– Nemcsak állami díjjal tüntették ki márciusban, de az agárdi is újra elhozta a díjakat az osztrák Destillata szakvásárról. Hányadszor is?

Fotó: Szigeti Tamás

– Már össze kell számolnunk: az idén a versenyek versenyén 10 ország 1600 párlata közül 5. alkalommal kaptuk a legjobb magyar főzet díját, a Nemzet Győztese elismerést. A főzdék rangsorában pedig harmadszor került be az agárdi a kiválasztottak körébe, azaz a legjobb 11 közé.

– De a jó hírek után egy rossz is van. Szüretelt a fagy, drága lesz a gyümölcs. És a pálinka?

– Nincs saját ültetvényünk, megközelítőleg 30 beszállítótól vásároljuk a gyümölcsöt, akiktől azt hallom, hogy sok ültetvény – a teljes kajszi, meggy, szilva – nagy része elfagyott. Az ország szinte minden vidékén komoly a kár. Baj lesz az alapanyag-ellátással, amely még 2013-ra is hatással lesz, ha kiürülnek a pálinkakészletek.

– Ne csigázzon, mennyivel drágul a pálinka?<#zaras_figyelo#>

– Sajnos nem tudjuk teljesen érvényesíteni az árainkban, amennyivel majd a gyümölcsárak megugranak, mert sem a fogyasztó, sem a kereskedő nem fogadna és nem bírna el akkora drágulást. A kérdés inkább az, hogy egyáltalán lesz-e alapanyag.

– Ha már az árakról beszélünk, egy üveg pálinka árában mennyi a marketingköltség?

– Csak a mi átadási árainkról tudok nyilatkozni, abban 4-8 százalék, de nem ez a sok, hanem az adó! Egy liter 40 százalékos pálinka után a jövedéki adó 1160 forint, ezt nemrég emelték, és ez után az adóval növelt érték után kell megfizetni a 27 százalék áfát is. A tetejében még egyéb terhek is rakódnak a termékre (mint termékdíj, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, katasztrófavédelmi hozzájárulás).

– Miközben egyre több a konkurens is, a fehér- és a fekete-pálinkafőzők.

– Amikor az Agárdi 2001-ben elindult, még csak 20 kereskedelmi főzde volt az országban, a most startolókkal együtt már száznál is több van. Emellett a válság és bizony az adómentes magánfőzés terméke is megjelent a piacon, a bögrecsárdákban, és ez elviszi a vásárlók egy részét. Aki olcsó pálinkára vágyik, inkább megveszi a szomszédtól, de ez inkább az alacsonyabb árfekvésű italoknak jelent egyre nagyobb konkurenciát, nem annyira az agárdinak. Így szerencsére a 2010-es forgalmi adatainkat tavaly is tudtuk tartani, bár rosszabbra számítottunk. Ugyanannyi palacknyi pálinkát adtunk el, az árbevétel még valamivel növekedett is. Terveink nagyon óvatosak 2012-re és előreláthatólag 2013-ra is.

– Ne panaszkodjon, chipsadó még nincs is a pálinkán, biztos azért, mert a jó főzet orvosság. Talán azt a 24 éves olasz focistát sem éri el a hirtelen szívhalál, ha ezt itta volna. Egyetért?

– A sportban is egyre többet kell teljesíteni, szerintem több ellenőrzéssel meg lehetne előzni az ilyen eseteket. Mi a cégnél a kulturált alkoholfogyasztás harcosai vagyunk, hiszen – mértékkel – az alkoholnak is lehet jó hatása a szervezetre.

– Jó-jó, de ki ellenőrizzen, amikor már a háziorvosok is sztrájkra készülnek, mert nem keresnek többet az utcaseprőknél? Ezt elfogadhatónak tartja?

– Mindenkinek meg kell becsülni a munkáját, azt én sem szeretném, hogy ne legyen olyan, aki alkalomadtán a gyermekeimet meggyógyítja.

– Ha valahogy eljut az orvosig, mivel a napi 3000 vonatból máris 400-at töröltek. Mivel jönnek majd dolgozni a kollégái?

– Minket nem nagyon érint az átszervezés. A kollégák többsége helyi, aki székesfehérvári, annak is óránként jön a vonata, mert Agárd a vasúti fővonalra esik.

– Jön, de mennyiért? A csúcsidőben, úgy tűnik, majd a nyugdíjasoknak is fizetni kell a tömegközlekedésért, mint a fővárosban. Etikusnak tartja a legszegényebbekkel, öregekkel szemben?

– A diákoknak is kell valamennyit fizetni. Olyan megoldást kell találni, amely igazodik az illető korához, nyugdíjához. De a buszokon, a vonatokon már csak az idősek és a diákok utaznak, mert már nincs, aki a rendes díjat fizetné. Még a külföldi turisták is élhetnek a kedvezményekkel, de nekünk külföldön teljes árú menetjegyet kell venni.

– Talán azért is, mert gazdaságtalan az üzem. A fejlesztésekre a lehetségesnél mégis kevesebb uniós pénzt használunk fel, mert nem tudunk élni velük. Nem sajnálja?

– Minden ország igyekszik kihasználni a lehetőségeit. Hogy esetünkben mi az oka: a túlzott bürokrácia vagy az önrészhez a tőkehiány, nem tudom, pedig minden elérhető uniós pénzt ki kellene használni.

Kapcsolódó cikkek