Egy hatalmas viharban öles fák dőltek egy balatoni kempingben parkoló néhány lakóautóra, súlyosan megsebesítve egy német turistát. Az üzemeltetőnek kemény milliókat kellett kifizetnie kártérítésként, mert – mint később megtudta – rendszeresen ellenőriztetnie kellett volna a fák állapotát, de ezt elmulasztotta. A biztosító a 21 milliós kárból mindössze 1 millió forintot térített, ennyire szólt ugyanis a családi vállalkozás felelősségbiztosítása. E történet akár tipikusnak is mondható – állították a Figyelőnek a biztosítók szakemberei. A kis- és középvállalkozások (kkv), ha szerződést kötnek is, az nem felelősségbiztosításról szól, s ha mégis, akkor legfeljebb igen limitált összegről.

Lángoló üzem. A biztosítás megspórolása sokba kerülhet. Fotó: MTI

KIKRE GONDOLNAK? A Groupama Garancia Biztosítónál eredetileg a legalább 10 főt foglalkoztató és minimum évi 50 millió forintos árbevételt produkáló vállalkozásokkal kötötték meg a speciálisan a kkv-k számára kifejlesztett módozatokat, mára azonban változtak a szabályok. A mikrovállalkozások is biztosíthatók, s külön kategóriába kerülnek az 5–9, a 10–99, illetve a 100 főnél többet foglalkoztatók. Az utóbbiak között 1 milliárd forint árbevételt meghaladó vállalkozások is előfordulnak. (A piacon általában alkalmazott besorolást lásd külön.)

Amúgy a biztosításkötési nekibuzdulás főleg akkor kerül elő, amikor például EU-pályázat vagy banki hitelfelvétel miatt azt előírják a cégek számára. Van olyan elemző, aki a kkv körben 10 százalék alattira teszi a biztosítottak arányát, mások szerint akár a cégek fele is rendelkezhet legalább egy alapbiztosítással. Az Union Biztosítónál úgy tapasztalják, hogy minél kisebb a vállalat, annál kevésbé köt ilyen szerződést.

Abban is nagy az egyetértés, hogy egy, a „jövőjét építő” biztosító számára kiemelten fontos a kkv-k izmosodó szegmense. A nem életbiztosításokkal foglalkozó cégek majdnem mindegyike rendelkezik az e kör számára kifejlesztett terméktípussal, még ha nem is mindegyik tartja elsődleges célpiacának ezt a szegmenst. A Groupama Garanciánál nem is rejtik véka alá, hogy néhány éven belül piacvezető szerepre törnek a kkv-k körében, és sokat várnak egy tavaly ősszel elindított projekttől is.

A kutatás azt az általános tapasztalatot is igazolta, hogy a felelősségi károk valós kockázatát egyelőre egyáltalán nem érzékelik a kisebb vállalkozások vezetői. Elenyésző azok száma, akik egyáltalán gondolkodnak munkavállalói felelősség- vagy termékfelelősség-biztosítás megkötésében. Holott – figyelmeztet Csurgó – éppen ezek azok az ügyek, amelyek nagy terhet rakhatnak a kicsikre is. A cégvezetők meghatározó része számára két dolog okoz igazán álmatlan éjszakákat: a nyugdíjas éveikben rájuk váró anyagi bizonytalanság, illetve a – betegség vagy más miatt előálló – időszakos jövedelemkiesés réme. A válaszadók közel 35 százaléka jelezte, hogy „kritikusan érintené” egy átmeneti keresőképtelenség, s harmaduk erősen tart a nyugdíjas kori életszínvonal-csökkenéstől is.

LÓGNAK A NETEN. Más jellegű, de szintén meglepő eredménye a kutatásnak az internet meghatározó szerepe a kkv-k életében. A cégvezetők harmada tájékozódik biztosításkötés előtt a világhálón; a legkisebbeknél a netes kötődés aránya még erősebb. Több mint 42 százalékuk jelezte, hogy még akkor is az interneten néz körül először, ha később inkább alkuszcégen keresztül, vagy személyesen, a biztosítót felkeresve köt szerződést. Csurgó Ottó szerint a kutatásból egyértelműen leszűrhető, hogy a kkv-k számára a piaci gyakorlattal ellentétben komplex – a személy-, baleset-, nyugdíj-előtakarékossági és jövedelemkiesésre szóló – biztosítási elemeket is tartalmazó csomagokkal kell előállni.

A piacon már most is található modulokból összerakható, cégre igazítható módozat, ám gyakran hiányoznak a személybiztosítási elemek. Az általános kockázatoknak megfelelően mindenhol kifejlesztettek egy, elsősorban tűz- és elemi kockázatokra szóló „alap” biztosítási csomagot. Ebben a biztosított épület (készlet, berendezés, eszköz) tűz, vihar, felhőszakadás, jégverés és hónyomás okozta kárainak megtérítésére vállalnak fedezetet. A Generali–Providenciánál ebbe a csomagba tartozik még a katasztrófa (árvíz, földrengés) esetére szóló kockázat is. Az „alap” biztosításhoz sokféle, a cég igényeihez és tevékenységéhez igazítható „kiegészítő” elem csatlakozik (például betöréses lopás, üvegtörés, felelősségbiztosítás, továbbá szállítmányozás során, illetve elektronikus berendezések meghibásodása következtében bekövetkező károk).

A Groupama Garancia tavaly áprilisban újította meg és tette testre szabhatóvá a kkv-k számára nyújtott biztosításait. „Egy éttermet működtető vállalkozás vagy egy gyógyszertár számára másoknál jóval nagyobb károkat okozhat egy áramkimaradás, mivel tönkremehetnek a hűtőben tárolt anyagok. Számukra az ilyen esetre vonatkozó kiegészítő elem a fontos, míg egy autószalonnál a nagy táblaüvegek igényelnek extra modult” – mond két példát a Groupama Garancia vezérigazgató-helyettese arra, hogy a „standardizálható kockázat” még a kkv-k esetében sem teljesen igaz.