brusszel


Tapogatódzások

Biztosítások kkv-knak
Figyelő Online - Figyelő
2010.01.19  16:34   
mail
nyomtatás
A kisebb cégek alig rendelkeznek biztosítással, holott egy nagyobb kár akár padlóra is küldheti őket. Becserkészésükkel több biztosító is próbálkozik.

Egy hatalmas viharban öles fák dőltek egy balatoni kempingben parkoló néhány lakóautóra, súlyosan megsebesítve egy német turistát. Az üzemeltetőnek kemény milliókat kellett kifizetnie kártérítésként, mert – mint később megtudta – rendszeresen ellenőriztetnie kellett volna a fák állapotát, de ezt elmulasztotta. A biztosító a 21 milliós kárból mindössze 1 millió forintot térített, ennyire szólt ugyanis a családi vállalkozás felelősségbiztosítása. E történet akár tipikusnak is mondható – állították a Figyelőnek a biztosítók szakemberei. A kis- és középvállalkozások (kkv), ha szerződést kötnek is, az nem felelősségbiztosításról szól, s ha mégis, akkor legfeljebb igen limitált összegről.


Lángoló üzem. A biztosítás megspórolása sokba kerülhet. Fotó: MTI

Magáról a piacról nemigen állnak rendelkezésre adatok, olyannyira nem, hogy a szakemberek még becslésekbe sem szívesen bocsátkoznak. „A kkv-k biztosítási piacán még az sem egységes, hogy egyáltalán mi számít bele ebbe a körbe, s mekkora árbevétel felett sorolják a vállalatokat a nagyok közé. Arról sincs konszenzus, hogy ide tartoznak-e az egyéni vállalkozók” – ad magyarázatot az adatszolgáltatás bizonytalanságaira Hajas Gábor, a kkv-biztosítások piacát vezető Generali–Providencia üzletág-igazgatója. Náluk például alsó limit nincs – azaz bármilyen kicsiny árbevételű vállalkozás számára kötnek szerződést –, felső azonban van: a legfeljebb 500 millió forintos tűzbiztosítási összegre szerződést kötő ügyfeleket sorolják a kkv-k közé.

 

KIKRE GONDOLNAK? A Groupama Garancia Biztosítónál eredetileg a legalább 10 főt foglalkoztató és minimum évi 50 millió forintos árbevételt produkáló vállalkozásokkal kötötték meg a speciálisan a kkv-k számára kifejlesztett módozatokat, mára azonban változtak a szabályok. A mikrovállalkozások is biztosíthatók, s külön kategóriába kerülnek az 5–9, a 10–99, illetve a 100 főnél többet foglalkoztatók. Az utóbbiak között 1 milliárd forint árbevételt meghaladó vállalkozások is előfordulnak. (A piacon általában alkalmazott besorolást lásd külön.)

 

Biztosítói besorolások

Mikrovállalkozás

10 fősnél kisebb

Legfeljebb 2 millió eurós az árbevétele

 

 Kisvállalkozás

10–50 embernek ad munkát

Éves forgalma 2–10 millió euró

 

 Középcég

51–250 főt foglalkoztat

Árbevétele 10 millió eurónál nagyobb,
   de nem éri el az 50 milliót

Amúgy a biztosításkötési nekibuzdulás főleg akkor kerül elő, amikor például EU-pályázat vagy banki hitelfelvétel miatt azt előírják a cégek számára. Van olyan elemző, aki a kkv körben 10 százalék alattira teszi a biztosítottak arányát, mások szerint akár a cégek fele is rendelkezhet legalább egy alapbiztosítással. Az Union Biztosítónál úgy tapasztalják, hogy minél kisebb a vállalat, annál kevésbé köt ilyen szerződést.

 

Abban is nagy az egyetértés, hogy egy, a „jövőjét építő” biztosító számára kiemelten fontos a kkv-k izmosodó szegmense. A nem életbiztosításokkal foglalkozó cégek majdnem mindegyike rendelkezik az e kör számára kifejlesztett terméktípussal, még ha nem is mindegyik tartja elsődleges célpiacának ezt a szegmenst. A Groupama Garanciánál nem is rejtik véka alá, hogy néhány éven belül piacvezető szerepre törnek a kkv-k körében, és sokat várnak egy tavaly ősszel elindított projekttől is.

A fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen végzett kutatáson alapulnak. Ennek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vállalkozások tulajdonosai a cég jövőjét befolyásoló tényezők közül nagymértékben tartanak a személyi, ezen belül is a baleseti kockázatoktól. A válaszadók ötöde aggódik alkalmazottai munkavégzés közben bekövetkező esetleges balesete miatt, és emellett még csaknem ennyien amiatt, hogy cégük valamely kulcsfontosságú munkatársa balesetet szenved. „Ennek fényében különösen meglepő, hogy a vállalatvezetők mennyire nem fedezik ezeket a kockázatokat. A cégek, ha egyáltalán, akkor a vagyonukat biztosítják, s e mellett csupán a válaszadók ötöde tartja fontosnak, hogy általános felelősségbiztosítást is kössön” – sorolja tovább a felmérés tanulságait Csurgó Ottó, a Groupama Garancia vezérigazgató-helytettese. Pedig – teszi hozzá – a társadalombiztosítás könyörtelenül behajtja a munkáltatón a munkahelyi balesetek összes egészségügyi, rehabilitációs és ápolási költségét, ami pedig egy kis céget akár teljesen kiüthet.

 

A kutatás azt az általános tapasztalatot is igazolta, hogy a felelősségi károk valós kockázatát egyelőre egyáltalán nem érzékelik a kisebb vállalkozások vezetői. Elenyésző azok száma, akik egyáltalán gondolkodnak munkavállalói felelősség- vagy termékfelelősség-biztosítás megkötésében. Holott – figyelmeztet Csurgó – éppen ezek azok az ügyek, amelyek nagy terhet rakhatnak a kicsikre is. A cégvezetők meghatározó része számára két dolog okoz igazán álmatlan éjszakákat: a nyugdíjas éveikben rájuk váró anyagi bizonytalanság, illetve a – betegség vagy más miatt előálló – időszakos jövedelemkiesés réme. A válaszadók közel 35 százaléka jelezte, hogy „kritikusan érintené” egy átmeneti keresőképtelenség, s harmaduk erősen tart a nyugdíjas kori életszínvonal-csökkenéstől is.

 

LÓGNAK A NETEN. Más jellegű, de szintén meglepő eredménye a kutatásnak az internet meghatározó szerepe a kkv-k életében. A cégvezetők harmada tájékozódik biztosításkötés előtt a világhálón; a legkisebbeknél a netes kötődés aránya még erősebb. Több mint 42 százalékuk jelezte, hogy még akkor is az interneten néz körül először, ha később inkább alkuszcégen keresztül, vagy személyesen, a biztosítót felkeresve köt szerződést. Csurgó Ottó szerint a kutatásból egyértelműen leszűrhető, hogy a kkv-k számára a piaci gyakorlattal ellentétben komplex – a személy-, baleset-, nyugdíj-előtakarékossági és jövedelemkiesésre szóló – biztosítási elemeket is tartalmazó csomagokkal kell előállni.

 

A piacon már most is található modulokból összerakható, cégre igazítható módozat, ám gyakran hiányoznak a személybiztosítási elemek. Az általános kockázatoknak megfelelően mindenhol kifejlesztettek egy, elsősorban tűz- és elemi kockázatokra szóló „alap” biztosítási csomagot. Ebben a biztosított épület (készlet, berendezés, eszköz) tűz, vihar, felhőszakadás, jégverés és hónyomás okozta kárainak megtérítésére vállalnak fedezetet. A Generali–Providenciánál ebbe a csomagba tartozik még a katasztrófa (árvíz, földrengés) esetére szóló kockázat is. Az „alap” biztosításhoz sokféle, a cég igényeihez és tevékenységéhez igazítható „kiegészítő” elem csatlakozik (például betöréses lopás, üvegtörés, felelősségbiztosítás, továbbá szállítmányozás során, illetve elektronikus berendezések meghibásodása következtében bekövetkező károk).

 

A Groupama Garancia tavaly áprilisban újította meg és tette testre szabhatóvá a kkv-k számára nyújtott biztosításait. „Egy éttermet működtető vállalkozás vagy egy gyógyszertár számára másoknál jóval nagyobb károkat okozhat egy áramkimaradás, mivel tönkremehetnek a hűtőben tárolt anyagok. Számukra az ilyen esetre vonatkozó kiegészítő elem a fontos, míg egy autószalonnál a nagy táblaüvegek igényelnek extra modult” – mond két példát a Groupama Garancia vezérigazgató-helyettese arra, hogy a „standardizálható kockázat” még a kkv-k esetében sem teljesen igaz.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Kiegyezés a székely–holland sörháborúban

Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.

Bajban a taxisok réme

Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.

Alternatív valóságok

Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye 
a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.

Jönnek az automata áruházak

Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat.

top200