Január közepéig, szűk egy hónap alatt 791 millió forinttal, a mindenkori legnagyobb magyarországi jegyárbevételt hozta az Avatar. Még most is jellemzően egy-két napra előre kell mozijegyet váltani a fővárosban, különösen annak, aki digitális 3D-ben szeretné megnézni a filmet. Aki a különleges IMAX 3D-s előadásra (a különbségeket lásd külön) szeretne bejutni, az akár hetekig is várhat, ha csak nem munkaidőben, a legkényelmetlenebb nézőhelyek egyikéért szeretne kifizetni 1800 forintot. A filmet a decemberi premier óta 587 ezren látták itthon; ez nagyjából megegyezik egy nem túl erős hónap összes mozilátogatójának számával.
A különleges látványú, még saját nyelvvel is rendelkező fantáziavilágot (Szóvilágok – Figyelő, 2010/2. szám) felvonultató, James Cameron rendezte sci-fi – amely a héten a legjobb filmdráma és a legjobb rendezés Golden Globe-díját is begyűjtötte – világszerte több mozis rekordot megdöntött. Például ez a film érte el a leggyorsabban, mindössze 17 nap alatt az 1 milliárd dolláros összbevételt. Sőt, immár az abszolút bevételi listán is a második helyen áll 1,2 milliárd dollárral, csupán a Titanic – szintén Cameron filmje – előzi meg 1,8 milliárd dollárral. Ezt az elképesztő bevételi tempót természetesen a 3D-s filmek magasabb jegyárai is segítették. A nyereségráta kiváló, igaz, a költségek is rekordot döntöttek: a film mintegy 300 millió dollárból készült, s további 150 milliót fordítottak marketingre. Mint Hajnal Dániel, a filmet itthon forgalmazó InterCom Zrt. igazgatóhelyettese elmondta, a hazai nézők 78 százaléka három dimenzió¬ban nézte meg az Avatart, bár hagyományos formában is vetítik.

TÖBB BŐRT LEHÚZNAK. Világszerte csökkentheti az új filmek számát, hogy a térhatású alkotások készítése drágább. Az Avatar óriási sikere megmutatta, hogy üzletileg jó befektetés a 3D mozi, ekkora ráfordítást azonban csupán néhány nagy stúdió – például a Disney vagy a Fox – képes előteremteni, ráadásul ezek is külső finanszírozásra szorulhatnak. Ugyanakkor a másolatoktól és a válságtól sújtott filmipar a megmentőjét látja a térhatású filmekben. Ezek kalózverziója ugyanis otthon megközelítőleg sem jelent akkora élményt, mint a moziban. Az ilyen filmeket nem lehet kézi kamerával rögzíteni, majd megosztani az interneten. Ráadásul a tévégyártók és a DVD-t leváltó, nagyfelbontású tartalmat nyújtó Blu-ray lemezek forgalmazói is rámozdultak a lehetőségre, hiszen a fogyasztóknak szánt elektronikus eszközöket felvonultató Las Vegas-i Consumer Electronic Show-n (CES) fél tucat gyártó mutatott be a nappaliba szánt óriástévéket. Akad háromdimenziós Blu-ray lejátszó is, s ezek már hónapokon belül megvásárolhatók lesznek (lásd külön cikkünket).

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Tavaly több olcsó és könnyű profi digitális filmkamera került piacra (Többsíkú élmények – Figyelő, 2009/22. szám). „Az ilyen vetítőrendszerek gyors elterjedését az is segíti, hogy a vászon és a vetítő kiépítése 100 ezer euró körüli összeg, míg a jobb minőségű IMAX rendszer mintegy 2 millió eurót kóstál” – tájékoztatta lapunkat Buda Andrea, a Cinema City marketing és pr vezetője. A digitális 3D technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy hagyományos mozikban, csupán egyetlen (újfajta) projektorból vetítve is térhatást lehessen elérni.


A térhatású mozi azonban még egy darabig csak kiegészítő kínálatként szolgál majd, mivel a forgatás minimum 15 százalékkal magasabb költségeit csak a szuperprodukciók esetében tudják megfizetni. Ennek ellenére az idén rohamosan nő a 3D-s kínálat, több mint egy tucat nagy költségvetéssel készülő, nagy médiakampánnyal is megtámogatott filmet mutatnak be, néhány kivétellel persze mindet az animációs műfajból (a fontosabbakat lásd külön). Sőt, az Avatarhoz hasonló, újabb szuperprodukciókat is készítenek ilyen technológiával.

A hazai filmforgalmazási adatok szerint stagnáló nézőszám, kevesebb előadás mellett is 10 százalékos bevétel-emelkedést sikerült elérni a moziknak – ebben pedig szerepe van a valamivel magasabb jegyárú 3D-s filmeknek is. Az InterCom igazgatóhelyettese úgy gondolja, amíg a 3D kuriózumnak számít, addig némileg segítheti a nézőszám növekedését az új technika, de idővel kizárólag a formátum miatt egy film sem tud majd kimagasló nézőszámot elérni.


DIGITÁLIS BEFEKTETÉS. Az első hazai digitális 3D vetítésre 2007 novemberében került sor a Palace Westend moziban. Két hónappal később nyílt meg az első – és máig egyetlen – IMAX mozi a Cinema City Arenában. A digitális 3D vetítésére alkalmas termek száma viszont dinamikusan nő: a budapesti multiplex mozik szinte mindegyike rendelkezik már ilyennel, de kettő-kettő a Cinema City győri, szegedi, miskolci, debreceni, székesfehérvári és pécsi filmszínházaiban is van. A Cinema City 2010-re a régió országaiban összesen 100 termet tervez felszerelni ilyen technológiával; jelenleg 19 itthoni termükben van belőle. Ezenkívül a Palace Cinemas hat termében és a Budapest Filmhez tartozó Corvinban élvezhetjük a térhatású filmeket.

A moziüzemeltetők tetemes összegeket fektettek be az új technológiákba, s a megtérüléséhez elengedhetetlen, hogy legyen elég vetítés. A Palace a hagyományos vetítőgépeket az átalakított termekben nem tartotta meg, a Cinema City viszont igen. A mozik és a forgalmazók költségeit csökkentheti, ha digitálisan mutatnak be minél több filmet, mivel ekkor nincs szükség a több százezer forintos kópiák legyártására. A jelenlegi, multiplexenkénti 1-2 terem viszont egy-egy időszakban csak 3-4 digitális film vetítését teszi lehetővé.

A technológia nem csak a filmvilágot fogja átalakítani: lehetséges lesz mozikban, nagy vásznon sport- és koncertközvetítések megtekintése is. Az Egyesült Államokban például a Super Bowlt (az amerikaifoci-bajnokság döntőjét) közvetítették a háromdimenziós digitális mozik élőben. Az angol–walesi rögbimérkőzést elsőként Európában február 6-án 40 Odeon moziban lehet élőben, három dimenzióban végigszurkolni. A magyarországi Cinema Citykben (Budapesten az Arenában valamint Pécsett, Győrben és Miskolcon) februártól például a londoni Royal Opera Covent Garden előadásainak közvetítését kezdik meg, igaz egyelőre két dimenzióban – ismertette terveiket Buda Andrea.

Komoly probléma viszont, hogy a térhatású mozizás sokaknál fejfájást okoz. A tudomány még nem talált egyértelmű magyarázatot erre, de valószínűleg az áll mögötte, hogy a szem a virtuálisan közeledő és távolodó tárgyakra próbál fókuszálni, miközben azok a valóságban továbbra is a filmvásznon vannak. Ez elfárasztja a szemet, ami fejfájási tünetekkel jár. De problémás a 3D szemüveg viselése is, hiszen több órán keresztül ilyen speciális lencséken keresztül mozizni vagy tévézni egyáltalán nem kényelmes. Nem beszélve arról, hogy a szemüveges embereknek jelenleg egyszerre két okulárét kell viselniük. Sőt, a lakosság körülbelül 5 százaléka „sztereó-vak”, tehát nem is képes virtuális térbeli képet látni sem a moziban, sem a nappaliban.

Miközben pénzesőt hoz a 3D, a közel 20 milliárd forintos beruházással épült, színvonalas etyeki Korda Stúdió – ismertebb nevén Etyekwood – üzemeltetői megrendelések után loholnak, ám kevés sikerrel. „Nemhogy térhatású, de még a hagyományos kétdimenziós filmek készítői sem kilincselnek Etyeken” – tudtuk meg Vogel Dianától, a Korda Film Studios Management Zrt. értékesítésért és marketingért felelős vezérigazgató-helyettesétől. A Hellboy 2 című film 2007 nyarán történt forgatása óta nem járt Etyeken külföldi szuperprodukció. Igaz, például a Valami Amerika 2. és a Kaméleon című hazai sikerfilmeknek legalább otthont adott, és színvonalas operatőrképzés is elkezdődött. „Jelenleg főleg reklámfilmekkel és rendezvényekkel igyekszünk megölteni a stúdiót” – árulja el Vogel Diana. Aki azért bizakodó, hiszen Berlinben, Cannesban, Los Angelesben és más fontos filmes kiállításokon rendszeresen megjelenik a Demján Sándor nevéhez köthető komplexum.

ELVI LEHETŐSÉG. Etyeken óvatosak a háromdimenziós technika várható sikerét illetően is. „Érezzük a 3D keltette hullámokat, csakhogy nincsen szörfdeszkánk” – jegyzi meg ironikusan Vogel Diana. Bár számokat nem árult el, annyi azért tudható: a Korda Stúdiónak egyelőre az üzemeltetés is ráfizetés. Pedig a filmtörvényben biztosított, az unió által egy időben vitatott adó- és támogatási kedvezmények (Lesz vigasz? – Figyelő, 2008/17. szám) lényegében ma is élnek.

Szombati András, a Concorde Pénzügyi Tanácsadó Kft. filmfinanszírozással foglalkozó szakértője szerint a következő évtizedben az európai és az amerikai független filmstúdiók igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az európai alkotások költségeinek sokszor akár 80 százalékát is állami támogatások fedezik, s így is nehezen hozzák vissza a befektetést. Amennyiben a digitális technika miatt tovább nőnek a gyártási költségek, ezeket nagy valószínűséggel már nem tudják kigazdálkodni. Ugyanakkor az új technika a kisebb filmes nemzeteknek lehetőséget is jelenthet: az utómunkákat bárhonnan lehet végezni, mivel fizikailag nem kell filmtekercseket mozgatni, ha minden digitálisan készül. Így a hollywoodi filmes piacra elvileg hazai cégek is betörhetnek. A Colorfront Kft. például már ma is Európa egyik legjelentősebb digitális utómunka stúdiója. Számos tengeren túli produkció elkészítésében is részt vesznek: az alapító Jászberényi-testvérek a Titanic utómunkáival váltak elismertté.

Kapcsolódó cikkek