A HPV (azaz a humán papillomavírus) az elmúlt években robbant be a köztudatba, és elsősorban a méhnyakrák kialakulásáért tartják felelősnek. Bár kifejlesztettek egy védőoltást ám mivel viszonylag új felfedezésről van szó, a mai napig sokan vitatják a hatékonyságát, és a veszélyekre hívják fel a figyelmet.

Mi is az a HPV?

bal_fn8_cikk_kapcsA HPV-vírus DNS-ből épül fel. Nem egyetlen kórokozóról van szó, hanem vírusok egész családjáról, amelyek hámszövettel rendelkező szerveket támadnak meg. Napjainkig nagyjából 100 alaptípusát különböztették meg, amelyek különböző rizikófaktorral rendelkeznek. 10-15 olyan típus van, amely daganatkeltő hatású. A kevésbé veszélyesek „csupán” szemölcsök kialakulásával járnak a nemi szerveken, ám ezek könnyen eltávolíthatóak. A nagyobb rizikófaktorral rendelkezők közül kiemelendő a 16-os és a 18-as típus, amelyek a méhnyakrák-megbetegedések több mint 70 százalékáért felelősek.

A szakértők figyelmeztettek: a HPV-fertőzéses esetek 90 százalékában az immunrendszer automatikusan legyőzi a vírust, csak a betegek 5-10 százalékánál alakul ki tartós fertőzöttség, ami egyrészt a nemi szervi szemölcsök megjelenésével jár, másrészt hosszú távon rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet. A vírus elsősorban nemi úton terjed, de mivel a hámszövetet érintő betegségről van szó, ezért a fertőzött területtel való érintkezés során is elkaphatjuk a HPV-t.

Az évenkénti szűrés elengedhetetlen

A nőgyógyászati szűrés ezen betegség esetében is kiemelkedően fontos, ugyanis csak a kevésbé veszélyes fertőzöttségnek vannak tünetei (szemölcsök). A komolyabb rizikófaktorral járó megbetegedésnek semmilyen jele nincs, így csak a szűrés során derülhet fény a betegségre. Ráadásul, mivel a HPV esetében mindig fennáll az újrafertőződés veszélye, akkor is nagyon fontos az évenkénti citológiai vizsgálat, ha már egyszer átestünk a betegségen.

A közhiedelemmel ellentétben a HPV-fertőzöttség nem vezet egyenes úton a méhnyak rákos megbetegedéséhez, csak abban az esetben, ha az immunrendszer nem képes legyőzni a vírust. Ez az évenkénti szűréssel elkerülhető, illetve ha mégis megtörténne a baj, akkor gyors beavatkozással életet lehet menteni.

Magyarországon a nők 20-25 százaléka fertőzött HPV-vel, a férfiak számáról nem lehet pontos adatokat tudni, mert az ő esetükben van ugyan szűrés, de nagyon ritkán alkalmazzák. Náluk a vírus következményekkel nem jár, ám folyamatosan tovább tudják fertőzni a partnereiket. A betegek számának növekedéséről eltérő információk vannak, ugyanis a megváltozott szexuális szokások egyértelműen elősegítik a vírus terjedését. A védőoltás egyre szélesebb körű alkalmazásával ennek gátat lehet szabni.

Nőgyógyászok az oltás mellett

Magyarországon 2006 decembere óta elérhető a HPV elleni oltóanyag a gyógyszertárakban. Az fn.hu által megkérdezett mindhárom szakember egyértelműen javasolja a védőoltást. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus, HPV-szakértő úgy gondolja, hogy az oltás az egyetlen lehetséges út a vírusfertőzés megakadályozására. A 4 komponensű oltás beadatása mellett van Szőnyi György szülész-nőgyógyász is.

Rajnavölgyi Éva immunológus, a debreceni Immunológiai Intézet vezetője szerint is indokolt a védőoltás, de ezt kiegészíti azzal, hogy elsősorban a 12 és 16 év közti lányoknak ajánlja, akik még nem élnek szexuális életet, illetve a 28 éves kor alatti fiatal nőknek. Ők így olyan immunológiai védettségre tudnak szert tenni, ami megakadályozza a vírus belépését: a vírust már hordozó nők esetében az oltóanyag már nem hatásos. A doktornő felhívja a figyelmet arra is, hogy a vakcina nem minden esetben fejt ki megfelelő hatású immunválaszt.

Attól ugyanis, hogy valaki már megkapta a védőoltást, ugyanúgy elengedhetetlen az évenkénti nőgyógyászati szűrés, mivel - mint azt Koiss Róbert kifejtette -, az oltás csak a két legmagasabb kockázattal rendelkező HPV-törzzsel szemben ad 100 százalékos védelmet. Ezek a méhnyak rákos megbetegedéseinek 72 százalékáért felelősek, a többi miatt így továbbra is javasolt a rendszeres szűrés.k_fn9_cikk_banner

Szőnyi György arra is felhívja a figyelmet, hogy a nőgyógyászati szűrés szélesebb körű, és nem csak a méhnyakrák megelőzésére szolgál, így az oltás beadatása után is szükséges. Azt, hogy a védőoltás mennyi időre szól, tehát hogy szükséges-e megújítani, még nem lehet tudni, de a kutatások már folyamatban vannak.

Vannak akik ellenzik az oltást

Megkérdezett szakértőinkkel ellentétben nem mindenki gondolja úgy, hogy a védőoltás beadása indokolt lenne, mi több, kifejezetten ellenzik, (feltételezett) súlyos mellékhatásai miatt. Világszerte többen okolják néhány halálesetért, illetve bénulásért a hatóanyagot. Bár bizonyítani egyetlen esetben sem lehetett, hogy tényleg a vakcina okozta-e az eseteket, de a gyanú továbbra is fennáll.

Az ellenzők e mellett azt is felhozzák, hogy miután egyre több nő vesz részt rendszeres nőgyógyászati szűrésen, egyre csökken az esélye annak, hogy valaki méhnyakrákban haljon meg, mivel időben észre lehet venni a kóros elváltozásokat, így felesleges „kockáztatni” a védőoltást. Az oltást ellenzők közül sokan úgy vélik, hogy a tömeges és ingyenes beoltatás, amelyeket fiatal lányokon végeznek, igazából még a kísérletezési szakaszhoz tartoznak.

Kapcsolódó cikkek