Március végéig pár hét leforgása alatt 16, a Balatonhoz köthető cég került felszámolás alá. Önmagában ez még nem is lenne kirívó manapság, csakhogy mindegyik egykor az SCD csoporthoz tartozott, és szinte mindegyik a grandiózusnak indult Balatoni fejlesztési program 26 projektcége közül került ki. A 104 milliárd forintos, 22 helyszínre kiterjedő programot a tó körüli nagy kempingek 2005-ös felvásárlása után, 2007 januárjában hirdette meg az akkor Jászai Gellért birtokolta SCD csoport (Partfinanszírozás, Figyelő, 2007/3. szám).

Fotó: Bánkuti András

FELADOTT TERVEK
Ennek azonban 55 milliárdosra (és 9 projektesre) karcsúsított tavalyelőtti változatába sem kezdtek már bele, mert sem a bankok, sem az állam nem szállt be a tóparti projektbe. Bár az előkészítésbe sok munkát öltek bele, végül a válság miatt jelentősen meggyengült SCD feladta balatoni terveit, eladta a 2005-ben megvett kempingeket, illetve a fejlesztési projektcégeket a Nagy Gábor vezette Turisztika Hungária Kft.-nek (Búcsú a Balatontól, Figyelő, 2011/32. szám).

A felszámolási eljárások most minden korábbinál egyértelműbben üzennek a piacnak: itt jó pár évig még nem várható olyan jelentős turisztikai fejlesztés, amely összehangoltan növelhetné a tó vonzerejét. A történet igazán rejtélyes szála, hogy miért, kinek a megbízásából és mennyiért vásárolta meg a pécsi vállalkozó, Nagy Gábor friss cége a balatoni kempingeket (egykori Siotour, Zalatour és Balatontourist) s a kapcsolódó projekteket. Különösen, hogy azokat mintegy 15 milliárdos fejlesztési kötelezettséggel vette át, mivel még az SCD a privatizációs szerződésben vállalta a kempingek fejlesztését. Ezek várható elmaradásával 2,25 milliárdos kötbért érvényesíthet a Veszprém Megyei Önkormányzat.<#zaras_figyelo#>

De nemcsak ez terheli a kempingeket most tulajdonló Turisztika Hungária Kft.-t, hanem az a friss per is, amelyet a magyar állam indított, szintén a vállalt fejlesztések elmaradása miatt. Az állam további 2,5 milliárd forintot és kamatait követeli az immár a Turisztika Hungária (TH) Kft.-hez tartozó csoporttól.

Értesüléseink szerint a teljes balatoni SCD-portfólió tavaly júliusi megvétele – vagy inkább jelképes összegért történt átvétele – mögött Varga Jenő, a felszámolással foglalkozó Vectigalis Zrt. egykori ügyvezető-tulajdonosa állhat. A számos projektcég felszámolása pedig a balatoni holding 58,5 millió eurós hiteleinek visszafizetési problémáival függhet össze. A Varga Jenővel való korábbi üzleti kapcsolatot Nagy Gábor elismerte lapunknak, de Varga szerepét az ügyben határozottan cáfolta.

IDEI REMÉNYEK
Az újabb fejlesztések elmaradása persze érthető, hiszen a tó körül a külföldi szállóvendégek száma nem nő, a hazai fizetőképesség pedig csapnivaló. Igaz, az idei nyitány reményt keltő. Mint azt Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója mondja, nagyon biztatóan indul a szezon, amely reményei szerint érezhetően jobb lesz, mint a tavalyi. „A nehéz gazdasági helyzet miatt jóval kevesebb magyar megy külföldre, a korábbiaknál is többen maradnak itthon, és ez jót tesz a balatoni szezonnak” – mondja a Danubius első embere. Deák Imre ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy egyre inkább eltűnik a minőségi turizmus. A Malév kiesésével jóval kevesebb a skandináv, az ázsiai és az amerikai turista is, de ami igazán aggasztó, az az üzleti turizmus visszaesése. Igaz, a városlátogatók, üzleti turisták igen ritkán ugranak le a Balatonra. Ehhez kiugróan érdekes, külföldi tömegeket is vonzó programokra lenne szükség, olyanokra, mint például egy különleges élménypark vagy a válság előtt Sávolyra tervezett MotoGP-futam.

Más aggályokat fogalmaz meg Indra Dániel, a KPMG Tanácsadó Kft. menedzsere: úgy véli, hogy az üdülési csekk kivezetése, a Széchenyi-pihenőkártyával történő helyettesítése mintegy fél évre visszavetette a belföldi turizmust. Az első három hónap utalványforgalma időarányosan mintegy 60 százaléka volt a 2011-esnek, holott a vidéki szállók ebből termelik ki lakossági bevételeik legnagyobb részét. A szezonkezdésre ugyan csökken, de nem szűnik meg teljesen a SZÉP kártyák elfogadása körüli bizonytalanság, ráadásul egyre kevesebben és kisebb összegben kapnak béren kívüli juttatást, és ez erősen kihathat a tömeges balatoni üdülésekre ezen a nyáron (Akik életben maradtak, Figyelő, 2012/19. szám).

A stagnáló átlagos adatok mögött azonban szép sikerek is meghúzódnak. A KPMG szakértője Balatonfüredet emeli ki, ahol megfelelő koncepcióval jelentős sikereket lehetett elérni. Ezt megerősíti Deák Imre is, hiszen füredi szállodájuk foglaltsága messze a vidéki átlagot meghaladó. Füred népszerűségét emellett az ingatlanvásárlók élénkülő aktivitása is mutatja.

Ugyanakkor a Fonyódi Bíróság minap hozott ítéletet, amely szerint este 9 óra után nem szólhat hangos zene a siófoki Coke Clubban (korábban Coca Cola Beach House). A Coca-Cola Magyarország pedig úgy döntött, végleg bezárja a 15 éve működő, fogalommá vált intézményt. Ezzel pár helyi nyaralótulajdonos boldogabb lesz ugyan, de évi 150 ezer vendégtől eshet el a tóparti város. Kérdés, hogy a bulizós város képét levetni igyekvő Siófok megtalálja-e a helyét, mert ma inkább Balatonfüred áll nyerésre a tópart fővárosa címért folyó versenyben.

A szezon szempontjából persze nemcsak a nagyvárosi, hanem más rendezvények is kulcsszerepet játszanak. A formálódó turisztikai törvény azonban nem old meg két alapvető problémát. Egyrészt – önkormányzati lobbiérdekek miatt – továbbra is három külön régióhoz tartozik a tó három megyével érintkező partja, másrészt pedig alig kapnak támogatást a turisztikai szervezetek.

HIÁNYZÓ MARKETING
Az új szabályozással életre hívott, illetve egységesülő turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetrendszer a teljes költségeinek mindössze 5 százalékában kap állami térítést. A szállodaszövetség most 10 százalékért lobbizik, hiszen villámgyorsan megtérülne a marketingre, eseményekre fordított forrás. Ám amikor Budapest marketingkeretét is a korábbi tizedére, 43 millió forintra vágták le, aligha várható, hogy a Balaton reklámozására állami milliárdok jutnak a következő években. A devizahiteleket, az adó- és bérterheket nyögő, valamint a válság árleszorító és keresletcsökkentő hatását túlélni próbáló szállodások és más szolgáltatók így jobbára csak a sok napsütésben bízhatnak.

Kapcsolódó cikkek