Megszűnt Vida Ágnes állása, míg gyesen volt. Nyilvánvalónak tűnt, hogy a kismamát csak a korábbinál kevésbé vonzó pozíció várná vissza, a pénzügyi cég IT osztálya helyett. Ezért úgy döntött, eredeti gyermekpszichológus szakmájához visszanyúlva – előbb egy blog, majd saját cég keretében – internetes tanácsadással próbálkozik 0–4 éves korú gyerekekkel bajlódó szülőknek. „Nagyon jó időszak a gyes/gyed, mert van rá egy-két év, hogy az ember felmérje, tud-e majd élni az adott területből” – hangoztatja az immár három honlapot működtető Vida Ágnes.

RÉTEGIGÉNYEK. A webes, marketinges folyamatos önképzés során Vida azt tapasztalta, hogy több kisgyerekes sorstársa érdeklődne online vállalkozás indítása iránt, azonban kevés fejlesztő anyag szolgálja kifejezetten e réteg igényeit. Az egyik a család mellett kivitelezhetetlen, több napos távollétet igényelt, a másik a laikusok számára érthetetlen szakkifejezésektől hemzsegett, a harmadikat túl elméletinek találta. Így végül létrehozott egy kifejezetten vállalkozni kívánó kismamáknak szóló tanácsadó portált is, Gazdagmami.hu néven. Mára csaknem másfél száz „hallgatónak” adta át a tapasztalatait a megvásárolható tananyagokon keresztül.

Matheidesz Dóra. A B.Boom kismamaruha-üzlet tulajdonosa nem bánta meg, hogy első gyermeke születése után feladta követségi állását. Fotók: Lakos Gábor

Egy későbbi kutatásából Vida Ágnes azt is kiderítette, hogy a kismamák csaknem fele nem szívesen térne vissza a gyest követően eredeti munkahelyére. Sokszor azonban a kényszer is hajtja a vállalkozói létforma felé az újdonsült szülőket. „A kismamák az egyik leginkább diszkriminált csoport a munkaerőpiacon” – állítja Laczkó Zsuzsanna, a Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány igazgatóhelyettese. Uniós összehasonlításban nálunk az egyik legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága. A 12 éven aluli csemetét nevelő anyák alig fele, 3 vagy több gyermek mellett pedig a 25–49 éves nők közül csak körülbelül minden nyolcadik dolgozik. A kedvezőtlen hazai helyzet szorosan összefügg a részmunkaidős alkalmazás és a távmunka gyér elterjedtségével.

Leginkább a hátrányos megkülönböztetésből fakad, hogy az európai statisztikákban előkelő helyen szerepel a hazai női népesség 8 százalékos vállalkozó kedve. A 2007-es Global Entrepreneurship on Women felmérés adatai szerint Európában a női cégalapítási hajlandóság Horvátország és Lettország után Magyarországon fakad a leginkább kényszerhelyzetből, kínálkozó lehetőség helyett. A vállalkozási alternatíva gyakran bújtatott foglalkoztatást vagy sovány pénzügyi sikerrel kecsegtető, átverés-gyanús multilevel marketinges (MLM) hálózatépítést takar. „Az MLM-et vagy a telefonos marketinget a környezetemben is sok kismama kipróbálta, többségük azonban a keserű tapasztalatokból okulva egy hónap után abbahagyta” – teszi hozzá Vida Ágnes. Friss tanulmányában a Seed mégis a vállalkozóvá válást ajánlja kiútként a kismamák számára. „A saját cég létrehozását a nők az önmegvalósítás eszközének tartják, miközben sokkal felelősebbé válnak a saját életükért” – ismerteti felmérési eredményeiket Laczkó Zsuzsanna. Kutatásaik azt is bizonyítják, hogy a vállalkozó nők 70 százaléka nem térne vissza a biztos alkalmazotti létbe, mert megszerette ezt a független életformát.

A törvény a gyed mellett nem teszi lehetővé a munkavégzést; a gyes mellett igen, ám a női vállalkozók semmiféle, kifejezetten nekik szánt kedvezményre nem tarthatnak számot. Ugyanakkor alkalmazottként többféle támogatást élvezhetnek a kismamák, habár tájékozottság hiányában a cégek ezeket sem használják ki kellőképpen. Laczkó Zsuzsanna azt hiányolja, hogy – leginkább az adóelkerülés megelőzésére hivatkozva – ez a réteg sem vehet igénybe félállású vállalkozói státust (a Seed jogi könnyítésekre tett javaslatait lásd külön). Holott több olyan esettel is találkozott, ahol erre lett volna szükség. Egy kisgyerekes asszony például látványpékséget üzemeltetett volna félállásban, egy társával közösen, egy nyelvtanár pedig csak néhány diákot vállalt volna kisgyermeke mellett, mégis teljes állás után kellett járulékot fizetniük. Az alultőkésített női vállalkozásokat ráadásul többnyire egyedül, „mezítlábas jogi formákban” – egyéni vállalkozóként vagy betéti társaságban – működtetik.
Így a saját ötletből kiinduló vállalkozás nyereséges működtetése többnyire legalább annyi munkával jár, mint egy főállás. „Masszaként folyik össze egy-egy nap, mivel 24 órán keresztül vállalkozó és anya vagyok egyszerre. De hát a cég mégiscsak a második gyermekem” – fejtegeti Matheidesz Dóra, a B.Boom kismamaruha-üzlet tulajdonosa. Nem bánta meg, hogy követségi állását első gyermeke születését követően 2008-ban feladta az inspirálóbb önállósodás jegyében. Ám amióta nemrég megint bővült a család, s egy újabb bolt nyitását is fontolgatja, egyre nehezebb megszerveznie a napját. Ezért átmenetileg egy üzletvezetőt vett fel.

Ugrai-Nagy Tünde. Miután látta, hogy a magánintézmények nem az iskolai felkészítésre koncentrálnak, átvette a Kerekerdő Óvoda vezetését.

GONDOK TÖBB FRONTON. A korábbi szakma feladásához az anyaság során megtapasztalt nehézségek sokaknak adnak ihletet. Ám miközben a profilváltás során 180 fokos szakmai fordulatot vesznek, a vállalkozás fenntartásával járó ismereteket is el kell sajátítaniuk. Ugrai-Nagy Tünde, a Kerekerdő Óvoda vezetője ovit keresett a kislányának, amikor azzal szembesült, hogy a magánintézmények a számos különprogram ellenére nem igazán az iskolai felkészítésre helyezik a hangsúlyt. Ekkor talált rá egy megüresedő privát létesítményre. Egy hirtelen ötlettől vezérelve 2008 júliusában – mindenféle tapasztalat nélkül, két hónappal a szeptemberi nyitás előtt – átvette a hely vezetését. Hiába jutott egy kulcsrakész szervezethez, több fronton is jogi és adminisztratív nehézségekkel kellett szembesülnie. Gasztrobloggerként szenvedélyesen ragaszkodott hozzá, hogy saját, egészséges étkezésre alapuló főzőkonyhát alakítson ki az ebéd beszállíttatása helyett. Végül nem kis beruházással a nagyüzemi menzák mintájára kell átalakítania az intézmény mini konyháját.

Boldog Szilvia, a Mediterránia Kft. tulajdonosa egy amerikai multinacionális cég sok utazással járó közép-európai marketingkommunikációs igazgatói posztjától vált meg lánya születését követően. A kihívás és a kevesebb munka reményében először ingatlanfejlesztői vállalkozást alapított, majd második gyermekével a karján webfejlesztést tanult. Ezt kamatoztatta, amikor a Fürdőszobatitkok címet viselő lakberendezési blogján annyian kértek tőle tanácsot, hogy az online szaniterkereskedelembe is belevágott. Számára az a legnagyobb gond, hogy a korábbi csapatmunka helyett a világtól kissé elvágva kell megoldást találnia az összetett jogi és adóügyi problémákra. „Ugyanakkor lényegesen kevesebbet dolgozom, mint korábban, hiszen alkalmazottként sem nyolc órát töltenék el munkával, főként a hosszú értekezleteket és a közlekedést is figyelembe véve.” Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi hónapokban két felkínált állást is elutasított a vállalkozása és a család kedvéért.

Kapcsolódó cikkek