Az Auchan kasszasora. Pörögnek a mínuszok.
Fotó: MTI A munkaadók részéről százmilliókat követelő lépésről azonban a két láncnál nem tudtak a szakszervezeti vezetők megállapodni. A biztosítékot az verte ki a KASZ-nál, hogy a két kereskedelmi cég annak ellenére sem hajlandó megadni a rendeletben szabályozott, elvárt béremelést, hogy a versenyszféra vállalatai a pluszként felmerülő bérköltség mintegy kétharmadát a szociális hozzájárulási adóból levonhatják.

HIÁNYZÓ FELTÉTELEK
Ám számos vállalatnak az önerőből végrehajtandó mintegy 5 százalékos béremelés is túl sok lenne. „Mindent megtesz az Auchan a munkavállalók bérének szinten tartásáért, de hiányoznak a gazdasági feltételek a szakszervezet által javasolt béremeléshez” – állítja Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója. Pedig a vezetőség a gazdasági eredmények által lehetővé tett legmagasabb béremelést kívánja adni dolgozóinak. Ezek az eredmények azonban gyászosak. Nemcsak a múlt évet zárta drámai, 7,6 milliárd forint veszteséggel a cég, hanem több korábbit is, és az idei első két hónap is a fogyasztás további gyengülését hozta. Dominique Ducoux csak 2014-re, a kereskedelmi válságadó megszűnése utánra számít a cég nyereséges gazdálkodására. Még az 5600 munkahely megőrzéséhez is takarékossági intézkedések szükségesek.<#zaras_figyelo#>

A Metro vezetése is nehéznek tartja a bérkompenzáció kigazdálkodását a stagnáló piacon. A cég ezért alternatív eszközökkel – például a dolgozóknak adott nettó csaknem 5 százalékos fizetésemelésnek minősülő, 5000 forintos vásárlási utalvánnyal és a cafeteriaterhek átvállalásával – igyekszik megoldani a jogszabályi változással csökkenő nettó fizetések ügyét.

„Több türelmet kérünk, amíg kiderül, hogyan alakul ez az év. Még nincs meg minden cégnek a pénze az elvárt béremelésre” – áll ki a szakszervezet célkeresztjébe került két lánc mellett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szakember azért tartja érthetetlennek a gyors tiltakozást, mert e két láncnál a dolgozóknak legalább van munkahelyük, fizetésük, és mindenki után fizetik a járulékokat, de köztudott, hogy az első fél év a gazdaság egésze számára rendkívül bizonytalan.

Ezeknél a cégeknél a magyar kereskedelmi társaságok átlagához viszonyítva mindig is jobb volt a helyzet, különösen azokhoz képest, ahol zsebbe fizetnek. A demonstrációt szervezőknek szerinte jobb lenne belátni, hogy csak úgy lehet bért emelni, ha nő a forgalom, vagy dolgozókat küldenek el. Most ugyanis nincs még miből bért emelni, hiszen a kereskedelem jövedelmezősége romlott. A beszállító élelmiszer-ipari cégekkel most együtt síró mintegy 8000 milliárd forintos éves forgalmú kereskedelmi szektorban Vámos György csak attól remél javulást, ha több pénz jut vásárlásra, és megindul a fogyasztás érdemi növekedése.

A kereskedelmi alkalmazottak száma a válság alatt 20 ezer fővel, mintegy 340 ezerre csökkent, de a cégek többsége már azt tartja elsődleges céljának, hogy a munkaerőt megőrizze. Az olyan élőmunka-igényes ágazatban, mint a kereskedelem, már a minimálbér emelése is húsba vágó, még akkor is, ha a nagy láncoknál sok éven keresztül az átlagnál jóval magasabb volt a bérszínvonal.

A nehézségek ellenére van azért sok jó példa, a láncok nagy része végrehajtotta a bérkiigazítást. A Praktiker Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft. például – a hazai áruházláncok közül az elsők között – valamennyi dolgozójának megadta a bérkompenzációt.

Nemcsak a kereskedelemben, hanem a 126 ezer főt foglalkoztató élelmiszeriparban is embert próbáló feladat az elvárt béremelés teljesítése, kigazdálkodása. A mintegy 2000 milliárd forint termelési értékű ágazatban dolgozók 27 százaléka kap minimálbért, és becslések szerint legalább ekkora arányt érintene az elvárt bérkompenzáció, amely így több milliárd forint többletköltséget jelent. Nem meglepő tehát, hogy amint a kereskedelemben, a feldolgozóiparban sem vállalták névvel ellenérveiket a béremelésre képtelen cégvezetők, tudva, hogy emiatt egy esetleges ellenőrzés után két évig nem kaphatnak állami támogatást.

Ahol viszont képesek voltak a bérkorrekcióra, büszkén vállalják. „Óriási teher a béremelés, de törvénytisztelőként, ameddig tudjuk, betartjuk” – mondja Losó József, a Mirelit-Mirsa Zrt. igazgatóságának az elnöke. Az elvárt bérkompenzáció végrehajtása alól, úgy tudjuk, egyedül a munkaerő-kölcsönző cégek érdekképviseletei tudtak kilobbizni bizonyos mentességet, amelyet információnk szerint lapzártánk után, a héten jelentenek be.

CSAK AZ EXPORT
A Mirelit-Mirsa mind a 186 dolgozójának emelte a bérét, pedig olyan kollégák is voltak, akiknél 26 százalékkal kellett a fizetést növelni, hogy ugyanannyit keressenek, mint korábban. A kiskereskedelemhez hasonlóan az élelmiszeriparban is alacsonyak a fizetések, sokan dolgoznak minimálbérért. Ráadásul Losó József szerint elkerülhetetlen, hogy a magas keresetű vezetőknek is emeljék a bérét, mert enélkül elveszítik a motivációjukat.

Demonstráció a budaörsi Metrónál. Elfogyott a dolgozók türelme. Fotó: Szigeti Tamás Az üzletember a termelés növelésével és az új, észak- és dél-afrikai, ázsiai szerződéseivel, azaz az exporttal akarja kigazdálkodni a többletköltséget. A belföldi árait a recesszióban ugyanis szinte képtelen emelni. A Mirelit-Mirsa termelésének tavaly már a harmada volt export, kétharmada a belföldi értékesítés, de lehet, hogy az idén megfordul az arány, ha tartani tudja a kivitel 20 százalékos növelési tervét, amelyre az első három hónap alapján van remény.

Az immár üdítő- és energiaital-gyártó nagyhatalommá fejlődött, csaknem 10 milliárdos árbevételű Buszesz Zrt.-nél dolgozó 142 fő kétharmada is bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keres, így őket is érintette az elvárt béremelés, amelyet végre is hajtott a társaság. Nehéz menet volt, mert a kereskedelmet és a beszállító élelmiszeripart egyszerre több költségnövelő csapás is érte. Az elvárt bérkompenzáción kívül egyebek között megemelték a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadót (neta), nőtt a termékdíj, és új katasztrófavédelmi hozzájárulás, felügyeleti díj, azaz hatósági ellenőrzési pótlék is tetézi a fizetnivalókat a 27 százalékra nőtt áfával együtt. Az új terhek 100 millió forint feletti többletterhet okoznak a Buszesznek, amelynek más riválisokhoz hasonlóan esélye sincs arra, hogy a belpiacon kitermelje a megugrott költségeket.

„Kizárólag az export növelésével lehet kigazdálkodni a terheket, hiszen a kivitelnél a nagyobb termékdíj és a neta sem sújtja a céget” – ismétli a Losó-féle receptet Zentai László, a Buszesz Zrt. elnöke. A tavalyi termelés 36 százalékát kitevő exportot a cég tovább növeli az idén, amely a tervek szerint meghaladja a 40 százalékot, az első negyedév exportja már kétszeresen múlta felül a tavalyi hasonló időszakét. Az is biztató, hogy bár eddig az idén alig fogyott az energiaitalokból a belpiacon – a láncok bespájzoltak a termékdíj és adóemelések előtt –, a cég mégis képes volt új partnereket szerezni a kereskedelmi márkás termékekkel, miután a konkurensek közül több kiesett.