Első fokon 160 millió forintra büntette a hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt.-t az adóhatóság, mert 2008-ban mintegy 6000 tonna búza értékesítése után nem fizette be a forgalmi adót. Ezt a mennyiséget a határon túlra, egy romániai és egy szlovákiai kft.-nek értékesítette a vállalkozás, így az uniós szabályok szerint a nettó áron megvásárolt tételek után a célországban kellett volna leróni az áfát. Az adónyomozók szerint azonban valójában nem is vitték ki az országból a gabonát, így pedig az eladó lett volna köteles befizetni a forgalmi adót.

MEGÉGETTE MAGÁT
A büntetés villámcsapásként érte Szabó Lajost, a társaság vezérigazgatóját, aki akkor értesült az állítólagos adócsalásról, amikor csaknem három év elteltével kopogtattak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei. Az adóhatóság az összesen mintegy 320 millió forintos tranzakciók után több mint 80 milliós áfahiányt állapított meg, és a büntetőkamatokkal együtt 160 millió forintot követel a cégtől, de Szabó Lajos nem hagyja annyiban. Állítja: kellő elővigyázatossággal, gondossággal járt el, meggyőződött arról, hogy létező cégek vezetőivel köt üzletet, és valóban külföldre szállították a búzát.<#zaras_figyelo#>

Munkában a kombájnok. Az idei termést már az új szabályok szerint kell értékesíteni. Fotó: MTI

A vevő kft.-k összes papírja megvan, még az ügyvezetők személyi igazolványa is fénymásolatban, a nemzetközi fuvarokmányokat is megőrizte a cég a mérlegelési jegyekkel, a szállítólevéllel együtt. Szabó Lajos előre ellenőrizte a vevők uniós adószámát is, és mindent rendben talált. Biztos, ami biztos, még a külföldi célállomás önkormányzatától is kapott igazolást, hogy megérkezett az áru. „Évi 10 ezer tonna gabonát értékesítünk. Nem követelhetik tőlünk, hogy minden egyes kiló búza kiérkezését személyesen ellenőrizzük, ez képtelenség, betarthatatlan lenne a törvény” – vélekedik a vezérigazgató.

A Hódagro fellebbezett a hatósági határozat ellen, ennek eredményeként a bíróság első fokra visszautalta és újraindította az eljárást, amely így már egy éve húzódik, de még legalább ugyanennyi ideig eltarthat, hiszen a terményt kiszállító mind a 269 fuvarozót kihallgatja a hatóság. A vezérigazgató a jogorvoslatban a legvégsőkig is hajlandó elmenni, hiszen a mintegy 1,4 milliárd forintos árbevételű vállalkozásnak a büntetés miatt a fejlesztésekről évekre le kellene mondania.

De nem minden meggyanúsított termelő küzd ilyen vehemenciával. „Szégyellem megmondani, hogy mekkora büntetést kaptunk, de nagyon drága tanulság volt, amivel nem szoktak dicsekedni” – tér ki a NAV által a gabonaügyletei után kirótt fizetnivalót firtató kérdés elől egy másik, dél-békési agrárgazdaság vezetője.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Ez az eset is tipikus. A határ közelében működő vállalkozás – a lánckereskedelmet kikerülve – maga adta el romániai vevőknek a kenyérgabonát. A nagygazda már el is felejtette volna a bő két és fél évvel ezelőtti tranzakciót, ha a megyei adóhatóság nem kezdte volna vizsgálni, és nem állapítja meg, hogy az érintett ügyletek után nem fizettek áfát, sem itthon, sem külföldön. Mint kiderült ugyanis, a külföldi cég – miután néhány tranzakciót áfamentesen lebonyolított – eltűnt. A jogszabályok értelmében így az eladó termelőn lehet számon kérni a forgalmi adót. Bár a NAV-határozat ellen jogi útra is terelhette volna a társaság az ügyet, de a cégvezető jobbnak látta lenyelni a békát, és fizetett. Azt azonban megfogadta, hogy romániai és szlovákiai cégnek nem ad el több termést, csak olyan vevőnek, aki biztosan kifizeti az áfát.

ELLENŐRZÉSI KAMPÁNY
Az adóelkerülő bűnözői csoportok egyre nagyobb léptékű működése miatt tavaly óta kiemelten és célirányosan ellenőrzi az adóhatóság a gabonakereskedelemben érintett cégeket. A becslések szerint ugyanis az idehaza megtermett gabona több mint harmada feketén, forgalmiadó-mentesen jut el a hazai végfelhasználókhoz. Ennek nyomán az ellenőrzés szigorúbbá vált, és a revizorok előveszik az évekkel ezelőtti, még éppen elévülés előtt lévő tranzakciókat is. Hivatalos adatok híján még nem tudni, hány agrárvállalkozás akadt fenn a rostán, de a piaci szereplők szerint már mintegy száz céget bírságolt meg a hatóság ez idő alatt.

Az ellenőrzési offenzíva és az akár 100 milliós bírságok láttán sok agrárvállalkozás tavaly már el sem adta külföldre a gabonát. Többen pedig azt kérték a külföldi vevőktől, hogy alapítsanak magyarországi vállalatot, és azon keresztül vigyék ki a terményt, hogy áfacsalás miatt ne büntethessék az eladót, aki nem tudja követni az áru útját.

De hiába az offenzív ellenőrzés és a büntetés növekvő valószínűsége, az immár 27 százalékos forgalmi adó elcsalásából származó jövedelem többszöröse a legális kereskedelemmel elérhetőnek, így túl nagy a kísértés ahhoz, hogy legyen, aki mégis megkockáztatja. A csaló közvetítők egy része az áfa összegét megfelezi, feketén ennyivel magasabb árat fizet a termelőnek a nettó árnál, és ez bizony csábító ajánlat. A papíron külföldre vitt gabona azonban egyszer csak itthon bukkan fel ismét, új okmányokkal adja tovább egy hazai közvetítő cég, majd igényli vissza utána a forgalmi adót.

MARADNAK PROBLÉMÁK
A termelők számára az áfacsalások és a gigászi büntetések ellen a tervek szerint júliustól bevezetendő fordított áfafizetés hozhat tartós megoldást. A módszert azért nevezik fordítottnak, mert a forgalmi adót nem a gabonát eladó termelőnek, hanem a vevőnek kell bevallania és megfizetnie. A gazdák így továbbra is nettó áron értékesíthetik a terményt a határon túlra, de az adóhatóság nem kérheti számon rajtuk az áfát.

A más országokban, egyebek között a romániai gabonabizniszben is bevált módszert Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, a Febagro Felsőbácskai Agrár Zrt. vezérigazgatója javasolta két éve az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, és az ötlete, ha lassan is, de bekerült a jogalkotásba.

A fordított áfa ugyanakkor csak azt a fajta csalást küszöböli ki, amelyet az erre szakosodott bűnözők nagyüzemben végeztek, az esetek nagy részében megtévesztve a termelőket – hívja fel a figyelmet Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének a titkára. Ezek az elkövetők eleve erre a célra hozták létre a cégeiket, amelyeket a tranzakciók után meg is szüntettek. Az adóhatóság, amely kétéves késéssel kezdett el nyomozni, ezeket a társaságokat már nem is érte el, így a vétlen termelőket büntette meg, és hajtotta be tőlük az elmaradt adót. Ezeket az ügyeket megoldja ugyan a fordított áfafizetés rendszere a titkár szerint, de a többi áfacsalási módszert, például amikor a be sem jelentett betakarított terményt valaki feketén forgalmazza, nem szünteti meg.

Másrészt a fordított áfa bevezetése után – mivel a termelő nem számítja fel – nem lesz mivel összevezetni a termeléshez felhasznált vetőmagra, műtrágyára, növényvédő szerre kiadott forgalmi adót. Így később jut csak hozzá az ezekre az anyagokra kifizetett, majd végül visszaigényelt adóhoz, mert nem tudja levonni a belföldre értékesített termény adójából, hanem vissza kell igényelnie az adóhatóságtól, ami időbe telik. Emiatt pedig több hitelt kell majd felvennie, több kamatot kell fizetnie, tehát a termelők likviditását rontja a változtatás.

Kapcsolódó cikkek