– Bár impozáns 2011-es eredményeket ért el a Bosch-csoport Magyarországon, Hatvanból mégis Romániába telepíti autóipari gyártásának egy kisebb részét. Mi van a döntés hátterében?

– Az alapítónk, Robert Bosch egyik első külföldi befektetése Magyarországon volt, méghozzá 114 évvel ezelőtt. Magyarország azóta is a Bosch-csoport egyik legfontosabb központja. Itt mintegy 8000 fő dolgozik, 11 különböző Bosch-cégben, Romániában pedig az ottani bővítés után is csak 1500 főre emelkedik a létszám a három telephelyen. Ezzel a hatvani gyártási kapacitás nem csökken, éppen ellenkezőleg, gyorsabban és nagyobb volumenben folyhat a termelés.

Javier Gonzalez Pareja a budapesti székház modelljével. Bővül a mérnöklétszám. Fotó: Kőhalmi Péter

– Mégis, milyen gyártási tevékenységeket telepítenek át tőlünk?

– Hatvanból Kolozsvárra telepítjük a kevésbé összetett autóipari vezérlőegységek gyártását és az ehhez szükséges berendezéseket. Hatvanban van a világ legnagyobb Bosch autóipari alkatrészgyára, amelyben 3000-en dolgoznak. A négy üzemegységnek annyira komplex feladatokat kellett megoldania, olyan sok partnernek dolgozik, hogy szükséges lépés volt az egyszerűsítés, a kisebb volumenű, kevéssé összetett alkatrészek gyártásának áthelyezése, hogy az még hatékonyabb és rugalmasabb legyen.

– Miben erős Magyarország a Bosch szempontjából?<#zaras_figyelo#>

– A hét éve alapított Budapesti Fejlesztési Központunkban tavaly novemberben 600 mérnök dolgozott, ma már 700-an vannak, az év végére pedig az a cél, hogy 800-ra bővüljön ez a létszám. A magyar kollégák révén eddig 64 szabadalmi oltalmat jelentett be a Bosch. E mellett és az említett kulcsfontosságú hatvani autóipari gyártóbázis mellett a két miskolci gyárat emelném ki. Az egyik a zöld (vagyis az otthoni barkácsoláshoz ajánlott – a szerk.) termékvonalhoz tartozó kéziszerszámokat gyártja. A Németországban eladott kéziszerszámok háromnegyede Bosch gyártmányú, ezeknek mintegy 80 százaléka a miskolci üzemben készül.
– Mégis, konkrétan milyen fejlesztések köthetők ehhez a nagy budapesti mérnökcsapathoz? Úgy tudom, döntően egyszerűbb szoftverfejlesztés folyik itt. Így van?

– Nem egészen, számos termékfejlesztés is folyik itt. A magyar oktatás, a mérnökképzési rendszer színvonalas, a Bosch-csoport számára nagyon fontos az ebben való aktív részvétel. Az előbbit testközelből is érzem, hiszen amióta a gyermekeim itt tanulnak, sokkal többet kell segítenem nekik.

– Kérem, mondjon néhány konkrét példát a magyarországi innovációkra!

– Részben itt fejlesztjük az autók automata, sofőr nélküli parkolási rendszerét, a ParkPilotot. Itt készül számos szenzor, például a mobiltelefonokban is megtalálható gyorsulásmérők, giroszenzorok, valamint a Bosch Start Stop rendszereket is Budapesten fejlesztették, sőt, azokat Miskolcon gyártják. De Miskolcon további száz mérnökünk dolgozik, ők a kéziszerszámok továbbfejlesztésével foglalkoznak.

– A másik, másfél éve átadott miskolci gyárukban elektromos kerékpárokhoz gyártanak komplett motorokat. Egy Bosch-motorral szerelt kerékpárt azonban 2000 euró alatt nem nagyon kapni. Eszerint nem a kínai, olcsó elektromos kerékpárokkal akarnak versenyezni?

– Az alapítónk híres mondása szerint „inkább pénzt veszítsek, mint bizalmat”. Az e-bike termékünk, amely Miskolcon és részben Hatvanban készül, szintén sok elemében magyarországi fejlesztés. De nemcsak egy egyszerű motor, hanem egy nagy teljesítményű akkuval ellátott, intelligens elektronika vezérelte rásegítő motor. Ez érzékeli a pedálozás intenzitását: ha az utas jó erőben van, akkor a többletenergiát az akkuk töltésére használja, ha pedig fáradt, aki teker, akkor is éppen az adott helyzetnek megfelelően segíti a haladást. Negyven különböző bicikligyártónak szállítunk, de tény, hogy a legfontosabb piacunk Kína, ahol 25 millió e-bike rendszert adtunk el. A kerékpárok ára egyébként elsősorban az alaptípustól függ, nem a meghajtástól.

– Ha nem is az ottani biciklipiacon, de Európa pozíciói azért erősek Kínában, különösen az önökhöz hasonló nagy gyártókéi. Háttérbe szorulhat mondjuk Magyarország Kína miatt?

– A Bosch 51 milliárd eurós forgalmából több mint 4-gyel részesedik Kína. Korábban már összevetettük Romániát és Magyarországot, most nézzük Kínát. Ott 1,3 milliárd főre jut 30 ezer Bosch-alkalmazott, míg Magyarországon 10 millió főre 8000, ez 35-szöröse a kínai adatnak. Emellett fontos vállalati irányelvünk, hogy amit lehet, azt a gyárak legfeljebb 500 kilométeres körzetéből igyekszünk megoldani.

– Eszerint a kecskeméti Daimler-gyár vagy a kibővült győri Audi pluszmegrendeléseket hoz majd a Boschnak? Egyes hírek szerint Magyarországról származhatnak majd a Daimler elektromos autójába szánt motorok, vezérlések. Helyesek az információim?

– Annyiban mindenképp, hogy 2010 végén a Bosch közös céget alapított a Daimlerrel, amelynek célja az elektromos autók tökéletesítése. Közvetlen kapcsolat inkább az anyacégek közt várható, a magyar leányok részéről kevésbé. Bár furcsán hangzik, a győri vagy a kecskeméti gyárnak is kifizetődőbb sokszor, ha európai központokból osztja szét az alkatrészeket.

– És mi a helyzet a zöldfejlesztésekkel? A háztartás-energetikai részlegben melyek a kutatások fő irányai?

– Például a napelemek hatékonyságát 2019-ig annyira tudjuk javítani, hogy állami támogatások nélkül is versenyképes lehet a beszerzésük. De a hőszivattyúk iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen a 100 méter mélyen lévő, állandó 21-22 fok télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre kiváló. Kanadában és Németországban részben a mi készülékeinkkel már épültek olyan házak, amelyek több energiát juttatnak vissza a hálózatba, mint amennyit felhasználnak.

Kapcsolódó cikkek