Nemrég ötezren tüntettek a 80 ezer lakosú délkelet-romániai Barlad városában, követelve a nem konvencionális gázkitermelés betiltását. Immár húszezren írták alá a petíciót, amely a Chevron energiacég kitiltását sürgeti a város melletti 600 ezer hektárnyi koncessziós területről.

Romániai tüntetés a kitermelés ellen. Gázstop. Fotó: AFP

A román kormány a közelmúltban adott végleges engedélyt a Chevronnak a palagáz kitermelésének megkezdésére, nemcsak a Barlad melletti térségre, hanem Dobrudzsa két másik körzetére is. A környezetvédők azonban akár erőszak árán is megakadályoznák a Chevront a munkában. Alexandru Patruti, a román ásványügyi hivatal elnöke viszont az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában a jövő ígéretének nevezte a palagázt.

Romániában a Chevron mellett a Mol és a kanadai Sterling Resources is kutat palagázlelőhelyek után. Egy amerikai tanulmány szerint Romániában, Bulgáriában és Magyarországon (Makó környékén) 538 milliárd köbméter földgázt rejt a föld mélyébe zárt pala, amely nagyrészt megoldhatná az érintett államok energiagondjait.

A makói gáz kitermelése azonban az eddigi eredmények szerint borzasztó drága lenne, egyelőre nem éri meg a felszínre hozni. Pedig pár éve az egész országot lázba hozta a makói gázkincs. Az idegen kézbe kerülést megakadályozandó a Magyarok Világszövetsége és a Hun Fokos Szövetség szervezésében sámán is birtokba vette a területet a Szent Korona nevében. (A kutatási eredményekről és a nem hagyományos földgázkészletekről alább a keretes anyagban olvashat.)

Munkás kitermelés

A szerves anyagok lebomlásakor nagy nyomás mellett keletkező földgáz egy hagyományos mező esetén óriási lencsékben gyűlik össze, így a kitermelése viszonylag egyszerű.  A palagáz viszont apró szemcsés, üledékes kőzet pórusaiban található, és csak az után gyűlik fel nagyobb mennyiségben, hogy szétroncsolják a kőzetet. Ennek során homok, víz és vegyszerek elegyét juttatják a hagyományos gázmezőkhöz képest nagyobb mélységbe.

ÉLEN AMERIKA
Idehaza tehát továbbra is a jövő ígérete marad a palagáz. Az Egyesült Államokban viszont már húsz éve megkezdődött a kiaknázása. A gázfogyasztásnak már a negyedét ez az energiahordozó fedezi, és az arány 2035-ig 50 százalékra emelkedhet az előrejelzések szerint.

A kinyerhető amerikai palagáztartalékokat az Egyesült Államok energiainformációs hivatala 24 000 milliárd köbméterre, míg az európai készleteket 18 000 milliárd köbméterre becsüli. Összehasonlításképpen: az Európai Unió 27 tagjának földgázfogyasztása 2010-ben 522 milliárd köbméter körül alakult.<#zaras_figyelo#>

A kitermelhető mennyiség természetesen nem azonos a gazdaságosan felszínre hozhatóval. Hogy megéri-e, az a mindenkori árak függvénye. Az Egyesült Államokban az enyhe tél mellett éppen a palagáz okozta kínálatnövekedés lökte a mélybe a földgáz árát: szűk egy év alatt az energiahordozó árfolyama kevesebb mint a felére csökkent a New York-i tőzsdén.

A földgáz ára azonban – jelentős részben a szállítási nehézségek miatt – nem olyan egységes a világon, mint a kőolajé, ezért Európában némileg más a helyzet. A jelenlegi energiamizériában, a magas árak mellett nagyon vonzó lehet új tartalékok feltárása, csak egy baj van: a palagáz kiaknázása környezetromboló. A hidraulikus repesztésnek nevezett technológia szennyezi a vízkészleteket. Környezetvédők riasztó példaként hozzák fel az amerikai Pittsburgh városát, ahol a technológia következtében a megnövekedett sótartalmú vizek emberi fogyasztásra alkalmatlanná váltak. A kitermelés állítólag a földrengésveszélyt is növeli.

LENGYEL REMÉNYEK
Nem Románia az egyetlen európai állam, ahol komolyan foglalkoznak a palagáz kitermelésének gondolatával. Lengyelországban az amerikai energiaügyi minisztérium becslései szerint Európa legkiterjedtebb készleteit rejti a föld mélye. Az első becslések 5300 milliárd köbméter földgázról szóltak, ez 300 évre fedezné a teljes lengyel gázfogyasztást. Donald Tusk kormányfő a palagázt országa nagy lehetőségének nevezte arra, hogy importőrből generációnyi idő alatt exportőrré váljon. Kutatási engedélyt húsznál is több vállalatnak adtak ki.

Makói víziók

Sokan már energia-nagyhatalomnak látták Magyarországot azok után, hogy 2007-ben elkezdődtek a makói nem hagyományos gázmezőn a kutatások, és egymást érték a hangzatos bejelentések. Olyan nyilatkozat is elhangzott, amely a makói gázmező nagyságát a szibériai készletekhez hasonlította. A legaktívabb cég a kanadai Falcon Oil & Gas magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. volt, egy idő után az amerikai Exxonnal összefogva. Utóbbi egy kissé távolabb a Mollal közösen is kutatott. 2010-ben azonban az Exxon és a Mol a csalódást keltő eredmények miatt kihátrált a projektből. Ezt követően a kanadai cég a szerb olajvállalattal, a NIS-sel – amelynek többségi tulajdonosa az orosz Gazprom – kötött megállapodást. A kutatás tehát folytatódik, eddig azonban mindez csak több tízmilliárd forintos veszteséget hozott a projektben részt vevő cégeknek.

Sámán a makói gázmezőn 2007-ben. Korai volt az öröm.
Fotó: MTI

Az első eredményekhez képest azonban jelentősen mérsékelni kellett a becsléseket, a valós kitermelhető mennyiség 346 és 768 milliárd köbméter között lehet. Így az ország valószínűleg nem lesz gáznagyhatalom, de – ha nem csökken további nagyságrendekkel a mennyiség – így is évtizedekre biztosíthatja magának a gázimporttól való függetlenséget. Ukrajna szintén ezt reméli a palagáztól, de legalábbis azt, hogy érdemben mérséklődjön a kitettsége az orosz importnak és így az orosz nagypolitikának. Ukrajnában eddig az ExxonMobil és a Shell kapott kutatási engedélyt.

A kontinens nyugati felén sem ülnek ölbe tett kézzel, a nagy-britanniai Blackpool mellett a brit Cuadrilla Resources kezdett fúrásokat. Az ugyancsak nagy tartalékokkal rendelkező Franciaországban három cég, a hazai Total és GDF-Suez, valamint a texasi Schuepbach Energy kapott kutatási engedélyt még 2010-ben.

FORDULT A KOCKA
Ezt követően azonban gyorsan és radikálisan elkezdett változni a technológiához való nyugat-európai viszony, leginkább éppen Franciaországban, ahol számos civilszervezet mutatta be a környezeti veszélyeket. Var megye több polgármestere azzal fenyegetőzik, hogy nem biztosítja a néhány hét múlva sorra kerülő választások technikai feltételeit, megakadályozva a szavazókat jogaik gyakorlásában, ha a kormány nem vonja vissza véglegesen a kutatási engedélyeket. Ezt ugyanis egyelőre nem tette meg, csak a hidraulikus repesztés alkalmazását tiltotta be.

Nemrégiben a környezetvédőknek Bulgáriában is sikerült elérniük, hogy az eljárást törvényen kívül helyezzék, és ennek nyomán vissza is vonták a Chevron koncesszióját. Így az Európai Unióban lassan kisebbségbe kerülnek azok az államok, amelyek nem gördítenek akadályokat a kutatás és a kitermelés elé. Még az is felmerült, hogy a nem hagyományos gázmezők kiaknázását az egész közösség területén tiltsák be, de ha mások nem, a lengyelek biztosan megvétóznának egy ilyen kezdeményezést.

Kapcsolódó cikkek