Bezárt Budapesti patika. Az elmúlt években nő a csődbe ment gyógyszertárak száma. Fotó: Bánkuti András

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának helyettes vezetője szerint pirosra váltott a hazai gyógyszerágazat lámpája, „a kormány biztosan rossz úton jár”. Annak kapcsán kérdeztük őt, hogy a Széll Kálmán-terv újabb verziója szerint 10 milliárd forinttal faragják le az Egészségbiztosítási Alap (EA) januártól már 219 milliárdra harmadolt gyógyszerkasszáját, s jövőre újabb 40 milliárdos elvonást helyeztek kilátásba. „Az irracionális intézkedések helyett sürgősen hozzá kell látni a gyógyszer-támogatási rendszer rendbetételéhez, különben veszélybe kerül a biztonságos betegellátás” – állítja Sinkó Eszter. Ennek már látható jelei is vannak a súlyos betegek terápiáját végző kórházakban.

TELJES BIZONYTALANSÁG
„A reumatológiai biológiai és onkológiai készítmények éves keretének a felét elhasználtuk, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott levél szerint országos szinten nem bővülhet a kassza, legfeljebb intézeten belül vagy intézetek között lehet gyógyszer-átcsoportosítás” – mondja Zétényi Ágnes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház finanszírozási osztályának vezetője. „Nem tudni, mi lesz az új betegekkel” – mondja bizonytalanul.

Az OEP-nek, költségvetési szerv lévén, nincs módjában az éves kereten felüli igényekre többletet biztosítani, így a múlt évi fogyasztás bázisán osztotta föl az idei, jócskán megkurtított költségvetést az onkológiai betegek terápiájára is. Ám az újabb, drasztikus gyógyszerkasszavágás ismeretében – három év alatt felére, 150 milliárdra csökken a gyógyszerköltségvetés – talán ők sem tudják, mi lesz a betegekkel. <#zaras_figyelo#>

„A januártól már végrehajtott 100 milliárdos kasszavágás hatását sem tudjuk még lemérni, ám az biztos, hogy az újabb gyógyszertámogatás-csökkentést képtelenek elviselni a betegek, a gyártók és a forgalmazók” – jegyzi meg Boncz Imre orvos, egészségügyi közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem Egészségbiztosítási Intézetének igazgatója.

A gyógyszeripar példátlanul magas extra adója tovább már nem srófolható. A 20 százalékos forgalomarányos különadó (a bankoknál ez az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre pedig 0,5 százalék) s a duplájára, évi 10 millió forintra emelt orvoslátogatói díj miatt már több száz munkatársuktól váltak meg a cégek. Apad a forgalmazók árréstömege, s az OEP által preferált árverseny ellenére is jelentősen nőtt a betegek gyógyszerterhe. A makrogazdasági egyensúly javításából már évek óta vastagon kiveszi a részét az ágazat.

„A gyógyszerkassza 100 százalékra teljesült” – ismerte el az ágazat erőfeszítését a Figyelőnek Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára (Tankönyvi példát hajtunk végre, Figyelő, 2012/13. szám). Ám azt is hozzátette, hogy eközben a közlekedési ágazat és az önkormányzati szféra reformja évek óta csúszik, halmozódnak a százmilliárdos deficitek. Furcsa, de a mindenkori kormányok mindenkor a gyengébb ellenállást választva takarékoskodnak a közpénzekkel.

Ám a rövid távú költségvetési restrikció veszteségbe csaphat át, ezért teljes vertikumában és a nemzetgazdasági ágazatok tükrében kellene elemezni a gyógyszerágazatot. Kiderülhet, hogy sok tízmilliárdos érvágást jelenthet a nemzetgazdaságnak a beruházások, a kutatás-fejlesztés visszafogása, az ágazatban megindult elbocsátási hullám. Az AstraZeneca gyártó cég már tavaly megszüntette a 120 alkalmazottal működő budaörsi kutatóközpontját. Ha a tendencia folytatódik, félő, hogy a magyar betegek nem jutnak hozzá a korszerű terápiákhoz. „Annak ellenére van ez így, hogy e készítményeket az európai legalacsonyabb árnál 20-40 százalékkal olcsóbban hozzuk forgalomba, pedig egy új molekula kifejlesztése egymilliárd dollár. E tekintetben Magyarország potyautas” – jegyezte meg Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A VAKLICIT HATÁSA
Nincsenek jobb helyzetben a hazai, elsősorban generikus (lejárt szabadalmú) termékeket gyártók sem. Az OEP által tavaly októberben beindított vaklicit miatt számos terméküket szorítják ki az olcsó kínai és indiai orvosságok. „Ennek következtében hozzávetőlegesen 20 milliárd forint megtakarítást könyveltek el az Egészségbiztosítási Alap (EA) gyógyszerkasszájában” – tudtuk meg az OEP-nél. Az egészségbiztosítási pénztár tehát teljesítette a feladatát. A vaklicit az EA költségvetése szempontjából üdvös, és jó azoknak a betegeknek is, akiknek a terápiája az olcsóbb szerekkel is garantálható. Ám a kormány által a gazdaság zászlóshajójának emlegetett gyógyszeripar könnyen padlóra kerülhet. A Richter például a nyereségének 80-90 százalékát már most is az exportból teremti elő. S a sors fintora, hogy az Egis napokban Innovációs Nagydíjjal kitüntetett gyógyszere is kiesett a tb-pikszisből az olcsó importkészítmények miatt – tudtuk meg Hodász István vezérigazgatótól.

A licit során eddig 180 generikus orvosságtól vonták meg a tb-támogatást. Ezért Sinkó Esztert az foglalkoztatja, vajon az árak mellett megnézte-e valaki, hogy a gyógyuláshoz feltétlenül szükséges orvossághoz hozzájutnak-e a betegek. Ez különösen fontos lenne, mivel az OECD-országokhoz képest 6-8 évvel alacsonyabb a magyarok születéskor várható élettartama. Ehhez képest a gyógyszerköltés GDP-aránya nálunk 0,4 százalékkal alacsonyabb az OECD-országok 1,1 százalékos átlagánál (a most bejelentett elvonással 0,4 százalékra csökkenhet). Önmagában ez a tény is cáfolja, hogy sok gyógyszert fogyasztanak a magyarok.

Kapcsolódó cikkek