Lapzártánk idején hevesen tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztériumban a tárca képviselőivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU. A téma a konvergenciaprogram volt, amelynek idei aktualizálása talán minden korábbinál fontosabbnak bizonyulhat. Lapunk úgy értesült, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyal a dokumentumról, amelyet legkésőbb április végéig kell elküldeni Brüsszelnek. A tét nagy, ki kellene keverednünk az EU által indított túlzottdeficit-eljárásból. Ehhez viszont meg kellene győznünk az uniót arról, hogy a következő években egyszeri intézkedések nélkül is képesek leszünk tartani a 2,2 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiányt. A számtanpélda a korábbiaknál is bonyolultabb.

Matolcsy György. Kulcskérdés az áfa. Fotó: Bánkuti András

A kabinet megígérte a válságadók kivezetését, s jövőre megfeleződik az idén még 180 milliárdot hozó bankadó. Az ágazati adókból (telekomszektor, energiaipar, kereskedelem) 150 milliárd folyik be az idén. Így e tételek miatt 240 milliárd forint adóbevétel esik ki a költségvetésből. A jegybank becslése szerint egyéb tényezőket is figyelembe véve összesen a GDP 1,4 százalékával, durván 390-400 milliárd forinttal mérséklődnek jövőre a büdzsé bevételei. Ebben számtalan apró tétel mellett szerepet játszik a GDP-től elmaradó ütemben bővülő fogyasztás miatt csökkenő áfa- és jövedékiadó- bevétel. Ezt kell tehát valahogy kipótolni. <#zaras_figyelo#>

ADÓVARIÁCIÓK
Az egyenleg javítására mindig két út van, vagy a bevételek növelése, vagy a kiadások csökkentése. A kiadásokat tovább faragni nem lesz könnyű, mert 2010-ben az államapparátustól több mint 200 milliárd forintot vontak el, s ezt azóta sem kapta vissza. Ráadásul az idén további 40 milliárd forinttal kurtították meg a minisztériumok büdzséjét. Az idei költségvetésben a Széll Kálmán-terv keretében összesen körülbelül 1500 milliárd forint egyenlegjavulást tervez a kormány. Szűk a mozgástér, az ajtók záródnak. Kiadást sem nagyon lehet tovább csökkenteni, s a bevételek növelése is a szokásosnál nagyobb kreativitást igényel a költségvetés készítőitől. Erre jó példa a tranzakciós adó (részletesebben lásd a 16–18. oldalon). Ráadásul a politika figyelni fog arra is, hogy 2013 után választási év következik. Nagy a valószínűsége annak, hogy a jövő év végén már beindul a kampány, és a központi kérdés a lakosság életszínvonala, jövedelmi helyzete lesz. Mindenféle adóemelés tehát politikai kockázatot hordoz. Ennek ellenére nem lenne meglepő, ha az örök bevételi forrás, a jövedéki adó tovább emelkedne 2013-ban az üzemanyagok, a dohánytermékek és a szeszes italok esetében.

Hálás bevételnövelési terep lehetett volna az áfakulcsokkal való variálás. A legfelső, 27 százalékos kulcsot a jelenleg is Európa-rekorderi szintről nagyon nem lenne célszerű ismét emelni. Egy ilyen lépés tovább bátorítaná a feketegazdaságot. A jelenlegi 3 helyett 5 kulccsal azonban szinte észrevétlenül lehetne növelni az adóterhelést. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ötkulcsos áfája azonban már annak születése pillanatában elvetélt ötlet volt, ellenkezik ugyanis az EU idevágó szabályozásával. Emer Traynor, az EU adóügyi biztosának szóvivője lapunknak elmondta, hogy az unió áfairányelve egy általános és két kedvezményes kulcsot enged meg. Előbbi minimum 15 százalék, a két utóbbi pedig minimum 5 százalék lehet. Ennél több kulcs rontja az EU áfarendszerének hatékonyságát – szögezte le a szóvivő.

KIADÁSCSÖKKENTÉSI KÉNYSZER
A kiadási oldalon nagy spórolás a közösségi közlekedésen és a gyógyszerkasszánál várható. A Széll Kálmán-terv nagy adósságainak egyike az elektronikus útdíj bevezetésének csúszása. A rendszernek eredetileg már a jövő év elejétől üzemelnie kellene, ám még a kormányzati gyorsítással is jó, ha az év közepétől üzembe áll. Az útdíj az első évben 100 milliárd körül hozhat, így fél évre számolva 50 milliárd forint bevétel várható tőle. A konstrukció szerint először a teherautók fizetnének a megtett úttal arányosan, a személygépkocsiknál maradna egy ideig még a matrica.

Régi gumicicája a kormánynak a rokkant-nyugdíjazási rendszer felülvizsgálata és a jogosulatlanul ellátást kapók visszaterelése a munkaerőpiacra. Előbbi el is indult, utóbbi megvalósítása a jelenleg pangó munkaerőpiacon felettébb kétséges. A nyugdíjbiztosítóhoz lapzártánkkor 185 ezren jelentkeztek be felülvizsgálatra a durván 200 ezer rokkantnyugdíjas közül. Aki nem vesz részt a felülvizsgálaton, nem kap tovább rokkantnyugdíjat.

A direkt megszorítások közé tartozik a gyógyszerkassza megkurtítása. Magyarországon évente 350 milliárd forintot költ az állam és a gyógyszercégek gyógyszerekre. A gyártók nagyjából 50-60 milliárdos befizetéseit leszámítva így marad 290-300 milliárd. A kormány által elhatározott 100 milliárdos csökkentés így a gyógyszerkassza egyharmadát érinti. Az állami gyógyszerkiadásokat az idén 83 milliárddal, jövőre pedig további 120 milliárddal csökkentenék. Ez vagy azt jelenti, hogy a gyártóknak kell a jelenleginél jobban beszállniuk a finanszírozásba, vagy a lakossági térítési díjak emelkednének meg drasztikusan. Ez utóbbi azonban a közelgő választások miatt kevéssé valószínű.

Az idei év második felére várható a közösségi közlekedés átalakítása. A korábbi elképzelésekkel szemben nem önálló közlekedési holdingot gründolnának, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) égisze alatt egységes MÁV- és Volán-társaságok működnének. A Volán-társaságok száma a jelenlegi 24-ről 6-8-ra csökken. A közlekedési társaságoknál csak a működéshez feltétlenül szükséges vagyonelemek maradnak, a többi, főleg ingatlanokból álló vagyont az MNV kezeli. A MÁV és a Volán menetrendjeinek összehangolásából még az idén 8 milliárd, jövőre 12 milliárd forint bevételt remél a kormányzat. Az átalakítással párhuzamosan megváltoznak az utazási kedvezmények is. Erről lapzártánkkor annyit lehetett tudni, hogy a 6 év alattiak, a 65 év felettiek, a tanulók és a fogyatékkal élők kedvezményeit a kormány kiemelten kezeli.

Kapcsolódó cikkek