Meglepte a húsos szakmát, amikor február végi dubaji látogatásán Kövér László házelnök a hazai mezőgazdaság kitörési lehetőségét látta a Korán előírásai szerint feldolgozott (a halal vágásról lásd keretes írásunkat alább) állatok húsának exportjában. A politikus annak a reményének adott hangot az Egyesült Arab Emirátusok Üzleti Tanácsának elnökével tárgyalva, hogy az iszlám szabályainak megfelelő húsipari termékekkel növelhetjük az arab országba irányuló exportunkat és ezzel a két ország közötti, évi mindössze 2 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat.

Állatmustra Izraelben. Nem kábítanak.
Fotó: National Geographic

A halal nem ismeretlen a magyar élelmiszeripar számára. A rendszerváltás előtt évente négy-ötezer tonna, a Korán előírásai szerint feldolgozott csirkét szállítottak a hazai cégek a Közel-Keletre, főleg Szaúd-Arábiá-ba és az Arab Emírségekbe. Azóta azonban a halal és az ehhez hasonló kóser vágás és feldolgozás visszaesett, szakmai becslések szerint az ilyen jellegű termékek értékesítése nem haladja meg az évi 1-2 milliárd forintot.<#zaras_figyelo#>

TÖBBET SZÁLLÍTANÁNAK
„A halal vágás is egy újabb lehetőség, de hogy kitörési pont-e, azt még nem tudni” – mérlegel Magyar József, a szentesi baromfi-feldolgozó, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, mert meg sem tudja becsülni, mekkora volument lehetne elérni. A szentesi üzem képes halal és kóser vágást is végezni, alkalmanként fél-egy kamionnyi tételt szokott szállítani. A különleges eljárás ellenére azonban az így feldolgozott termék ára nem magasabb, mint a hagyományos módon készítetté, viszont biztosan fizet a vevő.

A cél érdekében azonban különleges vizsgálatnak kell alávetni a vágóhidat. Dubajból két állatorvos érkezett Szentesre a minap, és személyesen ellenőrizte, hogy halal vágásra alkalmas-e az üzem. Még nem érkezett meg a hivatalos jóváhagyás, csak informálisan értesült a vezérigazgató, hogy megfelelt a vágóhíd. Magyar József szerint a cég fel tudna készülni nagyobb mennyiség szállítására is az arab piacra, de ehhez először kormányközi megállapodás kell.

Más vállalkozások is gyártanak idehaza szigorú vallási előírások szerint készített különlegességeket. Chouman Mohamed Kheir, egy fővárosi szír delikátesz tulajdonosa 2001-től árusít – más keleti csemegék mellett – a maga nevelte állatokból készített halal húst, kolbászt, szalámit. Az üzletember jászberényi gazdaságában háromszáz anyajuhot nevel, valamint a szaporulatát, a szarvasmarhát azonban vásárolja, majd a Dabason végzett halal vágás után dolgozza fel és értékesíti a boltjában. Kezdetben főleg az itt élő arab közösség tagjai voltak a vevői, de manapság már nem ők vannak többségben. A vásárlók 70 százaléka magyar; a tulajdonos szerint nem a rituális feldolgozás miatt, hanem döntően a minőségi bárányhúsért jönnek.

A halal termékek értékesítéséhez sok türelem, kapcsolat és pénz kell. Egy üzlet kialakítása 200-300 millió forintba kerül, s ebben még nincs benne a készlet és az állatállomány. Pedig 300-400 bárány vásárlása újabb 10 millió forint, és a takarmányt, a juhászokat, az állatorvost is fizetni kell. A vágóhídi feldolgozás szintén költséges, noha a rituális vágásért nem kérnek sokkal többet, mint a hagyományosért.

Pedig a halal vágáshoz szigorú feltételeket is teljesíteni kell. Magához a művelethez muszlim hitű ember közreműködése szükséges, és bélyegzővel kell igazolni, hogy a művelet megfelelt az iszlám előírásainak. Mohamed Kheir például az amszterdami európai központból kapta a halal vágást igazoló pecsétet. A vallási minősítés mellett azonban állat-egészségügyi igazolásra is szükség van az értékesítéshez, amelyet a vágóhídon ad ki a hatósági állatorvos.

KEVÉS AZ ÁLLAT
Az alumíniumipari vállalkozását, a Kokilla-Prec Kft.-t vezető Béres János egyben a Magyar Pünkösdi Egyház isaszegi gyülekezetének nyugalmazott lelkipásztora. A bibliai tanításokból fakadó Izrael-barátságától vezé-relve tavaly kezdte el izraeli kóser élelmiszerek forgalmazását, illetve nyitotta meg kávézó, teázó üzletét. A beszállítók, gyártók kizárólag izraeli cégek.

„Mekkora lehetőséget látunk ebben? A legnagyobbat, mivel Isten igéje igaz, ahogyan Ézsaiás próféta írja, Izrael virulni fog, és termésével elárasztja a világot” – magyarázza Béres János. Az izraeli kóser termékeket nemcsak a zsidó közösség tagjai veszik, hanem az Izrael-barát keresztények is. Abban bízik, hogy termékeik elérik az iszlám hitűeket is, mivel a kóser megfelel az ő vallási előírásaiknak is.

Vallási elhivatottság nélkül, a józan üzleti számítás alapján az állattartóknak viszont manapság nem vonzó erre a speciális piacra lépni. Pekár István herencsényi agrárvállalkozó, a Duna Televízió volt elnöke a helyi húsmarhafarm résztulajdonosaként számításba sem vette a szigorú feltételeket követelő halalos vagy kóser üzletet, hiszen anélkül is nagy a kereslet a piacon. A kereskedők szinte vadásszák a mintegy 600 hektáron 110 tehenet és a szaporulatát nevelő gazdálkodó állatait a török megrendelőknek. Az átvételi árak alig két év alatt az egekbe szöktek, Magyarország ugyanis azon kevés régiós állam egyike, amely mindmáig mentes a veszélyes kergemarhakórtól, a BSE-től, de egyre kevesebb az eladó húsmarhája.

Hasonló gazdasági okok miatt szünetel a működése a hazai piacvezető, a Pick Szeged Zrt.-t is magában foglaló Bonafarm-csoport bajai marhavágóhídjának is. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint – a marhamizéria miatt – már csupán egyetlen közepes és négy-öt kisméretű marhavágóhíd működik az országban. A hazai húsmarhatartás ugyanis versenyképességi hátrányokkal küzd a dél-amerikai, valamint a csapadékos tengerparti legelőkkel rendelkező uniós konkurensekkel szemben.

Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke szintén szkeptikus. A halal vágással feldolgozott csirke csak úgy lehet versenyképes, ha tengeri hajóval szállítják, konténerekben. A tengeri kikötővel nem rendelkező magyarországi baromfitartók – tisztelet a kivételnek – a kilogrammonkénti 15-18 centes szállítási többletköltség miatt eleve esélytelenek az arab térségben egymással versengő francia, brazil, észak-amerikai cégek mellett. Pedig ahhoz, hogy a hazai feldolgozók valamikor is visszatérhessenek erre a jól fizető piacra, versenyképes árra és azonos termékből olyan nagy volumenre lenne szükség, amelyre a hazai üzemek közül a terméktanácsi elnök szerint kevés képes.

POLITIKAI TÉMA
Más európai és észak-amerikai országokban azonban egyre virágzóbb, gyorsan fejlődő üzlet a halal, kóser húsok, élelmiszerek előállítása, amely már nem csupán a vallásos, hanem a különleges minőséget kereső vevőket is vonzza. Ez magyarázza, hogy az EU a saját termelői belső piacát politikai eszközökkel igyekszik védeni a halal és a kóser terméktől, amelyhez jó eszköz az állatvédelem. A rituális vágások során ugyanis az állatokat nem szabad elkábítani, az állatvédő szervezetek szerint viszont ez felesleges fájdalmat okoz nekik. Ezért követelik régóta állatvédő szervezetek, hogy címke jelezze a húsokon, hogyan vágták az állatot. Sok fogyasztó ugyanis nem akar olyan húst vásárolni, amelynek a gazdája kínok között múlt ki.

A halal vágás körül kialakult vita Nyugat-Európában már olyan méreteket ölt, hogy a francia elnökválasztási kampányban is témává vált. A holland parlament alsóháza pedig hetekkel ezelőtt már el is fogadott egy törvényt, amely megtiltja minden olyan hús árusítását, amely a vágás előtt el nem kábított állatból készül, így a kóser és a halal vágást betiltották. Ezzel Új-Zéland után Hollandia a második olyan ország, amely a második világháború után megtiltotta ezt.

Kapcsolódó cikkek