Hippokratész, aki a növényi és a testnedvek doktora volt, már nemcsak leírta, hanem széles körben alkalmazta azt a fűzfa kérgéből nyert kivonatot, melyet többek között a láz és fájdalom csillapítására használtak. A fűzfa hamarosan csodafa néven vonult be a köztudatba. Időközben kiderült az is, hogy a kérge nagy mennyiségben tartalmaz szalicilsavat mint gyógyító hatóanyagot.

Ezek az ismeretek abban az időben nemzedékről nemzedékre szálltak, később orvosi, illetve gyógyszerészi vonalon. A szalicilsav így szélesebb körben terjedt el a gyógyításban, azért is, mert egyre tisztábban tudták a fűzfa és a nyírfa kérgéből kinyerni. Szennyeződéstől mentes előállítása később kémiai laboratóriumokban történt, azonban a szalicilsav belsőleges alkalmazásánál így is különböző problémák jelentkeztek. Elsősorban nagyobb adagok alkalmazásánál alakultak ki gyomor-, bél- és egyéb tünetek, bár elsősorban alkati esetekben. A vegytan fejlődése során első ízben a szalicilsavból acetil-szalicilsavat állítottak elő a káros mellékhatások csökkentése céljából.

Richter Gedeon gyógyszerész volt az, aki 1901-ben alapított gyógyszertárának laboratóriumában, majd Kőbányán kialakított gyárának üzemében továbbfejlesztette a vegyületet. A savi hatást a kalcium egy sójával tovább közömbösítette. Az átalakítással a gyógyhatás nem sérült, ugyanakkor a szer vízoldékonysága tovább nőtt. Ezzel a gyógyító terápiás hatás kialakulása a készítmény bevételétől számítva lerövidült, és így gyorsabban lehetett megszabadulni a lázállapottól, a kínzó fájdalmaktól és más problémáktól.

A készítményt Richter Gedeon 1911-ben állította elő, majd 1912-ben Kalmopyrin néven védjegyezte. A gyakorlati tapasztalatok eredményeként 1927-ben már húsz betegségre ajánlotta, sorrendben a legfontosabbak: influenza, angina, reumatikus sokízületi gyulladás, lumbágó, láz és fájdalom, illetve ezek csillapítása. Ezeken kívül megemlítendő a tüdőgyulladás néhány esete, a fülgyulladás, a fertőző betegségek közül például az orbánc, sőt az idegbetegségek néhány formája is.

A láz- és fájdalomcsillapítás mellett ki kell emelni a gyulladáscsökkentő hatását is, különösen azért, mert ezek a tünetek sokszor egyszerre jelentkeznek, s számos láz- és fájdalomcsillapító készítménynek nincs gyulladáscsökkentő hatása.

A Kalmopyrin kiegészítő gyógyhatásának vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a kalciumtartalmat sem. Csak az elmúlt fél évszázadban bizonyosodott be, hogy a kalciumnak milyen fontos szerepe van a betegségek megelőzésében és gyógyításában. Különösen érvényes ez a meghűléses megbetegedések esetén, hiszen rendkívül kellemetlen tüneteiknek (torokfájás, orrdugulás stb.) enyhítésében is hatékony.

Elsősorban felnőtteknek, de 12 éven felüli gyermekeknek is javallható influenzás és meghűléses megbetegedések esetén a sokoldalú gyógyhatás miatt. A készítmény további fejlesztésének köszönhetően a korábban néhány esetben panaszokat okozó mellékhatások is nagymértékben csökkentek.
A vény nélkül kapható, acetil-szalicilsavat tartalmazó Kalmopyrin segítséget nyújthat enyhe és középerős fájdalmak, például fej-, fog-, hátfájás, ízületi fájdalmak és menstruációs fájdalom, továbbá lázas, hűléses és reumás megbetegedések esetén.
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Kapcsolódó cikkek