Gyülekeznek a viharfelhők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által 2008-ban értékesített állami földterületek miatt. A Figyelő számvevőszéki forrásból úgy értesült, hogy szerte az országban körülbelül egy tucat per indult, amelyek vitatják a vagyonkezelő által menedzselt állami területek bérbeadásának, eladásának törvényességét, s az eredeti állapot helyreállítását célozzák. Közben büntető feljelentéseket tettek önkormányzatok, érdekvédelmi szervezetek vezetői, köztük Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) szövetségi igazgatója ellen. Medgyasszay Lászlóval, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjével azt kifogásolják, hogy a kormánypártokkal jó kapcsolatokat ápoló kedvezményezettek jóval a piaci ár alatt jutottak állami vagyonhoz.

A legtöbb per a Bábolna-csoport ingatlanjainak és eszközállományának értékesítése miatt indult, egyebek között a bábolnai és szendrői földek eladása, valamint a kerteskői gazdaság privatizációja miatt. Utóbbi 200 millió forintra becsült eszközállományát például 20 millió forintért értékesítették. A bábolnai földterületek földhaszonbérleti pályázatának ügyében a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tett feljelentést az MNV ellen. Az első tárgyalást január 12-ére tűzték ki, míg a termőföld-értékesítések ügyében indult per márciusban kezdődik a Fővárosi Bíróságon. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az IKR Zrt. úgy nyert, hogy a hét ajánlattevő közül a legalacsonyabb, illetve a második legalacsonyabb haszonbérleti díjat ajánlotta. A cég 31 ezer forintot fizet hektáronként a bábolnai önkormányzatnak, pedig volt olyan pályázó, amely 51 ezret adott volna.

Podonyi László. Az ÁSZ igazgató-helyettese szerint az MNV nyilvántartási árai megbízhatatlanok.

Jelzésértékű, hogy 2009 novemberében rendkívüli felmondással menesztették az MNV Nemzeti Földalapért (NFA) felelős igazgatóját, miután belső vizsgálat keretében maga az MNV tárt fel jogsértést. A dolog szépséghibája, hogy arra elsőként Budai Gyula hívta fel a nyilvánosság figyelmét. Az MNV Zrt. 35 ezer hektár állami tulajdonú föld haszonbérletét hirdette meg, ezen belül Pest megyében 2,5 ezer hektárnyit, ám az arra beérkező pályázatokat illetéktelenek idő előtt felbontották. Utólag visszadátumozták az iratokat, s úgy próbálták legalizálni a jogsértést, hogy azokat is bevették a bírálóbizottságba, akik a pályázatok felbontásánál jelen voltak.

A törvénysértést azzal tetézték, hogy Benedek Fülöp agrár-portfólióért felelős vezérigazgató-helyettes helyett más vezető írta alá a dokumentumokat. Benedek Fülöpöt egy másik ügyben hivatali visszaélés miatt tavaly decemberben első fokon három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Heves Megyei Bíróság. Ő az év végével távozott az MNV-től, egy friss bejelentés szerint az OTP Bank alkalmazza majd földforgalmazási szakemberként.

Lapunk úgy értesült, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt szabálytalanságokra a földművelésügyi és az igazságügyi tárca már korábban felfigyelt, s belső levélben figyelmeztette a vagyonkezelőt a vonatkozó törvények betartására. Névtelenséget kérő kormányzati forrásunk szerint maga a Pénzügyminisztérium (PM) is „idegesen konstatálja a jogsértéseket, s folyamatos egyeztetések zajlanak a tárca és a vagyonkezelő között a hibák korrigálása érdekében”. Az ÁSZ-nak az MNV 2008-as tevékenységét vizsgáló jelentése arra enged következtetni, hogy a vagyonkezelő „meg sem hallotta” a korábbi kritikákat. A Bábolna-csoportnál például tovább folytatódott a vagyonfelélés, az átláthatatlan kereszthitelek és gazdaságilag célszerűtlen döntések sorozata. A vizsgált időszakban több száz millió forinttal nőtt a csoport vesztesége. A Bábolna Ménesbirtok Kft.-t úgy bízták meg az anyavállalat mintegy 13 ezer hektár földterületének művelésével, hogy ahhoz a cégnek sem eszköze, sem szakértelme nem volt. Mint a számvevőszék feltárta, színlelt szerződés állt a dolog hátterében.

KÓDOLT HIBÁK. „Nem sokat javult tavaly a helyzet az MNV működését illetően sem” – jelentette ki lapunknak Podonyi László, az ÁSZ igazgatóhelyettese. A számvevők már 2008-ban kifogásolták, hogy hibás maga a vagyontörvény, amelynek alapján az MNV a tevékenységét végzi, s ez azóta sem változott, mert a jogszabályt alapvetően nem módosították. A számvevők egyik legfőbb kifogása az volt, hogy az induláskor nem volt hiteles vagyonnyilvántartás, ez a hiányosság a mai napig fennáll. Változatlanul ott vannak azok a „kiskapuk”, amelyek lehetővé tesznek állami vagyonvesztést. Az MNV-nek egészen 2009 végéig nem volt a kormány által elfogadott stratégiája.
Annyi előrelépés történt csupán, hogy pénzügyi-számviteli területen a napi folyamatokat nyilvántartják, a számvitel naprakészen könyvelt. Azonban 2009-ben sem készült el a vagyonkataszter, azaz az állami vagyon hiteles felmérése. Ez szakértők szerint még éveket vehet igénybe. „A vizsgált időszakban a Nemzeti Vagyontanács szinte teljhatalommal döntött a legtöbb kérdésben. A részvényesi jogok gyakorlójának néhány esetben kell csak a jóváhagyása, ily módon a nem megalapozott előterjesztésekben kódolva voltak a szabálytalanságok” – mondta lapunknak az ÁSZ igazgatóhelyettese. Meglátása szerint ez vonult végig minden ügyleten. Nem lehet kizárni, hogy károsodott az állami vagyon, ugyanis nem lehet tudni, mennyi annak értéke.



 Az ÁSZ megállapítása szerint a Nemzeti Földalapnál 500 ezer hektáros nyilvántartási hibák voltak. Még technikai piaci értéke sem volt a földeknek, így adták el azokat. „Nem Sukoró a legnagyobb tétel az állam veszteségei sorában” – mutatott rá Podonyi László. Ráadásul Sukorónál sem csupán 600 millió forint veszteség lehet. A kaszinóprojektre kiválasztott közvetlen velencei-tavi területeket nagyságrendekkel magasabb áron adják-veszik, mint amennyiért az állam eladta azt a King’s City projekt befektetőjének.

A 2008-as esztendőben egyébként mintegy 22 milliárd forint folyt be az MNV számlájára földértékesítés címén. Ám azt, hogy valóban ennyi-e az eladott területek piaci ára, nem lehet tudni, mert egyik ügylet előtt sem készült a szabályoknak megfelelő értékbecslés. A hatályos törvény értelmében az MNV-nek szakvéleményt kellett volna kérnie az illetékes földhivataloktól arról, hogy ténylegesen milyen áron keltek el ingatlanok adott időszakban, ám erre egyetlen példát nem talált az ÁSZ. Az MNV nyilvántartási árai a számvevőszéki igazgatóhelyettes szerint megbízhatatlanok; az állami földeknek a vizsgált időszakban nem volt valós értéke, ami miatt az összes földeladás, földbérbeadás megkérdőjelezhető. Ha a bíróság helyt ad a tranzakciók érvénytelenítését kérő kereseteknek, bukhat az összes állami földértékesítés. A hiányosságot a számvevőszék jelezte a pénzügyminiszternek, s még a múlt évben belső vizsgálat indult. Azóta az MNV is többszörös ellenőrzési rendszert vezetett be, 24 ügyben folyik vizsgálat, ám a jelenlegi vagyonkezelők hárítják a felelősséget. (Interjúnk Kamarás Miklóssal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával a lap 14–15. oldalán.)

A PM tartózkodik attól, hogy a nyilvánosság előtt kritikával illesse a szervezetet, ám a hallgatása annál beszédesebb. ÁSZ-beli és PM-es forrásaink szerint a szaktárca egyetért a számvevőszék megállapításaival, ám felelősöket – pláne bűnbakokat – nem akarnak kreálni. Megvárják, amíg a bírósági eljárások befejeződnek. Súlyos csönd övezi a kormány és a PM számára presztízsveszteséget okozó ügyletet, a King’s City projektet is. Ez ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisa óta nyomoz hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, s a bíróság érvénytelenítheti a telekcserét.

A kormány a rendrakás szándékával 2009 decemberének utolsó napjaiban elfogadta a vagyonkezelő stratégiáját, kétéves elmaradást hozva be ezáltal. Bár az ÁSZ ajánlást tett arra, hogy a jövőben szigorúbb kontroll alatt dolgozzon a mindenkori vezérigazgató és a Vagyontanács, nem valószínű, hogy e tárgyban a Bajnai-kormány, illetve a parlament módosítja a vonatkozó szabályokat. A feladat az új kabinetre vár.

A hatalomváltás ugyanakkor semmi jóval nem kecsegteti az MNV volt és jelenlegi vezetőit. A Figyelőnek fideszes forrásaink megerősítették: „a nagy nemzeti számonkérés során” elsődlegesen éppen az elmúlt két ciklus privatizációs ügyleteit veszik górcső alá. A Fidesz most azt is ígéri, hogy pontos leltárt készít az állami vagyonról. Igaz, az elmúlt két évtizedben már nekik is lett volna erre négyévnyi lehetőségük.

Kapcsolódó cikkek