkel, hogy azok részesedése által is szavazati joga van. Ez egy nyilvános társaság esetén már elképzelhetetlen, de mivel a növekedés fő szakasza még ez elé esett, így Zuckerberg nyugodtan kártyázhatott a részvényekkel, további jogokat és persze a döntés valódi felelősségét magához vonva.

A LinkedIn közösségi oldal New York-i bevezetése. Megőrültek érte a brókerek.

Van, amikor a nagy alapítók és vezetők bonyolultabb, holdingstruktúrán keresztül betonozzák be a hatalmukat. A hatvanas években disszidált, majd az egyik legnagyobb opciós kereskedő és online befektetési szolgáltatást kínáló Interactive Brokerst alapító Péterffy Tamás is így járt el. A megoldás lényege az, hogy a vezérigazgató és néhány társa egy külön cégen keresztül a teljes csoport 88 százaléka felett rendelkezik ellenőrzéssel, és a tőzsdére csak azt a vállalatot vezette be, amelyik a maradék részesedést jelenti. Így hiába látjuk azt a tőzsdei adatokon, hogy a cég értéke 660 millió dollár, a valóságban ennek valószínűleg a nyolcszorosa az igaz. Érdekes megemlíteni, hogy ezzel Soros György után Péterffy a második leggazdagabb Magyarországról származó ember. Látható tehát, hogy a világon az alapítók különböző okokból és eltérő módszerek által érik el, hogy az újonnan bekerülő tulajdonosok ne vegyék ki a kezükből a vezetés lehetőségét. Azonban ez az új részvényesek számára sem jelenthet problémát, ha megbíznak a cég vezetésében, és a speciális helyzetről kellőképpen tájékoztatták őket, márpedig ezt a jogszabályok sikerrel érik el.



MINT BEFEKTETÉS
A Facebook tőzsdei bevezetését a szakemberek természetesen nemcsak az alapító befolyáskonzerválási technikája miatt hasonlítják össze az elődökével, hanem leginkább az értékeltségi szint megállapítása miatt. Vajon mi indokolhatja a magas értékeltséget, és reálisak-e a mögötte meghúzódó befektetői feltevések? Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint amikor először megjelentek a dokumentumok, óvatosan, de optimisták voltak az elemzők, sokan hittek abban, hogy igazolhatja a cég a magas értékeltségét (az adatokról lásd felsorolásunkat!). Az első negyedéves számok azonban már lassulást, profitcsökkenést mutattak. Ezt sokan láthatták aggasztónak a világban. Felvették például a kockázati tényezők közé a mobilhasználatot, hiszen ez ma még rizikó, mert e platformról nincs bevétele a cégnek. Igaz, a kockázat egyben lehetőség is, ha egyszer sikerül találni olyan modellt, ahol fizetés is történik.
Ami viszont új pozitívum, hogy a Facebook éppen saját alkalmazásboltot indít, a különböző minőségi applikációkat egyelőre ingyen lehet válogatni, de ez hamarosan fizetőssé válhat. Ha sikeres lesz a projekt, az diverzifikálja a bevételi forrásokat, ami ma döntően hirdetési bevétel, igaz, emellett van némi egyéb fizetési megoldás (például bizonyos játékokba lehet igazi pénzért virtuális játékszereket venni).

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a papírok várható kibocsátási árából kalkulált cégérték az idei várt nettó eredmény hetvenszeresének megfelelő piaci kapitalizációt tükröz, ez az árazás pedig ilyen méretű cégek esetén kiemelkedőnek számít. Ma már a felhasználók több időt töltenek a Facebookon, mint a nagy versenytárs, a Google oldalain, és a számuk is hasonló. Ugyanakkor a Google egy felhasználóra vetítve kilencszer akkora árbevételt s hétszer akkora adó és amortizáció előtti üzemi eredményt ér el, mint a Facebook. Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint sem árt az óvatosság. A Google-lal való párhuzamból kiderül, hogy amikor 2004 nyarán az online hirdetési piac dinamikusan fejlődő szereplője, a Google tőzsdére ment, a 85 dolláros bevezetési árral számolva a befektetők 23 milliárd dollárra taksálták a vállalat értékét, ez a tradicionális amerikai tőzsdei cégek, mint például a General Motors, a McDonald’s vagy az Alcoa akkori piaci értékével volt összemérhető. A Google tőzsdére lépését követő években a széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkezők száma évi 30 százalékos ütemben növekedett, a netes vásárlások értéke pedig évi 60 százalékkal bővült. Ennek nyomán a cég árbevétele jó pár évig folyamatosan duplázódott, eredménye pedig a 2003-as 100 millió dollárról 2011-re százszorosára, közel 10 milliárdra emelkedett. Ennek köszönhetően az előretekintő eredménnyel kalkulált kibocsátáskori 80-100-szoros P/E ráta 2012-re 15-szörösre mérséklődött, miközben a kezdeti befektetők hétszerezték befektetésüket. Ahhoz, hogy a Facebook-részvények a Google 2004-es értékeltségéhez hasonló szintről indulva jó befektetésnek bizonyuljanak, a társaságnak – legalább a vállalati profit szintjén – hasonló növekedési pályát kell befutnia.

De vajon reális lehet-e ez? Czachesz Gábor szerint a Facebook árbevételét döntően az oldalon megjelenő hirdetések generálják, az elemzések azt valószínűsítik, hogy az internetes hirdetési piac várhatóan évi 20 százalékos ütemben bővül az elkövetkező esztendőkben. Évi 20 százalékos növekedési lehetőség azonban nem elég jó a százszoros P/E hányadoshoz. Miben bízhatnak még a befektetők? Abban, hogy Mark Zuckerberg az egész globális hirdetési piacot megváltoztatja. Ennek méretét évi 500 milliárd dollárra becsülik, ebből a tévés hirdetések 170 milliárd, míg a rádiósok további 30 milliárd dollárt tesznek ki. A széles sávú internet gyors terjedésével mind a tévé-, mind a rádióműsorok könnyen elérhetővé váltak a neten, a videomegosztók népszerűsége pedig azt mutatja, hogy a mozgóképes tartalmak fogyasztásának szokásai is változnak.

JEGYZÉS
A KBC Securities szerint a magyar magánszemélyek jogi akadályok miatt nagy valószínűséggel nem vehetnek részt a Facebook-részvények jegyzésében. A legfontosabb ok az, hogy a jelenleg ismert kibocsátási tájékoztató egyértelműen kiköti: a tömeges nyilvános jegyzési lehetőség az EGT tagállamaiban – így Magyarországon – csak az úgynevezett minősített befektetőnek tekinthető ügyfelekre vonatkozik. Minősített befektető lehet például egy befektetési szolgáltató, de a magánszemélyek jellemzően nem minősülnek ilyennek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tőzsdei kereskedés elindulása után ne vehetne Magyarországról is akárki Facebook-részvényeket, de a jegyzésben közvetlenül valószínűleg nem szabad vásárolni. A részvénypályát illetően az első napok, hetek kereskedése jelentős kilengéseket hozhat, hasonlóan más korábbi kibocsátásokhoz; ez akár kiemelkedő profitlehetőséget is jelenthet, de mindenképpen magas kockázat mellett. Különösen nagy körültekintés és szigorú kockázatkezelés ajánlott az első napok kereskedésében.

Kapcsolódó cikkek