brusszel


Kézifékes indulás

Figyelő Online - Figyelő
2012.03.27  14:06   
mail
nyomtatás
Bár néhány ígéretes kezdő vállalkozást fel tudnak mutatni, a hazai egyetemek összességében messze elmaradnak a több évtizedes tapasztalattal rendelkező nyugati intézményektől a kutatások piacosítása terén. A tudástranszfer-irodák anyagilag instabilak, szakmai programjaik sok esetben hónapról hónapra élnek. A hosszabb távú tervezés így szinte lehetetlen.

Fotó: Getty Images

Magyarországon még mindig nem ritka, hogy egy kutatási eredmény lelkes bemutatásakor arra panaszkodnak: nincs befektető a folytatás finanszírozására. A nyugati világban azonban pont fordított a helyzet, a kutatók gondolkodnak azon, mi módon tudnák olyan irányban folytatni a munkát, hogy az eredmény üzletileg is életképes legyen. Az üzleti szemléletű gondolkodást az úgynevezett technológiatranszfer- vagy tudástranszfer-irodák lennének hivatottak elterjeszteni – Magyarországon egyelőre erősen váltakozó sikerrel tevékenykednek. A közel egy évtizede működő egyetemi technológiatranszfer-szervezetek ugyanis eddig nem tudtak elérni igazi áttörést. Az egyetemi eredményekről levált, úgynevezett spin-off cégekbe többnyire nem érkeztek jelentősebb, több százmillió forintos befektetések.

NEM CSAK TANÍTANI
Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a hazai intézmények a szűkös fejlesztési források miatt csak egy olyan szintre tudnak egy adott tudományos fejlesztést elvinni, amely a kockázati tőkéseknek még túl rizikós állapot. Másrészt a piac kis mérete is gyakran gátló tényező, egészségügyi befektetésekbe például kevesen mernek belevágni. Érezhető gazdasági hatás eléréséhez az irodák stabil anyagi hátterére lenne szükség, ám azok jelenleg pályázatról pályázatra élnek, és ez lehetetlenné teszi a hosszabb távú tervezést. A jövőben azonban csak az olyan, globálisan beágyazott kutatóegyetemek lehetnek sikeresek, amelyek az oktatás mellett a tudásuk piacosítására is megfelelő hangsúlyt fektetnek. Az élvonal európai képviselői tíz éve hozták létre a League of European Research Universities (LERU) elnevezésű szerveződésüket, ám ahhoz eddig nemhogy magyar, de egyáltalán közép-európai egyetem sem tudott csatlakozni.<#zaras_figyelo#>

SZŰKÖS LEHETŐSÉGEK
Leszek Borysiewicz, az elitklub tagjának számító University of Cambridge rektorhelyettese a Figyelőnek a gazdasági hatásokat szemléltetve elmondta: az egyetem régiójában csupán 700 ezren laknak, de az intézet innovációs teljesítményére építve az elmúlt évtizedben mintegy 1000 új céget alapítottak, és ezek 40 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Szerinte sikeres gazdaságot csak jó felsőoktatásra lehet alapozni, ehhez pedig olyan kutatóegyetemek kellenek, ahol nem csak a tanításra koncentrálnak. Hasonló gazdasági hatású kutatóegyetem hazánkban egyelőre nincs.

Oktatás egy műszaki egyetemen. Csak azok lehetnek sikeresek, akik a piacosításra is hangsúlyt helyeznek.
Fotó: MTI

A tudástranszferrel itthon csak az ezredfordulót követően kezdtek központilag szervezett formában foglalkozni. A jelenleg szokásos modell szerint a piacon értékesített szabadalmakból befolyt összegeknek, a licencdíjaknak a 40-60 százaléka jut a kutatónak, 20-30 százalékot kap a kutatásnak otthont adó szervezet, és 10-20 százalék kerül a központi innovációs alapba. Egy-egy szabadalmi jog értékesítése néhány tízmillió, legfeljebb néhány százmillió forintot hozhat, ráadásul erre nem gyakran, évente intézetenként egyszer-kétszer akad példa. Az Eurostat adatai szerint Magyarország az egymillió lakosra jutó szabadalmakat tekintve az unió átlagának a hatodát éri csak el, a vezető német vagy svéd értékeknek pedig még a tizedét sem.

A kevés magyar szabadalom nagy része is főként külföldi cégeknél hasznosul, hiszen gyakran nem is léteznek olyan magyar társaságok, amelyek az új technológiákat hasznosítani tudnák. A Szegedi Tudományegyetem például ezért is építette ki kapcsolatrendszerét az Egyesült Államokban és Japánban, ahol vannak technológiaértékesítési partnerei. A napokban éppen egy biogázzal foglalkozó német céggel írnak alá megállapodást, amely a technológia értékesítésén túl további kutatási megbízásokat is hoz majd az intézménynek.

A TactoLogic Kft. robotkarja. Úton a világhír felé

A szűkös lehetőségek ellensúlyozására, kiegészítésére minden egyetem próbál a vonzáskörzetében működő cégekkel együtt dolgozni bizonyos projekteken. Itt is érződik a nagyobb, hazai elkötelezettségű vállalatok hiánya. A letelepedett multikkal kialakulnak ugyan jó kapcsolatok, ám ezek főként csak mérési megbízásokat vagy egészen egyszerű fejlesztési feladatokat hoznak. A globális társaságok a jóval fejlettebb oktatási rendszerű országokban fejlesztik a növekedésüket biztosító érdemi innovációkat, a hazai kapcsolatok csak hosszú évek vagy évtizedek után kezdenek mélyülni.

ELAPRÓZVA
Kérdés az is, hogy tényleg minden egyetemen szükség van-e külön technológiatranszfer-irodára. Sokan vélik úgy, hogy a tucatnyi kis szervezet között szükségtelenül szétaprózódnak a feladatok, és így nem hatékony a tevékenység. A kis irodák nem tudnak elegendő tapasztalatot szerezni, megfelelő kapcsolatrendszert kiépíteni a szűkös forrásaik miatt. Ésszerűbb lehetne például az élettudományok, az anyagtudományok és az egészségügy témakörében országosan egy-egy szervezetet létrehozni, ezeknek elegendő cég lehetne a portfóliójában. Most ugyanis nehézséget okoz, hogy az egyetemek egy-egy szakkiállításon, konferencián csak két-három projektet tudnak felmutatni, emiatt meg sem éri a kiutazás, és nehezebb felvenni a kapcsolatot a nagyobb befektetőkkel.

Széchenyi István Egyetem – Győr
A városban működő Audival és annak beszállítóival egyre szorosabb a kapcsolat, januártól már három tanszék képez szakembereket az autógyártónak. Dőry Tibor, a Tudásmenedzsment Központ igazgatója pezsgő start-up életet szeretne meghonosítani a kisalföldi városban. Az első fecskék egyike az Atrecto Kft., amelybe több mint 200 millió forint kockázati tőkével szállt be a BNV Equity Alapkezelő (Multivilág miniben – Figyelő, 2012/11. szám). Győrben nemcsak a műszaki problémák megoldására keresik a megoldásokat, de a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég helyi irodájával együttműködve üzleti versenyt is indítottak a kutatóknak és a diákoknak.

Szegedi Tudományegyetem
A technológiatranszfer Magyarországon elsőként 2003-ban, Szegeden indult el, a biotechnológiával foglalkozó Solvo Zrt.-nél tapasztalatokat szerzett Buzás Norbert vezetésével. Kezdetben az egyetem, a város és az MTA Biotechnológiai Kutatóintézete által alapított Biopolisz Kft. segítette a spin-off cégeket, 2009-től viszont az egyetem vette kezébe a gyeplőt. A Richter Gedeon, az Egis, a GE Healthcare és a Mol is jelen van a városban kutatás-fejlesztési központtal. Innen indult például a G&G Kft., amely vasúti gyomirtó rendszert fejlesztett (High-tech gyommentesítés – Figyelő, 2010/23. szám), vagy a földgázminőség-ellenőrzőjével hírnevet szerzett Hilase Kft. (Magyar gázvizsgálat – Figyelő, 2008/45. szám). A gyógyszerfejlesztésre külön stratégiát dolgoztak ki; ezen a speciális területen felmérték a műszaki infrastruktúrát és a kutatói kapacitást, nehéz ugyanis eldönteni, hogy az igencsak drága fejlesztési folyamatban meddig érdemes és egyáltalán lehetséges elmenni. Hét spin-off cégük van, és eddig 40 szabadalmat jegyeztettek be.

Debreceni Egyetem
Több sikeres spin-off vállalkozással is büszkélkedhet az intézmény. A legtöbben talán a Civisfit Zrt. csökkentett szénhidráttartalmú, Starlight Food márkanevű termékeit ismerhetik, ezek a fontosabb élelmiszerláncoknál általában megtalálhatók. Debrecenben 2005-ben alakult a tudástranszfer-szervezet, európai uniós források bevonásával, és jelenleg 2013-ig biztosított a működése. Több tudományterület összekapcsolásában is látnak fantáziát, így találtak egymásra például szilárdtestfizikusok és ortopédusok, s az egri Sanatmetal Kft. számára fejlesztett új típusú protéziseiket gyártani is kezdték.

Budapest
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem köpönyege alól kikerült eddigi legígéretesebb spin-off vállalkozás a Clariton Kft., amelynek Hand-in-Scan nevű kézfertőtlenítő megoldása a minap New Yorkban, a Kairos Society csúcstalálkozóján a világ 50 legjobb diákvállalkozása közé is bejutott.

Hibrid autó a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről. Még kezdeti stádiumban.

A Budapesti Corvinus Egyetem a 2007-ben indult Hallgatói Spin Off Klubjára a legbüszkébb – tudtuk meg Schillingné Horváth Ágotától, az intézmény innovációs központjának ügyvezetőjétől. „Hetente két találkozót tartottunk. Az elsőn sikeres vállalkozók előadását hallgathatták a tanulók, a másodikon elméleti felkészülést kaphattak az éppen saját ötletüket dédelgetők. Három év alatt több mint 50 diákvállalkozás jött létre belőle” – sorolta az ügyvezető. A pályázati pénz viszont csak három évre szólt, így a klub finanszírozását jelenleg nem tudják megoldani.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2009 óta működő technológiatranszfer-irodájából indult útnak a TactoLogic Kft. és a StreamNovation Kft., utóbbi heteken belül kockázati tőke bevonásával folytathatja az építkezést. Több egyetemmel együttműködve életre hívták az Üzleti Angyal Klubot is, ahol az üzleti szféra képviselői előtt mutatják be kutatásaikat, és lehetőséget biztosítanak a személyes kapcsolatfelvételre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2006 óta segítenek intézményesen a kutatók találmányainak szabadalmaztatásában és értékesítésében. „Nem tudunk versenyezni Amerikával, ahol a vállalkozás mindennapos gyakorlat, ehhez szemléletváltásra van szükség” – ismeri el Antoni Györgyi, a technológiatranszfer-iroda igazgatója.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen egy másfél éves üzleti, vállalkozói iskola is működik, ahol a Magyarországon kifejlesztett ötletek, találmányok hasznosítására készítik fel a hallgatókat. „Éppen a napokban fejeztük be egy licenc eladását, és ismét szembesültünk vele, milyen hatalmas munka külföldön is versenyképessé tenni a projekteket, s megfelelő tárgyalópartnerré tenni Magyarországot” – mondja Lacza Zsombor, a technológiatranszfer-iroda ügyvezető igazgatója. Hiába találnak jó szakembereket, nem tudják fizetni őket, mert a projektek csak hosszú távon térülnek meg, az iroda fenntartását biztosító pályázat pedig egy hónapon belül lejár, és új finanszírozási lehetőségek egyelőre ígéret szintjén sincsenek.



Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.