Elkötelezettség a hiánycél betartása mellett és néhány óvatos szerkezetátalakítási vázlat – ennyi szól az SZKT 2.0 mellett. Öt új adó, kidolgozatlan és improvizatív gazdaságpolitika – ennyi szól ellene. Ha Brüsszel úgy ítéli meg, hogy a kiigazítás fenntartható, akkor akár még ki is szabadulhatunk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezt a kormány valószínűleg győzelemként kommunikálja. A konvergenciaprogram elfogadása azonban nem jelenti azt, hogy megoldódnának Magyarország finanszírozási problémái. Ehhez szükség lesz az IMF-hitelre.

Az SZKT 2.0 hétfői bemutatásakor a Nemzetgazdasági Minisztériumban az elemzőknek tartott háttér-tájékoztatón kiderült, hogy a tárca a makrogazdasági pálya kiszámításánál az egy hónappal ezelőtti állampapír-piaci hozamszintekkel kalkulált. Egyfelől ez kedvező – szögezi le az Equilor Befektetési Zrt. egy elemzése, hiszen ha javulnak a tőkepiaci feltételek, akkor a konzervatívan tervezett program a vártnál kedvezőbb költségvetési számokat eredményezhet. Másrészt viszont kiábrándító is, mert azt mutatja, a kormány nem számol azzal, hogy lesz IMF-hitelcsomag, amely csökkentené a magyar államkötvények után fizetett felárat. Persze még mindig jobb a konzervatív, piaci alapú becslés, mint a hurráoptimizmus.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Elemzők szinte egybehangzó értékelése szerint az SZKT 2.0 makrogazdasági szempontból rendben van, hozza a Brüsszel által elvárt számokat. Az idei 155 és a jövő évi nagyjából 600 milliárdos költségvetési egyenlegjavítással papíron kijön a 2,5, illetve a 2,2 százalékos hiány. A csomag megvalósítási kockázatai azonban nagyok, a szokásos módon hiányzik a pakk mögött álló koherens gazdaságpolitika. A kormány kikacsintva a 2014-es választásokra, kínosan ügyelt arra, hogy ne saját adóhatóságán, hanem a szolgáltató vállalatokon keresztül adóztasson.<#zaras_figyelo#>

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint elszomorító a konvergenciaprogramban található maszatolás. Strukturális reformnak nyoma sincs, viszont tele van burkolt forgalmiadó-emeléssel. A közgazdász kritikája jogos, a dokumentumban közölt ábra szerint az idei költségvetési egyenlegjavító intézkedések 41 százaléka származott a bevételek növeléséből, jövőre ez 47 százalékra emelkedik. A nagyobb elvonás csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet, ez visszafogja az amúgy sem rakétasebességgel száguldó GDP-t. Ráadásul, ha a vártnál alacsonyabb lesz a növekedés, akkor a befizetett adók és járulékok is csökkennek, így megint jöhetnek a sebtében kitalált s így nem fenntartható bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések. Vannak azért a programban szerkezetátalakításra vonatkozó elképzelések, de mindenféle részlet nélkül. Így például üdvözlendő, hogy az önkormányzati feladatrendszert átalakítaná a kormány, de ennek mikéntjéről nagyon keveset tudunk, így semmi garancia nincs arra, hogy olcsóbban és hatékonyabban fog működni. A negatívumok között meg kell említeni még, hogy az adóemelések az inflációt is feljebb tolják majd, s így a jegybanki kamatcsökkentés esélyei is romlanak.

GYÓGYSZERKASSZA
A részleteket illetően a hatályos törvény szerint az idén 83, jövőre 120 milliárd forintot kell megtakarítani a biztosító tavaly közel 300 milliárd forintos gyógyszerkasszájában. Ám a Széll Kálmán-terv mostani verziója azt vetíti előre, hogy az idén további 10, jövőre pedig 40 milliárddal kell csökkenteni azt. „Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest jövőre megfeleződik, 150 milliárd lesz a gyógyszerekre fordítható költségvetési forrás” – mondta a Figyelőnek Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese. A Széll Kálmán-terv újabb verziójában további megtakarítást lát a kormány a spanyol gyógyszer-támogatási modell bevezetésében. E szerint a 10 évnél régebben támogatott gyógyszerek meghatározott körében kötelező lesz az árcsökkentés. Ez a hatósági ár bevezetését jelenti – fogalmazott Dávid Tamás. „Mivel az ipar tovább már nem terhelhető, a 130 milliárdra csökkenő gyógyszerkassza tetemes lakossági tehernövekedést jelenthet” – értékeli a bejelentett intézkedéseket Beke Zsuzsa, a Richter Nyrt. kommunikációs vezetője. A kormány meghatározott gyógyszerkörben már számol a lakossági térítésidíj-emeléssel, és bevezeti a térítési díjminimumot. Úgy tudjuk, e díj nagyságát a jövőben a termék árától tennék függővé, de szóba került, hogy bizonyos terápiás csoportokban csökkentik a támogatási kulcsokat. A drága terápiákat pedig akkor támogatja majd a biztosító, ha a hazai ellátásban bizonyították eredményességüket. Ellenkező esetben a gyártónak vissza kell fizetni a költségeket.

TELEFONADÓ
A lapunk által megkérdezett vezető távközlési cégek szóvivői tanácstalanul tárták szét a kezüket, amikor arra kértük őket, hogy kommentálják a percenként 2 forintban meghatározott telefonadót. A társaságok azért nem kívántak nyilatkozni, mert állításuk szerint egyelőre fogalmuk sincs a júliustól bevezetendő új adónem alkalmazásának részleteiről. Információink szerint a terv egyeztetése annyiban merült ki, hogy a minisztérium a bejelentés előtt nem sokkal a három mobiltársaság képviselőit tájékoztatta az intézkedésről. Problémát az jelenthet majd, a távközlési ipar már rég túllépett azon, hogy percalapú számlázásban gondolkodjon, vagyis az adó alapjául szolgáló szemlélet erősen „oldschool” a szakmában. A ma használatos vezetékes és mobilcsomagok sokkal összetettebb megoldásokat alkalmaznak. A percdíj általában csak egy a csomag számos eleme közül, annak mértéke – és egyáltalán a számolása – a csomag és a promóció egészének függvénye. Alapvető üzleti fogás például, hogy a havi előfizetési díj eleve tartalmaz lebeszélhető perceket, ám ezt a keretet nem mindenki használja ki. A piacvezető Magyar Telekomnál jelenleg a Hoppá elnevezésű csomag a legnépszerűbb. Ez két év hűséggel havi 2800 forintért vezetékes irányba 5000, a T-Mobile irányába 200 ingyen percet tartalmaz, egyéb mobil irányba pedig 30 forintos percdíjat számláz. A 30 forint 32-re emelése egyszerű, ám a nagy kérdés az, hogy ha valaki telefonál például 4000 percet vezetékes és 150-et T-Mobile irányba, akkor az ilyen nullaforintos hívások után a szolgáltatónak be kell-e majd fizetnie a 4150 perc után számított 8300 forint adót? Ha igen, akkor hogyan fogja ezt áthárítani az eddig 2800 forintos havi díjhoz szokott ügyfeleire? A nullaforintos házon belüli telefonálás egyébként a vezetékes világban ma már annyira evidens, hogy minden vezető cég kínálatában megtalálható. A kábeltelevíziós cégek számára technológiai szempontból a telefonszolgáltatás köztudottan csak hab a tortán, a nullaforintos hálózaton belüli beszélgetési lehetőség leginkább csak a tévé-internet-telefon hármas csomagok értékesítésénél bevetett csali szerepét játssza. Ha ezt megadóztatják, nagyon fontos attraktív vonásától fosztják meg ezt a piaci szegmenst.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
Az első Széll Kálmán-tervnek a közlekedési az egyik leggyengébben teljesített fejezete. A használatarányos, elektronikus útdíjrendszer bevezetését el kellett halasztani fél évvel, holott ettől éves szinten 100 milliárdos bevételt remélt a kormány. Az idén az ágazatnak már 45 milliárd forinttal kellett volna hozzájárulnia az egyenlegjavuláshoz, de csak 18 milliárd teljesül.

Százötven milliárdos útdíjbevételi tervek. A kormány mer nagyot álmodni. Fotó: MTI

A terv mostani változata a 2013-ra tervezett 60 milliárdos megtakarítást további 10 milliárd forinttal fejeli meg, amelyet a fővárosi tömegközlekedés idei 32 milliárdos támogatási előirányzatából kell lefaragni. Néhány év alatt pedig teljesen kivonulna az állam a budapesti közlekedés finanszírozásából. A másik oldalon a bevételek növelése érdekében a kormány támogatja a dugódíj, valamint az elektronikus jegyrendszer infrastruktúrájának kiépítését – uniós forrásokból.

„A 2013-as költségvetésbe az elvonást bebetonozzák, miközben a pluszbevételek teljesen bizonytalanok” – értékelte a terveket a Figyelőnek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Emlékeztet arra, hogy az e-jegyrendszer bevezetése évek óta napirenden van – noha egy bevált szisztéma meghonosítása fél év alatt is megvalósítható lenne –, a dugódíj 2013. július 1-jei bevezethetőségéről pedig a Széll Kálmán-terv is csak feltételes módban beszél. A szakember teljesen elhibázottnak tartja az állam kivonulási szándékát a finanszírozásból, mivel az országos és regionális feladatokat is ellátó fővárosi közlekedést rengeteg nem budapesti használja, és a metrónak állami, polgári védelmi funkciója is van. Általánosságban pedig a terv teljesülése ugyanolyan kétséges, mint egy évvel ezelőtt.

Az ágazathoz tartozó társaságok pedig egyre rosszabb pénzügyi helyzetben vannak. A MÁV tavalyi 50 milliárdos konszolidációja csak ahhoz volt elég, hogy egy évre megállítsa az adósság emelkedését, és a fejlesztési tárca illetékeseinek közlése szerint az idén is szükség lesz 36 milliárd forintnyi hitel átvállalására – ennek fedezetét nem tartalmazza jelenleg a költségvetés. Nyitott kérdés az is, miből működik jövőre a BKV, ha 10 milliárddal kevesebb állami támogatást kap, a 4-es metró infrastruktúrájának átvétele pedig már milliárdos nagyságrendű új teherként jelentkezik. Vagyis egy recsegő-ropogó közösségi közlekedési rendszerből akar a kormány 70 milliárd forintot kivonni jövőre, miközben a bevételi oldal többlete ennél sokkal kisebb, és megvalósulása is bizonytalan.

ÚTDÍJ
A használatarányos útdíj terén mer nagyot álmodni a kormány. A korábbi verzió 100 milliárdos bevétellel kalkulált, ez egy az egyben az Államadósság-csökkentő Alapba vándorolt volna. Az SZKT 2.0 viszont már 150 milliárddal számol. A viszonyítási alap valószínűleg a jelenlegi matricás rendszer, amely 45 milliárd körüli bevételt termel egy évben, vagyis az új szisztémának éves szinten közel 200 milliárdot kellene eredményeznie, rögtön a bevezetés után, amelynek költsége 50 milliárd körül van. Az elszántság mindenesetre nagy, május végéig el kell indítani a gyorsított közbeszerzési eljárást. A személyautók és a buszok számára megmarad a matricás lehetőség. Így viszont még nagyobb kérdés, hogy jön össze a 150 milliárd. A fuvarozók pedig abba a pontba kapaszkodhatnak, hogy fél évvel az e-útdíj bevezetése után a gyakori használók 13 százalékos kedvezménnyel használhatják a gyorsforgalmi és a főutakat. Az viszont elég fenyegetően hangzik, hogy a díjszintek minden január és július 1-jén reálértékben is emelkednek. Aki az egészre csak legyintene, mondván, ezúttal sem lesz semmi az egészből, jobb, ha elolvassa a fejezet utolsó mondatát, miszerint, ha az e-útdíj rendszer nem épülne ki időre, akkor a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel generálható. Mivel a díjemelési lehetőség korlátozott, ez minden bizonnyal a fizetős útszakaszok drasztikus kibővítését jelentené. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete főtitkárának gyors számítása szerint átlagosan 40 forint lehet a kilométerenkénti díj. Ez nagyjából megegyezik a visegrádi országokban alkalmazottal, de így is jelentős költségnövekedést hoz, hiszen jelenleg 220-250 forint körül alakul a magyar fuvarozók egy kilométerre vetített önköltsége.

TRANZAKCIÓS ADÓ
A tranzakciós adó tipikus példa az ördög a részletekben rejlik szólásra. A sárga csekkek adóztatásából 3 milliárd forintra számít a kormányzat, egy 10 ezer forintos átutaláson 10 forint adó alig észrevehető – mondja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az igazán nagy tétel a bankközi átutalások után fizetendő adó lehetne, ott viszont van egy maximum 30 ezer forintos felső határ. A nagy összegű tranzakciókra többféle kormányzati elképzelés is van. Lehetne például sávosan adóztatni, mondjuk 30 ezer forintig egy, utána pedig 10 ezrelék. Akármilyen megoldást is főznek ki a minisztérium boszorkánykonyhájában, azt mindenképpen célszerű lenne elkerülni, hogy a magyar nagyvállalatok bankforgalma ne terelődjön át a külföldi pénzintézetekhez. A kabinet egy elemzői háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint tisztán látja, hogy a tranzakciós adó a feketegazdaságot is növelheti, hiszen jobban megéri majd készpénzzel dolgozni az átutalások helyett. Ennek elkerülése érdekében várhatóan az ATM-ekből való készpénzfelvételt jobban megadóztatja.

ÖNKORMÁNYZATOK, FELSŐOKTATÁS
Az SZKT 2.0-ban a felsőoktatással kapcsolatban a legmeglepőbb dolog a pedagógus-életpályamodell elhalasztásának meglebegtetése. A dokumentum szerint az eredetileg a jövő szeptembertől életbe lépő új modell 2014. januárra csúszna, ha a költségvetési körülmények úgy diktálják.

Elhalasztják a pedagógus-életpálya modellt. Fél éves csúszás.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár egy interjújában nem tartotta jó megoldásnak a halasztást. Tanév közben nincs értelme új rendszert bevezetni, hiszen az új munkaszervezést is jelent, nem csak magasabb fizetést (felsőoktatásról szóló cikkünk a 16–18. oldalon). Az önkormányzati alrendszeren a kormány 2013 végéig összesen 100 milliárd forint megtakarítást vár. Ennek egy része, 15 milliárd az idei költségvetésbe már beépült, a fennmaradó részt az önkormányzati rendszer átalakítása, közös önkormányzati hivatalok működtetése, az önkormányzati intézmények állami kézbe adása, a központi feladatszervezés s az önkormányzati hitelfelvételek szigorítása, azok kormányzati engedélyhez kötése alapozza meg.

Kapcsolódó cikkek