Vadonatúj színt hozott a városházi cégeket átszövő korrupciós botránysorozatba a Főkert-ügy. E cégcsoport egy éve eltávolított vezetője, Kocsis László azt állította a Hír TV Célpont című adásában, hogy Hagyó Miklós MSZP-s volt főpolgármester-helyettes, illetve Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester nagyhatalmú háttérembere a kertészeti cég életképes részeire és nagy értékű ingatlanjaira is rá szerette volna tenni a kezét. Ezért ő úgy irányított, hogy az értékeket ne lehessen elkótyavetyélni. A csoport egyben maradt, igaz, Kocsis már nincs az élén. Hogy a Főkert-mentő tranzakció-sorozat mindvégig szabályos volt-e, azt június 7-e óta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya vizsgálja. Hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást, amelynek tárgya – a BRFK tájékoztatása szerint – a Főkert Nonprofit Zrt., továbbá az annak tulajdonában álló gazdasági társaságok tevékenysége. Azt is megnézik, előnyösek voltak-e a fővárosnak a holding egyes ingatlanértékesítései.

Kocsis László Főkert-vezér Hagyó Miklóssal 2008-ban. Nem hódolt be a főpolgármester-helyettesnek. Fotó: MTI

Kocsis Lászlót és az ügy több szereplőjét megkerestük, de a folyamatban levő nyomozásra hivatkozva egyikük sem akarta a nevét adni egy nyilatkozathoz. A történtek felgöngyölítésénél azért sok háttérbeszélgetés segítette a munkánkat. Informátoraink szerint Hagyó és Mesterházy szerette volna megkaparintani a csoport egyes ingatlanjait (a cégnek remek helyeken találhatóak fővárosi üzlethelységei, s van ingatlanja a Dunakanyarban és a Gellérthegyen is). Egy, a takarítási szegmensben is érdekelt üzleti kör szerette volna kiterjeszteni tevékenységét a közterületek, parkok takarítása és fenntartása irányába, számukra is vonzó volt az egyik leányvállalat. A vezérigazgató tévényilatkozata szerint a Főkerttől havonta egy „ötöst” – értsd: 5 millió forintot – kértek, nyilván közvetve a vezetői pozíció megtartása, illetve megújítása fejében, aminek ő ellenállt (lásd a keretes írást a 34. oldalon). Végül 2009 májusában, a Főkertnél, illetve jogelődjénél eltöltött 23 év (ebből 19 év cégvezetés) után eltávolították a három szakirányú diplomával rendelkező vezért.

HOLDINGÜGYEK. Forrásaink szerint két terület lehet érdekes a nyomozóknak: szabályosan kerültek-e többségbe magánemberek az egyik leányvállalatban, illetve szabályosak voltak-e egy másik leánycég ingatlaneladásai. Az 1992-től 2009-ig első emberként dolgozó Kocsis László alaposan átalakította az egykori Főkert Zrt.-t, 1996-ban a fővárosi képviselőtestület egyetértésével kialakított egy holdingközpontot, és a tevékenységeket leányvállalatokba szervezte. Úgy gondolta, érdemes szétválasztani a fővárosnak végzett non-profit tevékenységet a profitorientált területektől, így az egyéb parkrendezéstől, a virágértékesítéstől, a faiskolától. A leányvállalatok közül a legnagyobb a Főkert Parkfenntartó Kft. lett, amely alapvetően cégek, intézmények, kerületi és vidéki önkormányzatok számára vállalt parkgondozást, de – árbevétele 3–7 százalékának erejéig – a holdingnak is dolgozott. Nyaranta segítette ki (közbeszerzési eljárást követően) az anyacéget, amelynek saját munkaerő-állománya ilyenkor nem elegendő a parkok fűnyírásához és takarításához.

Szarka Attila, a Főkert Parkfenntartó vezetője 2006-ban jelezte, hogy likviditási gondjaik vannak, s tőkeemelést kezdeményezett. A 19 millió forintos tőkeemelésből végül a holding csak 1 milliót vállalt, Szarka azonban részben a cég munkavállalóitól, részben a Kocsis Lászlótól kapott kölcsönből tőkét emelt, és többségbe került a cégben. Maga Kocsis ebben a tőkeemelésben nem vett részt (a vállalat már öt éve nem fizetett osztalékot), ezért az ő korábbi 25 százalékos részesedése 14 százalékra hígult, míg a holding – és így a főváros – 34 százalékkal kisebbségbe került. A főkertesek szerint ez is lényeges tulajdon, mert a társaság legfontosabb döntései legalább kétharmados szavazati arányhoz vannak kötve, vagyis az egyharmad feletti tulajdonnal bele lehet szólni a cég stratégiai irányításába. A Fővárosi Önkormányzat két évvel a tőkeemelés után, 2008-ban „ébredt fel”, de nem tudta elérni az eredeti helyzet visszaállítását. Több verzió is felmerült – az önkormányzat emeljen tőkét, vegyen részvényeket Szarkától, vagy szálljon ki teljesen –, de nem született egyezség.

További részletek a friss Figyelő hetilapban.

<#zaras_figyelo#>Szintén tulajdonosi harc zajlott egy másik leányvállalat, az évi 70–80 millió forint nyereséget termelő Virágértékesítő (Virágért) Zrt. birtoklásáért. Az ország legnagyobb virágbolt-hálózatával és 49 ingatlannal bíró cégében Kocsis László felügyelőbizottsági tag és 5,2 százalékos tulajdonos volt. A kicsinek tűnő tulajdonrész valójában nagyon lényeges, mert a cégben 95 százalékos egységben lehet bizonyos döntéseket meghozni, illetve a tulajdonosoknak elővásárlási joguk van egymás részesedésére.

Vihar után a Margitszigeten. Mennyi kárt okozhattak a tulajdonosi harcok? Fotók: Lakos Gábor

A Virágért ingatlanhasznosítással is foglalkozik, üzleteket ad-vesz, illetve bérbe ad. Még 2001-ben az egyik ingatlan Kocsis László cégéhez került, 2007-ben pedig másik kettő, ha névleg nem is, de gyaníthatóan Kocsisnál, vagy legalábbis egy hozzá kapcsolódó cégnél landolt. Kocsis László szerint ez csak akkor aggályos, ha a vételár nem volt piaci. Márpedig a tranzakciók árát az Igazságügyi Szakértői Intézettől megrendelt vélemény is alátámasztja.

Melyek az érintett egykori Virágért-üzletek? Az I. kerületi Mészáros utca 4. szám alatti 44 négyzetméteres félszuterén ma a Vinum Essum Kft. székhelye. A bor-, sajt- és csokoládékereskedelmet folytató, illetve a Városháza parkban évek óta borfesztivált szervező cégnek Kocsis László a 100 százalékos tulajdonosa. Nem ennyire transzparens az az ügylet, amelyben 2007-ben három üzlethelyiséget is eladott a Virágért. Közülük kettő (a Pozsonyi út – Katona József utca sarkán ma is virágboltként üzemelő, illetve a Teréz körút 35. szám alatt lévő) értékesítésében a volt vezér is közreműködött. A vevő a frissen alapított Pont-Egy Ingatlanhasznosító Kft. volt, amely a mai napig birtokolja, és bérbe adja a két pesti boltot. Kocsis szerint a Főkertnek nem volt érdeke, hogy másnak értékesítsék a Virágértet, amely komoly osztalékkal támogatja az anyacég közhasznú feladatának ellátását. Az említett tranzakció tehát a védelem része volt.

Ennek hátterét az ügy ismerői úgy magyarázták a Figyelőnek, hogy 2007 elején a főváros felől érezni lehetett a nyomást: a politikusok el akarják adni a Virágértet. Ekkor annak több magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy kiszáll. Kocsisék meg akarták akadályozni, hogy Hagyóék bekerüljenek a cégbe, ezért azt találták ki, hogy a tulajdonosok ne dobják piacra a részesedésüket, hanem a Virágért maga vegye meg a mintegy százmillió forintnyi tulajdont. Mindez védhető volt, mert ezzel a meglevő tulajdonosok, így a Főkert részesedése nő (75 százalékról 84 százalékra), a Virágért pedig a meglevő cash-flow-ból, hitelből és pár ingatlan eladásából elő tudja teremteni a pénzt. Ezért kellett három – a Virágért portfóliójában kevésbé fontos, összesen 30 millió forint körüli értékű – ingatlant sebtében értékesíteni. Ebből kettőt annak a Pont-Egy társaságnak adtak el, amelyben semmilyen módon nem kerül elő a vezérigazgató neve, Kocsis László nem is vállalja, forrásaink mégis egybehangzóan úgy vélik, hogy a cég nem független tőle (a vállalkozás történetét lásd külön).

TETTES, VAGY ÁLDOZAT? Forrásaink szerint a Főkert kálváriája nem a fenti cégügyeknek, hanem annak tudható be, hogy Kocsis László nem hódolt be Hagyóéknak, márpedig ilyen vezetőnek nem lehetett maradása a nagy fővárosi korrupciós rendszerben. E vélemény szerint a rendőrségi nyomozás üdvözlendő, és végre lesz egy budapesti cég, ahol nem találnak semmit. A Főkertnek ugyanis egyetlen forintja sem ment „kommunikációs tanácsadásra” vagy más hasonló kamucélra. Miközben például a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. 750 millió forintot költött pr-ra, a Főkert évi 1,3 milliárd forint „alamizsnából” igyekezett gondozni 6 millió négyzetméternyi közterületet (játszótereket, a Gellérthegyet, a Margitszigetet). Forrásaink szerint ezért is volt zseniális lépés, hogy 2007-ben átalakították a céget kiemelten közhasznú non-profit társasággá, hiszen így az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet, vagyis nehezebb lenyúlni a főváros kertészetét. Ráadásul ezzel évi 150 millió forint adó befizetését spórolták meg Budapestnek. E gondolatmenet szerint a folyamatosan fenyegetett és zsarolt Kocsis egyetlen bűne az volt, hogy ellenállt a baloldali korrupciós nyomásnak. Mindezek tisztázását segítheti a jelenleg zajló nyomozás.

Kapcsolódó cikkek