A versenyfelügyelet akkor működik jól, ha a hatóság képes hitelesen fenyegetni a piaci szereplőket, hogy amennyiben jogsértést követnek el, azért nagy valószínűséggel felelniük kell – értelmezi feladatát Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának elnöke. Márpedig elrettentő bírságokban eddig sem volt hiány. Közel egy évtizeddel ezelőtt, 2004-ben például 7 milliárddal sújtották az autópálya-kartellt, 2006-ban 6,8 milliárd forinttal a gépjármű-felelősségbiztosítási szövetkezést. A vasútépítői összejátszást pedig 7,2 milliárddal büntették 2010-ben, jóllehet akkor már nem is élt az iránymutatás.<#zaras_figyelo#>

Fotó: MTI

2007–08-tól a megtámadott ügyekben a kirótt összegek csökkentése miatt sorra kapta a kritikákat a versenytanácsi praxis a döntéseket felülvizsgáló bíróságoktól. A Fővárosi Ítélőtábla többször, éllel figyelmeztetett arra, hogy a közgazdasági alapokon nyugvó, matematikai bírságszámítási módszer nem alkalmazható, mígnem 2009 tavaszán a hivatal a közlemény visszavonására és újragondolására kényszerült. Ezen a munkán lendített tavaly a gázszigetelésű kapcsolóberendezések piacát érintő kartellügyben hozott legfelsőbb bírósági határozat. Leszögezte: a GVH-t köti a saját bírságközleménye, és ha a hivatal annak alkalmazásával bírságolt, akkor a bíróság is kizárólag annak keretei között vizsgálhatja felül a versenyhatósági döntést. Így a bírság összegszerűségére vonatkozó indoklás okszerű levezetését veheti csupán górcső alá a bíróság, azt saját szempontjaival nem helyettesítheti.

Az új bírságközlemény tehát továbbra is matematikai módszereket alkalmaz, ám tekintetbe veszi az eddigi bírósági álláspontokat. A kiindulási alap változatlanul a jogsértéssel érintett bevétel 10 százaléka, ez automatikusan megháromszorozódik a közbeszerzéseknél, tendereknél elkövetett összejátszások esetén. Nagyobb büntetési összeggel kalkulálhatnak azok a nagy cégek is, amelyeknek az adott kartellezésből nyert árbevétele viszonylag csekély. Figyelembe veszi viszont a hatóság a válság hatásait: mint Tóth András állítja, nem céljuk az adott társaság ellehetetlenítése. Ezért, ha a bírság következtében kiesne a piacról, s emiatt gyengülne a verseny, nőne a munkanélküliség, úgy elképzelhető, hogy csökkentik a büntetés összegét. Likviditási gond esetén akár fizetési kedvezmény is kérhető. Ez nem új jelenség, hiszen már 2010-ben, a 2,3 milliárd forinttal büntetett malomkartell kapcsán is részletfizetést engedett öt cégnek a versenyhatóság.

Furcsa helyzetet teremt, ám nem a közlemény, hanem a mögöttes törvényi szabályozás hibája, hogy fizetési könnyítést csak a bírságoló határozat meghozatala előtt lehet kérni. Így miközben a kartellező égre-földre esküdözik, hogy nem követett el semmit, egyúttal esetleg kedvezményt is kér. Többek között ennek az ellentmondásnak a feloldását sürgetik a White & Case ügyvédi iroda versenyjogi specialistái. Felvetik azt is, hogy a közbeszerzési kartelleknél alkalmazandó háromszoros szankció aránytalanul bünteti a gyakran kkv méretű magyar vállalkozói kört.

Mindenesetre a közlemény máris sokaknak segít a számolásban. A GVH ugyanis jelenleg több mint tíz kartellügyben vizsgálódik. A cukorkartell és a vasúti áruszállítással kapcsolatos visszaélés pedig már versenytanácsi döntésre vár.

Kapcsolódó cikkek