Egy egyszerű elütés adta az ötletet Michael Ivey programozónak egy a Twitter-regisztrációhoz kötött újfajta internetes fizetési megoldáshoz. A történet 2008 őszén kezdődött, amikor Ivey felesége mobiltelefonját használva a Twitteren küldött üzenetet férjének. Történt azonban egy kis baki, a szöveg elejére „d” betű helyett – ami magánjellegű bejegyzésként csak Ivey-nak továbbította volna az üzenetet – „p”-t ütött, vagyis a közösségi médium többi felhasználója is elolvashatta a szöveget.

Alternatív utakon
k_fn9_cikk_banner
Az elütött „p”-ről Michael Ivey-nak  a payment, azaz a fizetés jutott az eszébe, így merült fel az ötlet: mi lenne, ha a felhasználó úgy fizethetne a Twitteren keresztül, hogy csak a nevét és a tranzakció összegét kellene megadnia. Az ötlet mellé hamarosan lehetőség is társult, tavaly nyáron Ivey összekapcsolta a felhasználók Twitter-regisztrációját a PayPallal, így a twitterezők azóta mindössze néhány billentyű leütésével fizethetnek egymás között. A Twitpay nevű szolgáltatás ugyan még nem vált világszerte ismertté – jelenleg mintegy 15 ezer felhasználója van –, de ez a kezdeményezés is jól érzékelteti azt a folyamatot, amelynek során a bankok és kártyaszolgáltatók egyeduralmát a netes fizetések területén kezdik megtörni az alternatív megoldások. <#zaras_mm#>



Azonban messze még az az idő, amikor az elektronikus fizetéseknél a bankkártyákat leváltják az új módszerek – legalábbis ez derül ki a Javelin Strategy & Research kutatócég idei felméréséből. A társaság adatai szerint az alternatív megoldások pénzforgalma 2008-hoz képest tavaly 50 százalékkal nőtt, elérve a 33 milliárd dollárt, de még mindig csak a teljes e-kereskedelmi forgalom 16 százaléka megy át ezeken a rendszereken. Ráadásul annak ellenére, hogy egyre többen használják az alternatív megoldásokat, a hitelkártyák reneszánszának köszönhetően a kutatócég szerint részesedésük a következő években várhatóan viszonylag lassan nő.
Magyarországon egyelőre korai lenne a különböző elektronikus fizetési módok közötti rivalizálásról beszélni, itthon az ilyen megoldások bevezetésénél és elterjesztésénél tartunk. Az egyik legrégebbi hazai webáruház, az eBolt vásárlóinak kö-zel 80 százaléka az utánvétes fizetési formát választja – tudtuk meg Mecséri Ildikótól, a társaság kereskedelmi és minőségirányítási vezetőjétől. Az online bankkártyás tranzakciók aránya 12 százalék körül van, míg a fennmaradó vásárlásokat elő- vagy utólagos átutalással rendezik az ügyfelek.

Veszélyes tér

A G’Roby NetShop Kft.-nél is főként a készpénzes fizetést választják az egyéni ügyfelek, az ilyen tranzakciók aránya – az értéket tekintve – mintegy 83 százalék – számolt be a tapasztalatokról Nagy Sándor, az élelmiszereket és háztartási vegyi árukat forgalmazó webbolt ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor, ha nem is túl gyorsan, de folyamatosan nő a bankkártyás fizetések részesedése, amely – ismét csak az értéket vizsgálva – elérte a G’Roby egyéni fogyasztóinál a 16 száza-lékot. Ez azért is érdekes, mert 2006–2007 környékén még igen nagy volt a bizalmatlanság a módszer iránt, főként biztonsági okok miatt. 

A szakemberek szerint biztonsági szempontból nem az internetes fizetésnél használt rendszerek, technológiák megbízhatósága jelenti a legnagyobb problémát, hanem maga a felhasználó. Gombás László, a Symantec informatikai biztonsági cég magyarországi szakértőjének elmondása szerint a kibertérből érkező támadások túlnyomó többsége nem a banki rendszereket, hanem közvetlenül az ügyfeleket veszi célba. A szakértő szerint az internetes fizetést választóknak tudato-sabban kellene viselkedniük, így például nem szerencsés, ha valaki nyilvános helyen – például internetkávézóban – található számítógépeken keresztül bonyolítja a pénzügyi tranzakcióit. De az otthoni gépek is veszélyeket hordozhatnak, főleg ha ugyanarról az eszközről intézi valaki a webes fizetéseket, amelyiken a család valamelyik tagja mondjuk online játékokkal múlatja az időt. Igen komoly ugyanis az esélye annak, hogy arra a gépre fertőző alkalmazások, kémprogramok jussanak be, így kiszolgáltatva az érzékeny információkat a netes bűnözőknek.

A magyar e-kereskedelmi piac a kereskedők tapasztalatai alapján egyelőre nem igazán nyitott az alternatív fizetési megoldásokra. Nagy Sándor szerint ennek egyik oka az, hogy az érintett pénzügyi és távközlési szolgáltatók sem tesznek sokat termékeik népszerűsítéséért. A G’Robynál a felhasználók az online kártyás tranzakció mellett több alternatív elektronikus megoldás közül választhatnak – iziShop, Abaqoos, mobilfizetés (lásd E-pénztárcák című keretes írásunk) –, azonban ezek összesen alig fél százalékát teszik ki a forgalomnak. A cégnél márciustól PayPallal is lehet rendezni a számlát.

Gyerekcipőben

Az jól látszik, hogy kialakult egy olyan hazai internetező közönség, amely viszonylag nagy mennyiségben igényli az elektronikus fizetési szolgáltatásokat – mutatott rá Kis Gergely, a piackutatással foglalkozó GKIeNET Kft. ügyvezető igazgatója. Igaz, egyelőre főként fiatalokról van szó, de az a tény, hogy a hazai vasúti személyszállításban a jegyek 10 százalékát már elektronikus úton vásárolják, arra utal, hogy más korosztályok is élnek az új lehetőségekkel. Robbanásszerű átalakulásra azonban nem lehet számítani az internetes kereskedelemben, egyelőre továbbra is a készpénzes fizetési mód dominál. Nagy változást ebben a helyzetben várhatóan a külföldön elterjedt fizetési megoldások bevezetése sem hoz, Kis Gergely szerint egy olyan pénzügyi kultúrában, ahol alapvetően nincs nyitottság az elektronikus fizetés felé, a PayPal sem érhet el drasztikus áttörést.

A GKIeNET felmérése szerint 2008-ban a netes vásárlások 92 százalékában az utánvétes fizetést választották a felhasználók. A vevők mindössze öt százaléka élt a banki átutalással és csak három százalékuk választotta az online bankkártyás fizetési lehetőséget.

Bár a felhasználók kényelmének növelése érdekében az internetes áruházak igyekeznek minél több fizetési megoldást kínálni, az új módszerek bevezetése általában igen időigényes és költséges feladat. A piacon ugyanakkor léteznek olyan eszközök, amelyek lerövidítik az újszerű fizetési módszerek bevezetését, hiszen elég egyszer kapcsolódni a rendszerhez. Az újítások bevezetése pedig olcsóbb és egyszerűbb az internetes áruházak üzemeltetői számára – sorolja az ilyen tí-pusú áthidaló megoldások előnyeit Barcsay Erik, a Big Fish Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság tavaly ősztől kínálja saját rendszerét, amelynek segítségével akár néhány órás fejlesztést követően új fizetési módszerrel bővíthetik kínálatukat a webes kereskedők.

A megoldás kereskedelmi forgalomba hozását piaci igény indokolta – mondta el Barcsay Erik. A gyakorlatban ugyanis, amikor egy vállalkozó a webáruházába, vagy a weboldalába fizetési megoldást szeretne beilleszteni, a pénzügyi szolgálta-tótól kap egy dokumentációt, és ez alapján a honlap készítőjének kell egyedileg létrehoznia a kapcsolatot biztosító alkalmazást. Már eddig is több olyan webáruház-tulajdonos kereste meg a Big Fisht, amelynek a fejlesztője egész egyszerűen nem értette meg a banktól kapott dokumentációt, technikailag nem tudta megoldani az integrációt – számolt be a tapasztalatokról Barcsay Erik.

A közeljövőben újabb lehetőséggel bővül a társaság kínálata, a tervek szerint egy-másfél hónapon belül elkészülnek azzal a megoldással, amely lehetővé teszi az emelt díjas SMS-es fizetési módszer integrálását a weboldalakba. Jelenleg Ma-gyarországon főként az autópálya-használati, illetve a parkolási díjat fizetik SMS-ben a GKIeNET, a T-Home és a T-Mobile közös kutatása szerint. A felmérés alapján a 18 év felettiek 23 százaléka szívesen fizet vagy fizetne SMS-sel a sztrádahasználatért, míg a parkolási díj esetén 22 százalékos ez az arány. Emellett mintegy 14 százalékuk fizetne mobiltelefonon keresztül a lottószelvényért, a színház-, a koncert-, illetve a mozijegyért.

Kapcsolódó cikkek